Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

Ferenc és Polatsek Ignác október 16-án csődeljárási kérelmet nyújtottak be a megyei
törvényszékhez. A megyei törvényszék két nap múlva első fokon elutasította a kérelmet,
mert indoklása szerint a hitelezők nem bizonyították a tartozást. Geduldiger, Hille és
Polatsek azonban október 21-én fellebbezést adtak be a kerületi váltótörvényszékhez. A
Kancellária ekkor, nyilván mert Csáky személye amúgy is a látókörébe került, jelentést
kért az ügyről Szepes megye főispáni helytartójától. A főispáni helytartó közlése szerint a
megyében ismert tény volt, hogy a csődeljárás kezdeményezése mögött valójában Csáky
Ágoston gróf, 594 Tivadar nagybátyja állt. Csáky Ágoston ugyanis saját fia, Albin 595
számára akarta a képviselői tisztséget biztosítani. A főispáni helytartó azt is megjegyezte,
hogy ha Csáky Tivadar hazatérne, egészen biztosan zajos lelkesedéssel fogadnák, és
képviselővé választanák. Felvetette ugyanakkor, hogy vajon jó lenne-e a kormányzatnak,
ha az 1861-ben a Határozati Párthoz tartozó és „az emigrációval szoros összeköttetésben
álló” Csáky Tivadar képviselő lenne a következő országgyűlésen. 596 Csáky Tivadar,
minden bizonnyal a csődeljárás hatására, november 18-án levélben jelentette be, hogy
visszalép a jelöltségtől. Elhatározásának konkrét okát nem közölte, de utalt rá, hogy
személyét támadások érték. 597 A lőcsei választókerület országgyűlési képviselője így 1865ben
Csáky Tivadar unokatestvére, Csáky Albin lett.
Komáromy György képviselőjelöltsége szintén foglalkoztatta a hatóságokat, mivel
a Kancellária értesülése szerint a bihari földbirtokos november elején lázító kijelentéseket
tett. A kancellár közölte Bihar megye főispánjával, miszerint: „Komáromy György … oly
formán nyilatkozott volna, hogy az országgyűlésen nemcsak a megválasztott képviselők
fognak tanácskozni, hanem azon egy láthatatlan hatalom is részt veend, a forradalom
hatalma, Kossuth és Garibaldi szelleme, melyek a közjogi vitákat nem fogják tétlenül
hallgatni, hanem észrevétlenül vezetni”. A kancellár nyomozásra utasította a bihari
főispánt az ügyben, aki azonban válaszában kijelentette, hogy Komáromy az állítólagos
beszéd elhangzásakor még külföldön volt, és tudomása szerint azóta is ott tartózkodik.
Hozzátette, hogy Komáromynak a megyében lakó két fia, András és György olyan
„hallgatag, szerény és igénytelen” fiatalemberek, hogy ők aligha tettek ilyen nyilatkozatot
594
Csáky Ágoston gróf (1803–1883) Szepes megye főispánja volt.
595
Csáky Albin gróf (1841–1912) országos szintű politikai pályafutása éppen az 1865–68. évi
országgyűlésen kezdődött.
596
MOL D 191. 1865: 5787., 5895.
597
MOL R 296. 1. t. „Szepes Várallya tisztelt tanácsához és közönségéhez”, ill. „A lőcsei választókerület t.
választóihoz”, 1865. nov. 18.
142