Magyar függetlenségi törekvések - ELTE BTK disszertációk - Eötvös ...

nem vállalt kötelezettséget. Kossuth hevesen tiltakozott emiatt, hiszen a dalmáciai
partraszállás a magyar felkelés sikerének előfeltételét jelentette, ráadásul egy fajta
biztosítéka volt annak, hogy az olasz kormány komolyan gondolja a közös háborút. Cerruti
és Guerrieri-Gonzaga megígérték, hogy erről a kérdésről még beszélni fognak
Ricasolival. 658 Kossuth Ferenc ugyanezen a napon – vagyis Olaszország hadbalépésének
napján –, arra kérte Ricasolit, hogy Türrt minél hamarabb indítsák útnak Belgrádba, és
folyósítsák az ígért ötszázezer frankot. Türr keleti útját Usedomon keresztül Bismarck is
sürgette. 659
Június 24-én La Marmora, seregével megkísérelt betörni a Várnégyszögbe, de a
Velencében állomásozó osztrák seregek parancsnokának, Albrecht főhercegnek a katonái
Custozzánál rajtaütöttek az olasz elővédeken, és meghátrálásra kényszerítették azokat. A
csata nem öltött jelentős méreteket, a vereség azonban kínosan érintette Olaszországot.
Cialdini azonnal visszavonta katonáit Modenába, La Marmora pedig lemondott. Az olasz
sereg a hadvezetés vitái miatt megbénult, az addig is gyanakvó porosz kormány viszont
most már dühödten bírálta szövetségesét, mert attól tartott, hogy Ausztria az olaszok
tehetetlenségét látva át fogja csoportosítani seregeit az északi frontra. Olasz vezető
körökben közben attól tartottak, hogy Poroszország is vereséget szenved, és Ausztria
megnyeri a háborút. Ez a lehetőség arra ösztönözte a firenzei kormányt, hogy lépéseket
tegyen a dalmáciai partraszállás előkészítése érdekében. 660
Június 26-án utasították Türrt a mielőbbi indulásra, és kiutalták az ötszázezer
frankot, amiből négyszázezret Türr, százezret Kossuth vehetett át. 661 Ugyancsak június 26án
megszületett a magyarok és az olasz kormány megállapodása. A firenzei vezetés végül
kötelezte magát a dalmáciai partraszállás végrehajtására, de annak időpontját egyelőre nem
határozta meg. 662 A szerződés megkötését követően Türr, Csáky és Komáromy is távozott
Olaszországból, Kossuth pedig nekilátott a légió újjászervezésének. Értesítette Földváry
658 KLI VII. 203-205.
659 KLI VII. 199-200.; CARTEGGI RICASOLI, 1967. 34. Usedom–Ricasoli, 1866. jún. 23.
660 CHIALA, 1902. 344-352.; GALLAVRESI, 1922. 62-98.
661 MAE ASD Moscati VI/215. ?–Türr, 1866. jún. 29. (A pénz folyósítását közlő levélen aláírás nem
található, szerzője egy olasz politikus, talán Cerruti.); KLI VI.294-295. „Utasítás Türr István altábornagy
úrnak Flórenczbe”, 1866. jún. [26]. Türr így emlékezett vissza az olasz kormány magatartására: „… június
24-éig semmi sem történt a mi ügyünkben. … június 26-án már azt kívánták, hogy hanyatt-homlok
rohanjak.”(KLI VI. 558-563. „Türr István altábornagy jelentése a keleti tartományokban való működéséről”)
662 KLI VI. 321-322. Guerrieri-Gonzaga–Kossuth, 1866. jún. 26., uo. 322-323. Kossuth–Ricasoli, 1866. jún.
28., uo. 323. Ricasoli–Kossuth, 1866. jún. 28.
158