Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

taeda ’szurokfenyő stb.’ is összefüggnek. A szócsaládhoz tartozó szavakat pedig jelen dolgozaton
túl további szempontok szerint is meg kell vizsgálni.
2.2.8. Különböző nyelvcsaládokhoz sorolt nyelvekben használt szavak (közszók 151 , azaz igék és
névszók) közötti ekvivalencia tanulmányozása alapvető azért is, hogy eldönthessük, az egyezés
vagy a megfelelés oka vajon nyelvi kölcsönzés vagy annál sokkal több, a közös gyökér.
Ha összevetjük a különböző nyelvek ’fenyő’ jelentésű szavait és magát a fenyő szót a ’fa’
jelentésű szavakkal és a magyar fa szóval, az alábbi eredményekre jutunk:
magy. fa ’Ősi örökség az uráli korból, vö.:… zürj. pu ’élőfa, száraz fa’, …finn puu ’fa’, szam. jur.
pa, pea ’fa, bot, tuskó’, jen. fē, fā ’ua.’, szelk. pū, po ’ua.’…Az uráli alapalak *puwe lehetett. Az
esetleges altaji kapcsolatai részletesebb vizsgálatot kívánnak.’ (TESz)
Az adatokból a következő tanulságok szűrhetők le: A szókezdő f- nemcsak a magyarban fordul
elő, hanem a jenyiszeji szamojédban is. A többi nyelvben p- szókezdő van az f-fel szemben. A
magyar –a rövid magánhangzónak nemcsak rövid, hanem hosszú megfelelője is van, sőt diftongus,
a feltett uráli alapalakban pedig triftongus. Érdekes módon, a TESz ősm. *-VV- triftongust
feltételez, amely az uráli alapalakhoz képest korábbi állapotot mutat, hiszen a változási sor *–VkV-
> *-VGV- > *-VV-> *-VwV- > *-VVV- > *-VV- > *-V- lehetett.
Az altáji nyelvekben :
csuv. jyvăś ’fa’, ÓT. y, ygač, …XIV-XV. sz. ujg. jagač, …csag. jygač, sárga ujg. jigaš, üzb. jogoč,
azerb., türkm, oszm., tat. agač, kazah, karakalp., nog., alt.V, sor agaš, tuv. yjaš, bask., hak, agas,
kirg. žygač, gag. aač < agač ’fa’. (JEGOROV 1964) < csuv. jyvă-: abszolút szótő + -ś: képző, ÓT.
y, yga- + -č, …XIV-XV. sz. ujg. jaga- + -č, …csag. jyga- + -č, sárga ujg. jiga- + -š, üzb. jogo- + -č,
azerb., türkm, oszm., tat. aga- + -č, kazah, karakalp., nog., alt.V, sor aga- + -š, tuv. yja- + -š, bask.,
hak, aga- + -s, kirg. žyga- + -č, gag. aa- + -č.
mong. mod ’fa’ (DAMDINSÜREN-LUVSANDENDEV 1982) < mong. mo-: abszolút szótő + -d:
képző.
Indoeurópai nyelvekben:
or. derevo ’Közszláv szó, ….vö.: litván dervá ’erdei fenyő’…ld. még óind. dāru ’fa’, görög dory
’fa…’ …Az orosz derevo elsődleges jelentése ’az, ami kivergődik, kiszakad,…’ (SIS) < or. de-:
abszolút szótő + -revo: képző, litván de- + -rvá, óind. dā- + -ru, görög do- + -ry.
Hangtanilag és jelentéstanilag is ideillik a magyar terem- 152 , termés, természet, teremt-,
teremtmény szavak tere- vagy terem- része. A fa tehát olyan teremtmény, amely úgy születik, hogy
kitekeredik, kihajt a földből ill. a magból. Szerkezeti felépítése: tere-: (< te-: abszolút szótő + -re:
képző) relatív szótő + -m: képző.
angol tree ’egész éven át tartó…növény, egyedülálló, saját magát megtartó fatörzs ágak nélkül
bizonyos távolságra nő a földtől…. 153 ’ (A.S. HORNBY 1974) < angol t-: abszolút szótő + -ree:
képző.
Más irányú fejlődés eredményeként tartozik ide a magy. szál, amely a TESz szerint ’szőrzetnek,
tollazatnak egy eleme, …növényi szár, fűszál, nádszár’…Vitatott eredetű…1. Ősi örökség a
finnugor korból, vö. osztj. sāäl ’szilánk, léc (halrekesztéken)’,…zürj. d’źav, d’źal ’fenyőfáklyához
hasonlító léc vagy faforgács’, mdE. śalgo, śalgă, md.M. śalgă ’pálca, botocska’, finn salko ’hosszú
rúd’, lp.N. čuolgo ’emelőrúd, rúd, amivel a hálót a jég alá tolják’….2. Eredetileg, vágott dolog,
hasított dolog lehetett…(TESz) < magy. szá-: abszolút szótő + -l: képző, osztj. sāä- + -l, zürj.
d’źa- + -v, d’źa- + -l, mdE. śa- + -lgo, śa- + -lgă, md.M. śa- + -lgă, finn sa- + -lko, lp.N. čuo- +
-lgo.
Az adatokból leszűrhető tanulságok: A magy. szókezdő sz- (s-) megfelelői s-, palatalizált s’-, č-,
d’ź-. A végső mássalhangzó magy. –l megfelelői szintén –l, -v, -lgo, lgă, -lko. A magyar hosszú
151 Valamennyi idetartozót nem sorolhatunk fel a térbeli korlátok miatt.
152 A TESz ismeretlen eredetűnek tartja.
153 Saját fordításom az eredeti angolból.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 112