Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Lezsákot, Salamont, Nedeczky Jenőt, Zambellit, Németh Bélát, Máriássy Bélát, március
24-én pedig Véges Vilmos iskolaigazgatót és Spóner Tivadart, valamint Asbóthot, akit így
kívántak fedezni. Sebest a rabkórházból való szökés közben agyonlőtték, Lángh pedig
öngyilkos lett. Később további elfogatások is történtek, ezért letartóztatásba került többek
közt Nagy Jenő, Horváth János és Madarász is. 391 Csáky Tivadar a letartóztatások idején
Magyarországon, hotkóci kastélyában tartózkodott, ám mivel ellene is elfogatóparancsot
adtak ki, hamarosan elhagyta az országot. 392 Igen feltűnő a Nedeczky-féle mozgalomban
részt vevők számbeli fölénye a letatóztatottak között, ami alátámasztja azt a más
forrásokból is sejthető tényt, hogy a Kossuth által kezdeményezett szervezkedés
kiterjedtebb hálózattal rendelkezett és szélesebb körű tevékenységet végzett, mint a másik.
A letartóztatottak közül csak Almásy és Beniczky az, akit a Klapka–Komáromy–
Csáky csoporthoz lehet kötni. Almásy elfogatása megdöbbentette kortársait. 393
Kétségtelen, hogy Almásy fenntartotta korábbi jó kapcsolatait Komáromyékkal. 1863
nyarán, és Beniczky vallomása szerint 1863 végén is járt külföldön, ahol találkozott az
emigránsokkal. 1861 márciusa, a pesti forradalmi bizottmány éléről való lemondása óta
azonban tartózkodott a szervezkedéstől, 1863 tavaszán elvetette a háború lehetőségét, és –
ugyancsak Beniczky vallomása szerint –, 1863 végén is kizárta az együttműködést az
emigránsokkal, mert nem értett egyet Klapkának a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos
nézeteivel. Ugyanakkor Asbóth szerint pénzt kapott külföldről, amelynek egy részét A Hon
című lapnak adta. Letartóztatását tehát Asbóth jelentése, elítélését pedig Beniczky
vallomása alapozta meg. Közvetlen bizonyítékot nem találtak ellene. 394 Komáromy
azonban, amikor azt állította, hogy két magyarországi vezetőjüket tartóztatták le, Beniczky
mellett minden bizonnyal őrá utalt. 395 Ezt a feltételezést megerősíti, hogy szabadulása után
– Teleki Sándor állítása szerint –, Almásy is úgy beszélt magáról, mint a szervezkedés
egyik vezetőjéről. 396 Elképzelhető, hogy Almásy, Komáromyhoz fűződő több évtizedes
barátságára való tekintettel, igyekezett közvetíteni a Klapka–Csáky–Komáromy csoport és
az egykori határozatiak között, és talán az ország tekintélyes politikusai és a Beniczky-féle
katonai szervezet között is. Korábbi politikai szereplésének ismeretében azt mégis nehéz
391
MOL D 185. 1864:366., 1864:385., 1864:423., 1864: 2187.; HL IV. 19. 125. – vö.: STEIER, 1924. 715.
392
HL. IV. 19. 120. cs. – vö.: „Csáky és Komáromy kiútkeresései 1865-ben” c. fejezet.
393
STEIER, 1924. 715.
394
HL IV. 19. 129. – vö.: STEIER, 1924. 715-716.
395
MAE ASD Moscati VI/215. Komáromy–Cerruti, 1864. március 23.
396 TELEKI S., 1882.
98