Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

fulladt. 385 A forrásokban nincs nyoma annak, hogy a Beniczky-féle szervezet is készült
volna hasonló megmozdulásra, pedig Csáky és Komáromy – amint ez az olasz kormánnyal
kötendő szerződés tervezetéből kiderült –, eredetileg március 15-én akarták kirobbantani a
felkelést.
Másnap megkezdődtek a letartóztatások, amelyekről már március 4-én,
valószínűleg Asbóth két nappal korábbi feljelentésének hatására, döntés született Pálffy
Móricnál, a Helytartótanács elnökénél. 386 A rendőrség a proklamációk megjelenése óta
tudott a szervezkedésről, amelyről értékes információkat kapott Asbóthton kívül Gelichtől
és Vezerle Gyulától is. 387 Igen kiterjedtnek ítélték a szervezkedést, Asbóth ugyanis
feljelentésében azt állította, hogy 80 ezer puska érkezett az országba. 388 Pálffy, március 15én
készített beszámolójában – Asbóth feljelentése alapján –, összesen 42 gyanúsítottat
sorolt fel, köztük a balközép és a szélsőbal több vezetőjét. 389 Tisza Kálmán, Tisza Lajos,
Podmaniczky, illetve Kállay, Madarász és Böszörményi minden bizonnyal tudott a titkos
szervezkedésről, de a felkelés előkészítésében nem valószínű, hogy részt vett. 390 Márpedig
ez a mozgalom lényegében csak katonai jellegű szervezésből állt. Így végül az elfogottak
többsége is a fegyveres harc előkészítői közül került ki. Március 16-án letartóztatták
Almásyt, Nedeczky Istvánt, Beniczkyt, Clementiszt, Gáspárt, Szelestyeit, március 19-én
385
ASBÓTH-CSALÁD, 1888. 167-180. Asbóth János feljegyzése.
386
STEIER, 1924. 714.
387
MOL D 185. 1863: 1575.; D 186. 1863: 1611., 236., uo. 1864:1377.; HL IV. 19. 120. cs. A besúgókról l.
STEIER, 1924. 705-726. Vezerle Gyuláról a kortársak is sejtették, hogy besúgó. Egy névtelen feljelentő
azzal gyanúsította, hogy a rendőrségnek dolgozva ő terjesztette a proklamációkat. Joseph Worafka
rendőrfőnök ezt az állítást a Helytartótanácsnak írott levelében cáfolta. (MOL D 191. 1864: 196.) Érdekes,
hogy Asbóth árulása nem vált széles körben ismertté, jóllehet 1866 tavaszán Kossuth értesült róla
Ludvightól. A volt kormányzónak azonban legalább két oka volt rá, hogy ne leplezze le Asbóthot. Egyrészt
valószínűleg nem tudta ellenőrizni, illetve bizonyítani Ludvightól szerzett információit. Másrészt pedig
annak idején ő maga ajánlotta Vidacsnak, majd Nedeczkynek Asbóth bevonását a szervezkedésbe, Asbóth
leleplezésével tehát saját, súlyos következményekkel járó elővigyázatlanságára is felhívta volna a figyelmet.
388
Asbóth–Pálffy, 1864. márc. 2. Közli: STEIER, 1924. 728-731. Asbóth tehát a 80 ezer fegyver Klapka által
tervezett beszállításáról úgy beszélt, mintha az már megtörtént volna. Nem ez volt az egyetlen csúsztatás
Asbóth feljelentésében. Állítása szerint Klapka elküldött egy Visconti-Venosta és II. Viktor Emánuel által
aláírt levelet Almásynak, amelyben az olasz vezetők kijelentették, hogy június elején ki fog törni a háború.
Ilyet pedig a torinói kormány még szóban sem igen ígért a magyaroknak, nemhogy írásban. Asbóth
valószínűleg ezekkel a túlzásokkal igyekezett saját tevékenységének jelentőségét növelni a kormányzat
szemében.
389
HL IV. 19. 120.
390
Tisza Kálmán neve Thaisz Elekével együtt szerepel egy Csáky és Komáromy iratai közt található
keltezetlen fogalmazványon, amely tartalma alapján valószínűleg 1863 végén íródott, és talán egy
Magyarországról érkező küldöttnek adandó utasításokat tartalmaz. A vázlatos feljegyzésből nem derül ki,
milyen összefüggésben szerepelt Tisza és Thaisz neve a küldöttnek adandó utasításban. Talán velük kellett
tudatni, hogy Komáromyék egy szerződés aláírásáról folytatnak egyeztető tárgyalásokat az olasz
kormánnyal. Ez esetben is csak annyit lehet megállapítani, hogy Komáromyék valamilyen formában, talán a
felkelés esetleges katonai sikerét követően, számítottak Tisza Kálmán együttműködésére. Sem Tisza korábbi
és későbbi magatartása, sem a források nem támasztják alá, hogy részt vett volna a szervezkedésben.
97