Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

vizsgálódásának eredményein és Simonyi értesülésein alapultak, a következők voltak:
Csáky és Komáromy megszegték a Kossuthtal kötött szerződést, mert az ő tudta és
beleegyezése nélkül intézték a külügyeket; nem tettek előkészületeket a magyarországi
felkelésre, és Kossuth elől ezt a lehetőséget elzárták; az átvett pénz kezelésére
pénztárnokot nem neveztek ki; Csáky utólag letagadta a Kossuthtal kötött szerződést; az
eredeti szerződést magával vitte, hogy Komáromyval aláírassa, de nem adta vissza; azt
állította, hogy Kossuthnak a porosz kormánnyal való tárgyalásra vonatkozó utasítását nem
olvasta el, pedig Kossuth június 25-én reggel felolvasta azt neki, és mivel ő nem emelt
ellene kifogást, két példányban leírták; azt állította, hogy a Kossuthtal kötendő szerződés
aláírását Türr előtt megtagadta, pedig Türr akkor nem is volt jelen; valótlanul állította,
hogy ő előbb kezdeményezte a magyar ügyet Berlinben, mint Kiss; azt állította, hogy
Éberen keresztül küldött levelet Kossuthnak, de Éber ezt Türr előtt tagadta; valótlanul
állította, hogy Kossuth rajta keresztül küldött levelet Bismarcknak. 832
Kossuth tudott Simonyi Pester Lloydban megjelent írásáról, valamint annak
következményeiről, és helyeselte a Párizsban élő magyar emigráns Csákyéknak adott
válaszát. Értesült a párizsi gyűlésről és a Jegyzőkönyv tartalmáról is, ezt az eljárást
azonban – a szerinte „óvatosan mérsékelt vádpontok” miatt –, nevetséges komédiának
tartotta. Kossuth azért is hibáztatta Irányit, mert az elutasította, hogy poroszországi
vizsgálódásának eredményeit megjelentesse a sajtóban. 833 Kossuth 1866 utolsó
hónapjaiban leginkább azzal volt elfoglalva, hogyan erősíthetné Magyarországon a
kiegyezést ellenzők táborát, és hogyan szerzhetné meg Bismarck bizalmát. Kapóra jött
számára, hogy 1866 szeptemberében Szilágyi Virgil a hatóságok zaklatásai elől
Olaszországba költözött, és felkereste őt. 834 Kossuth így Szilágyin keresztül újra
kapcsolatba tudott lépni a szélsőballal. Terve az volt, hogy rendszeres összeköttetést épít ki
a hazával, nyomtatványokat, a politikai agitációhoz szükséges kisebb pénzösszegeket és
832 MOL R 296. 5. t. Jegyzőkönyv, 1866. nov. 24. Kossuth úgy tudta, hogy a gyűlést Irányi hívta össze (KLI
VII. 163-170. Kossuth–Szilágyi, 1866. dec. 16.), de a helyszín és az időpont inkább Simonyi
kezdeményezésére utal.
833 KLI VII. 163-170. Kossuth–Szilágyi, 1866. dec. 16.
834 Szilágyi ellen Pesten az augusztusban indított eljárást a Poroszországgal kötött béke után megszüntették,
személye azonban nem kívánatossá vált otthon. Kossuthnak azt mondta, hogy nem mehet haza. (KLI VII.
142-144. Kossuth–Szilágyi, 1866. okt. 3.) Ettől kezdve két éven át családjával együtt külföldön, Észak-
Olaszországban, Párizsban és Berlinben élt. A porosz fővárosban érintkezésbe lépett Bismarckkal.
(SZINNYEI, 1891–1914. XIII. 922-926.) 1866 és 1868 között Kossuthtal folytatott levelezése megtalálható
az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában (OSZK KT. Levelestár és Fond 27/19.), de a levelek egy
jelentős része Kossuth Irataliban is megjelent (KLI VII.).
191