Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

a levélhullással, az elmúlással kapcsolatos. A német Herbst ’ősz’ szónak a tövében a
fűszernövényekkel, gyógynövényekkel kapcsolatos szó van meg.
2.4. tél A négy évszak egyike. Ősi örökség a finnugor korból. Vö.: vog. tääl, tāl, osztj. täläx, zürj.
tev, tel, töl, votj. tol, cser. tel, tele, mdE t’el’e, mdM. t’ală, finn talvi, észt talv, lp. dalve, tāilve, tailv
’tél’, az észtben ’hó’ is. (TESz) < té + -l.
A tél szavunknak a fenti finnugorba sorolt nyelvekben meglévő párhuzamai valóban rokonok,
előfordul, hogy nemcsak tél, hanem hó jelentésben is ismerik. A fenti adatokkal etimológiailag nem
tartoznak össze a törökségben használt szavak a hakasz 3 kivételével, vö.: csuvas xěl ’tél’. Vö.: ujg.,
üzb. kyš, kirg., oszm., tat., bask., ojr., tuv., gag., kumük kyš, azerb., türkm. gyš, kazah, k.kalp., nog.
kys, hak. sys ’tél’. Vö.: mong. xoldox ’megfagyni’, xoldüü 4 ’fagyott, hideg’. (JEGOROV 1964) A k-
kezdetű szavak az ősz családjába is tartoznak, amelyek arról tanúskodnak, hogy ez esetben csak a
hó és a hideg, valamint az olvadás időszakát különböztették meg.
A magyar tél szavunk azonban az év negyedik szakaszát jelöli, azt az időszakot, amikor az élő
természet a születés, olvadás, kiteljesedés és érés, száradás után álomba merül. Ez azt jelenti, hogy a
tél az álom időszaka, amelyre a magyar álom, az alszik al- töve és a Kāšγarinál meglévő, valamint
az Erdélyben ma is használatos bel ’alszik’ szó is tanúként szolgál, továbbá a török megfelelők, vö.:
csuv. tělěk ’álom’, ÓT., óujg. tül, jak. tüül, kirg., ojr., tuv. tüš, üzb. tuš, k.kalp., kazah, hak. tüs, nog.
tu’s, oszm. düš, türkm. düjš, bask., tat. töš, ujg. čüš ’álom’. (JEGOROV 1964)
Ehhez képest az orosz zima ’tél’ a fagyással kapcsolatos, az angol winter ’tél’, német Winter ’tél’
szavak win- tövében is hiába keresnénk az álom szót. Az ang. sleep ’alszik’, ném. schlafen ’ua.’
nem kötődik a tél szóhoz.
3. Összegzés
A fentiekből is kitűnik, hogy a kutatásaink során csak akkor járunk el helyesen, csak akkor
végezhetünk teljes munkát, ha a három nyelvcsaládba sorolt nyelvekben is megvizsgáljuk, hogyan
nevezték meg az évszakokat. Valójában még ez sem elegendő, az égtájak és a napszakok
megnevezéseit is be kell vonni a kutatásba 5 . Erre azért van szükség, mert a három csoportba tartozó
megnevezések azonos logikai alapon nyugszanak. Igy derül ki, hogy mely nyelv, nyelvek
tájékoztatnak bennünket egy egységes, összefüggő látásmódról, vagyis, hogy a megnevezések
mögött milyen szellemi kultúra van.
A tavasz megnevezés rokon a kelet és a reggel megnevezéseivel. Mögöttük a Nap feljövetele, a
születés, a kezdet húzódik meg. Továbbá az is kiderül, hogy a tavasz szónak az értelmezése és
megfejtése, az etimológiájának a megírása során nem állhatunk meg a finnugorba sorolt nyelvek
adatainál, mert látható, hogy a megnevezések ismeretesek az altájiba sorolt nyelvekben, sőt a
szócsalád tagjai elvezetnek az indoeurópaiba sorolt nyelvekhez is. Mindez arra utal, hogy a nyelvi
kapcsolatok megállapításához, azok megrajzolásához nem elegendőek a finnugorba sorolt nyelvek
adatai. Az összefüggések más nyelvi kapcsolatokra utalnak, mint amilyet a szócikk írója
megállapított. Egyértelmű, hogy tökéletesebb megállapításhoz jutunk el akkor, ha bővebb kutatási
területtel számolunk, vagyis sokkal több nyelv adatait vizsgáljuk meg az eddigiekhez képest.
Helyesen akkor járunk el, ha elfogadjuk, hogy a módszereket mindig az anyag és a megoldandó
feladat kínálja. Nem lehet előre kiválasztott és meghatározott módszerek szerint dolgozni, mert ez a
munkát rendszerint téves irányba kényszeríti. A bővebb kutatási terület és az új – valójában régi, a
természet működésével összhangban lévő - módszerek alkalmazása pedig a jelen, mérvadó
akadémiai állásponthoz képest törvényszerűen új – valójában ez is régi - szemlélethez vezet.
Tarthatatlan az az elvi álláspont, mely szerint, ha egy szó - pl. a tavasz - megvan a finnugorba sorolt
nyelvekben, akkor a magyar szó ősi örökség a finnugor nyelvi egység korából. Helytelen továbbá,
3 A hak. sys ’tél’ szókezdő mássalhangzója nem a k-val, hanem a t-vel tartozik össze.
4 Összetartozik vele az ang. cold ’hideg’, a ném. kalt ’hideg’ szó.
5 Ez a munka elkészült.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 10