04.12.2012 Views

Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

pesti comité képviselőit, hogy adjanak jelt a hazaiaknak a felkelés kirobbantására. 701 Csáky<br />

július 22-én egy rövid táviratban válaszolt. Kijelentette, hogy a porosz kormány elfogadta<br />

feltételeiket, és a hónap végén sor fog kerülni az expedícióra, valamint a felkelésre.<br />

Megígérte Kossuthnak, hogy hamarosan egy hosszabb jelentést is küld neki, Komáromy<br />

pedig meg fogja látogatni a volt kormányzót Torinóban. 702<br />

Július 15-én Csáky megállapodást kötött Friedrich von Schütz, porosz<br />

hadügyminiszter-helyettessel a légió létrehozásáról. 703 Másnap a Csákyék által a<br />

hadügyminiszteri tisztségre jelölt Vetter Antal egy kiáltványt adott ki, melyben<br />

bejelentette, hogy a magyar ideiglenes kormánytól egy poroszországi magyar légió<br />

felállítására kapott megbízatást, amely a porosz sereggel közösen fogja kivívni<br />

<strong>Magyar</strong>ország függetlenségét. 704 Ugyancsak július 16-án megkezdődött a toborzás a<br />

magyar hadifoglyok körében, akiket a jobb ellátás és a fizetés ígéretével igyekeztek rábírni<br />

a légióba való belépésre. A légió katonáit a sziléziai Neissében (Nysa), sátortáborban<br />

szállásoltak el, és 6000 honvédegyenruhát rendeltek számukra Berlinből. Azonban alig<br />

több mint egy hét alatt csak körülbelül kétezer embert sikerült toborozniuk. 705 Tisztből 78<br />

701<br />

MOL R 90. 4621. Kossuth–Csáky, 1866. júl. 20.<br />

702<br />

DDI VII. 116. Csáky–Kossuth, 1866. júl. 22. A távirat Kossuth iratai közt is megtalálható. (MOL R 90.<br />

4629.) A hátoldalán a következő ceruzával írt megjegyzés olvasható: „Az ígért levél nem jött meg, Komáromy<br />

itt járt, de föl nem keresett.” Csáky egyébként sürgette Komáromyt, hogy beszéljen Kossuthtal. (MOL R 296.<br />

11. t. Csáky–Komáromy, 1866. júl. 18.)<br />

703<br />

MOL R 296. 4. t. Lukács Lajos úgy értelmezte Csáky és Schütz megállapodását, hogy a sikeres<br />

tárgyalások után végre megszülethetett a porosz–magyar megegyezés, mert a pesti comité képviselői<br />

kihagyták a feltételek közül az olyan „irreális” elemeket, mint a magyaroszági porosz expedíció kérdése.<br />

(LUKÁCS, 1984. 338.) Csáky és Schütz azonban csak a légió felállításának részleteiről kötött szerződést, ez<br />

tehát nem tekinthető általános értelemben vett porosz–magyar megegyezésnek. Jellegénél fogva valóban nem<br />

tartalmazza a magyarországi porosz expedíció ügyét – amelyben egyébként Csáky ekkor még reménykedett<br />

(MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1866. júl. 18.) –, ez azonban nem annyira sikernek, mint inkább<br />

felelőtlenségnek nevezhető.<br />

704<br />

MOL R 90. 4609. Kiáltvány, 1866. júl. 16. Vetter tehát szintén számolt a porosz sereg magyarországi<br />

betörésével.<br />

705<br />

A légió létszámáról a forrásokban eltérő adatok szerepelnek. Csáky július 18-án, tehát két nappal a<br />

toborzások megkezdése után azt jelentette Komáromynak, hogy 3540 emberük van. Az azonban nem derül ki<br />

a levélből, hogy ez a belépési szándékukat jelző, vagy a ténylegesen besorozott katonák száma volt-e. (MOL<br />

R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1866. júl. 18.) A szervezésben segédkező egyik hadifogoly, Bencze Mihály<br />

főhadnagy ezzel szemben úgy tudta, hogy 3-4 nap alatt 1504 embert toboroztak (BENCZE, 1867. I.), ez a<br />

szám azonban később még nőhetett. 1866 augusztusának elején Klapka, Simonyi értesülései szerint 1500,<br />

Irányi információi szerint pedig 1600 emberrel tört be <strong>Magyar</strong>országra. (KLI VI. 469-473. Simonyi–Irányi,<br />

1866. aug. 1., 467-468. Irányi–Kossuth, 1866. aug. 7.) A légió egy kisebb része azonban Klapka betörésének<br />

idején Vetter felügyelete alatt Neissében tartózkodott. Kienast Seherthoss irataira hivatkozva azt állítja, hogy<br />

július 31-én a légiónak 1500 tagja állomásozott Schillersdorfban a betörésre készülve, 600 tagja pedig még<br />

korábban Neissében maradt. (KIENAST, 1900. 192-195.) Lukács körülbelül 1500 fős légióról ír könyvében,<br />

ő azonban Simonyi és Irányi adataira támaszkodott, így figyelmen kívül hagyta a Neissében állomásozókat.<br />

(LUKÁCS, 1984. 339-340.) Az említett források alapján tehát a 2100-2200 körüli maximális létszám tűnik a<br />

legvalószínűbbnek. Ludvigh Kossuthnak írt leveleiben viszont nyilvánvalóan túlzó adatok szerepelnek. A<br />

Brüsszelben élő magyar emigráns július 24-én 6-8000 fős, öt nappal később pedig 15 ezer fős önkéntes<br />

166

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!