Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

mellett döntött. Más okok miatt, de az olasz kormány sem hagyott fel a magyar ügy
támogatásával. Olaszország, amely a porosz–osztrák fegyverszünet megkötése után magára
maradt Ausztriával szemben, folytatni szerette volna a háborút, mert a politikai és katonai
vezetéssel elégedetlen olasz közvéleményt egy győzelemmel, és Dél-Tirol megszerzésével
kívánta megnyugtatni. Egyedül azonban nem mert Ausztriára támadni, ezért megpróbálta
kipuhatolni a porosz szándékokat és Magyarország fellázíthatóságának esélyét. Július
végén ezért Visconti-Venosta Poroszországba küldte Lodovico Frapolli ezredest, az
Akciópárt parlamenti képviselőjét, aki az 1850-es évek óta baráti kapcsolatban állt
Klapkával, 1860-ban közvetített a Magyar Nemzeti Igazgatóság és a torinói vezetés,
valamint Garibaldi között, 1863-ban pedig szabadkőművesként Csákyval és Komáromyval
is kapcsolatba került. 811 Frapolli azt a feladatot kapta 1866-ban, hogy tudja meg
Csákyéktól, fenn akarja-e tartani Bismarck a magyar légiót. 812 A pozitív válasz ugyanis
egyértelműen azt jelezte, hogy a porosz vezetés esélyt lát a béketárgyalások kudarcba
fulladására és a háború folytatására. Frapolli éppen akkor érkezett Berlinbe, amikor Csáky
Irányival együtt a légió táborhelyére, Rackauba utazott. 813 Az olasz politikus ezért
augusztus 8-án levélben közölte tárgyalási szándékát a pesti comité külföldi
képviselőjével. Egyúttal arra is utalt, hogy Olaszország akár porosz támogatás nélkül is
újrakezdené a háborút, ha Magyarországon felkelés robbanna ki. 814 Csáky hamarosan
visszatért Berlinbe, tárgyalt Frapollival, és augusztus 12-én alá is írtak egy szerződést,
amely az olasz külügyminiszter ellenjegyzése esetén lépett volna életbe. A megállapodás –
Türr és Éber balkáni tárgyalásainak eredményét figyelembe véve –, tartalmazta, hogy az
olasz kormány szerződést ír alá a román fejedelemségekkel és Szerbiával. Ezek értelmében
a bukaresti vezetés 40 ezer, a belgrádi pedig 50 ezer önkéntessel támogatta volna a magyar
szabadságharcot, amelynek fejében a románoknak Bukovinát, a szerbeknek pedig
újrakezdődik, Ausztria fegyverkezése esetén fellázítja Magyarországot. (MAE ASD Moscati VI/19. 3
rapporti del gen. Govone)
811
L. a „Komáromy és Csáky letelepedése Genfben, külföldi és magyarországi kapcsolatrendszerük 1862–
1863-ban” c. fejezetet.
812
DDI VII. 158-161. „Istruzioni al colonello Frapolli”, 1866. júl. 30. Az olasz külügyminiszter arra is
felhatalmazást adott Frapollinak, hogy Pestre utazzon, ha úgy látja jónak. Itt a Kauszer-fivérekkel kellett
volna kapcsolatba lépnie, akikről az olasz kormány tudta, hogy a több kisebb csoport által kirobbantandó
gerillaháborút tartják célravezetőnek. Frapolli utána Belgrádba is továbbutazhatott volna, ahol Scovassóval és
Türrel kellett volna beszélnie pesti tárgyalásairól. Kossuth és Klapka nem volt beavatva ezekbe a tervekbe.
Valószínűleg a Kauszer-fivérek voltak Türr magyarországi „barátai”, és a magyar tábornok ajánlotta be őket
az olasz kormánynál.
813
Frapolli augusztus 5-én Párizsból értesítette az olasz külügyminisztériumot, hogy mivel Csákyékat ott
nem találta, aznap indul Berlinbe. (DDI VII. 189-190. Frapolli–Visconti-Venosta, 1866. aug. 5.)
814
MOL R 296. 11. t. Frapolli–Csáky, 1866. aug. 8. Közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 764-766.
187