Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

ekkor már kibékíthetetlennek látszó politikai ellentét feszült, ezért szinte biztos, hogy az
együttműködést a katonai szervezéshez kötődő közös érdekek tették indokolttá. Később
Asbóth Lajos is úgy emlékezett, hogy az Almásy vezette „arisztokrata párt” hallani sem
akart Kossuthról és az ő ügynökeiről, de a katonai vezetők szorgalmazták a két „párt”
egyesülését. 380 Kossuth már 1863 tavaszán Vidacs figyelmébe ajánlotta az 1860-ban
létrehozott parancsnoki kart, 381 és elképzelhető, hogy hasonlóan nyilatkozott Nedeczky
előtt is. Az együttműködést elősegíthette az a tényező is, hogy a két szervezkedés számos
résztvevője hasonló körökben mozgott, a volt honvédtisztek ismerhették egymást.
Beniczky például felkérte a Nedeczky-féle bizottmány tagjaként működő Sebest, hogy
vegyen részt a felkelés előkészítésében. 382 A Nemzeti Kör pedig fontos találkozóhelye volt
mindkét csoport tagjainak. 383 Mivel Beniczky számára egyre sürgetőbbé vált a
fegyverszállítás megszervezése, a két szervezet között valamikor február végén vagy
március elején sor került a megállapodásra.
8. A szervezkedés lelepleződése és a megtorlás
Március elején a szervezkedés intenzívebbé vált. Zambelli intézkedett, hogy a
Bécsből érkező fegyvereket kocsival továbbszállítsák Losoncra és Selmecbányára. A
Klagenfurtból érkező puskákat Nagykanizsa és Székesfehérvár indóházaiban rejtették el. A
csomagokban hivatalosan kelmét szállítottak, és minden esetben álnévre adták fel őket. 384
A Nedeczky-féle bizottmány közben tüntetést szervezett az 1848. évi pesti forradalom
évfordulójára. Jegyeket vásároltak pesti egyetemisták és a Vidacs gyár munkásai számára a
budai Népszínház március 15-dikei előadására, és arra utasították őket, hogy a darab
közben kezdjenek zajos tüntetésbe. A fiataloknak a Kossuth-indulót kellett volna
követelniük hazafias jelszavak kíséretében, de a nézőtér néma maradt, a terv kudarcba
380
ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 165-166. Asbóth Lajos feljegyzése
381
L. a „Kossuth helyzete 1863 tavaszán-nyarán és a Vidacs-féle szervezkedés” c. fejezetet
382
STEIER, 1924. 718-719.
383
Kossuth több levelében is célzott rá, hogy a Csáky–Komáromy-féle bizottmány magyarországi központja
a „pesti casino”. Ez utóbbi megnevezésével valószínűleg a Nemzeti Körre célzott, amelynek valóban tagjai
voltak az említett bizottmány vezetői. „… une petite coterie dont l’état majeur se trouve au Casino de Pest,
et les vedettes à Genève…”– írta Minghettinek (MOL R 90. 4232. Kossuth–Minghetti, k. n. Közli:
NYULÁSZINÉ, 1999. 600-605.) „… a legtöbb fájdalom ama fractióval jó, melynek tözse a pesti casinóban,
s előörsei Genfben” – írta Helfynek (MOL R 65. 1. t. Kossuth–Helfy, 1864. jan. 5.).
384
HL IV. 19. 121. cs. – vö.: STEIER, 1924. 717.
96