Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

adottak. Az említettekből az is kiderül, hogy félrevezető nemesi és nem nemesi politikai
irányvonalakról beszélni, még akkor is, ha a társadalmi állás sok esetben valóban
meghatározta a politikai kötődést. 498
Meglehetősen viharosan alakult Csáky és Komáromy viszonya Türrel is, akit
Klapkához hasonlóan nem szívleltek, Türr ugyanis már korábban rosszallását fejezte ki
Kossuth háttérbe szorítása miatt. 499 Miután Szerbia felajánlotta a Határőrvidéken és
Horvátországban élő szerbek fellázítását Ausztria ellen, ésszerűnek tűnt, hogy a belgrádi és
az olasz vezetés közt már korábban is közvetítő Türrt Belgrádba küldjék. Türr maga
sürgette ezt Klapka előtt, aki azután javaslatot tett erre az olasz kormánynak és
Csákyéknak is. 500 Július 10-én és 12-én Türr kétszer is találkozott Csákyval, és az utóbbi
állítása szerint alávetette magát a pesti comité irányításának. Csáky jónak találta Türr
tervét, de a belgrádi utazást az olasz kormánnyal történő szerződéskötés előtt nem tartotta
időszerűnek. 501 Türr ezt követően Párizsba ment, ahol állítólag árulónak nevezte a pesti
comité két külföldi képviselőjét, Komáromy legalábbis erre hivatkozva írta meg
Klapkának július 14-én, hogy Türrel semmilyen együttműködésre nem hajlandóak. 502 E
döntés jelentőségét ugyanakkor csökkentette az olasz kormány halogatása. A Csáky
leveleiben „Belgrádi Count”-nak nevezett szerb küldött ugyanis hiába kért július folyamán
pénzt az olasz kormánytól a katonai szervezésre, nem kapott. 503 Nem indult útnak az ismét
belgrádi olasz konzullá kinevezett Scovasso sem, akinek pedig kulcsszerepet szántak az
olasz, szerb és magyar lépések összehangolásában. 504 Csáky ugyanakkor több politikai
programot is készített, amelyekben körvonalazta a comitének a magyarországi nemzetiségi
kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Az egyikben utalt rá, hogy elképzeléseik szerint a
Magyarországon élő szerbek vajdát választhatnának, aki részt vehetne a felsőház ülésein.
Egy másik tervezetben pedig azt rögzítette, hogy a nemzetiségek a megyei és községi
közigazgatásban szabadon használhatnák anyanyelvüket, az állami hatóságok azonban
498
LUKÁCS, 1984. 316-324. Lukács Lajos 1865 végére teszi „Csáky élre kerülését”, de a fenti események
alapján úgy tűnik, hogy erre már 1864 nyarán sor került. (Teleki politikai irányvonaláról: HORVÁTH Z.,
1964.; KOVÁCS E., 1967.; SZABAD, 1967.; KOVÁCS E., 1977.; TELEKI L., 1998.)
499
L. a 488. lábjegyzetet.
500
DDI IV. 774-775. Klapka–Cerruti, 1864. jún. 17.; MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 6.
501
MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 8., júl.10., júl. 12.
502
MOL R 295. 22. t. Komáromy–Klapka, 1864. júl. 14. Komáromy állítása szerint Türr Vukovics előtt tette
ezt a kijelentést.
503
MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. júl. 7. A „Belgrádi Count” talán Antonije Orešković,
Garašanin szerb miniszterelnök bizalmi embere lehetett.
504
Scovasso indulása még ősszel is kérdéses volt. MOL R 296. 11. t. Csáky–Komáromy, 1864. szept. 6.;
DDI V. 253-255. Csáky–Cerruti, 1864. szept. 26.; DDI V. 309-310. Klapka–Cerruti, 1864. okt. 18.
122