Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

szervezkedésének megakadályozása lenne. Az általa „genfi cotteriának” nevezett Klapka–
Komáromy–Csáky csoportról azt állította, hogy annak egyedüli tevékenysége az ellene
való vádaskodás. Ismét a miniszterelnök figyelmébe ajánlotta, hogy csak ő képes
tömegeket megmozgatni Magyarországon. 310 Kossuth ekkor még mindig bízott abban,
hogy anyagi támogatást fog kapni az olasz kormánytól. Január 5-én ugyanis megírta
Helfynek, hogy szüksége lenne egy trieszti címre, ahova Magyarországról kimehet valaki
az esetlegesen általa küldendő pénzért. 311 Számonkérő fellépése azonban valószínűleg
tovább erősítette azt a nézetet az olasz kormánykörökben, hogy Klapka és társai
kellemesebb tárgyalópartnerek. Ráadásul január elején a torinói politikusok tudomására
jutott, hogy Magyarország volt kormányzója titkos tárgyalásokat folytat a velencei comité
vezetőivel. Kossuth azt szerette volna elérni, hogy a magyarországi gerillaharc kirobbanása
után a velenceiek is kezdjenek fegyveres felkelést, háborúra kényszerítve ezzel az olasz
kormányt. Cerruti ennek ismeretében találkozóra hívta a magyar emigráció fejét, 312
amelyre 1864. január 10-én kerül sor. A megbeszélésen az olasz vezetők rosszallásukat
fejezték ki Kossuth titkos tervei miatt, aki viszont arra figyelmeztette őket, hogy magyar
támogatás nélkül Olaszország nem tudja megszerezni Velencét. 313 A figyelmeztetés nem
hatott, az olasz kormány és Kossuth kapcsolatai ekkor több mint két évre megszakadtak.
Ezzel egy időben a torinói vezetés szorosabbra fűzte kapcsolatait a Klapka–
Komáromy–Csáky csoporttal. Csáky és Komáromy már 1863 végén elkészítette az olasz
kormánnyal kötendő szerződés tervezetét. Ez tartalmazta, hogy a „magyar forradalmi
kormány” 1864. március 15-én megkezdi a felkelést; az olasz kormány 1864. május 1-én
hadat üzen Ausztriának; megengedi az Akciópártnak, hogy önkéntesekkel megtámadja
310 MOL R 90. 4232. Kossuth–Minghetti, k. n. Közli: NYULÁSZINÉ, 1999. 600-605. Nyulásziné 1863.
március 24. utánra tette a levél keletkezésének időpontját. Mivel Kossuth hivatkozik Visconti-Venostához –
állítása szerint több mint három héttel azelőtt –, írt levelére, valószínű, hogy a levél 1863 decemberében
keletkezett. Kossuth később, egy Ludvighhoz írt levelében még súlyosabb vádakkal illette Csákyékat: „…
alakult otthon egy nem Comizé, hanem clique, nem csak tudtom nélkül, de hátam mögett, ellenségesen. Ha
ezen emberek ’49-et akarnák, 1s csak engem nem akarnának vezérül, áldanám az Istent, hogy nincs többé
reám szükség. De nem úgy van ám, ez egy veszélyes, átkozott ügyesen veszélyes ármány, melynek
szövetszálait a Bécsi Kormány s Budai Kormányzóság tartja kezeiben … C’est un complot révolutionnaire en
apparence pour empêcher la revolution”. (OSZK KT, Levelestár, Kossuth Lajos Ludvigh Jánoshoz, 1864.
márc. 13.)
311 MOL R 65. 1. t. Kossuth–Helfy, 1864. jan. 5.
312 MAE ASD Moscati VI/215. Kossuth–Cerruti, 1864. jan. 8. A meghívás ténye Kossuth Cerrutihoz írt
válaszából derül ki. A levélben Kossuth közölte, hogy neheztel Visconti-Venostára, amiért az két hónapja
nem válaszolt neki. Egyúttal tájékoztatást kért az államtitkártól arról, hogy milyen ügyben hívatja őt az olasz
kormány.
313 KLI VI. 30-32. Kossuth–Türr, 1864. jan. 10. A levélben Kossuth jelezte, hogy nem tudja, honnan értesült
az olasz kormány az ő terveiről, de a velencei bizottság elnökére, Alberto Cavallettóra gyanakodott.
83