Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

enni és inni igét vetjük össze az orosz és az oszmán megfelelőivel ahhoz, hogy lássuk az igei
személyragok egymáshoz való kötődését s az összefüggések okait felfedjük. Ugyanakkor az
egyértelműség kedvéért bemutatunk egy harmadik igét is, az ír igét, ahol nincs mássalhangzó
hasonulás, mint az eszik, iszik igénkben. A magyar jelen idejű ragozást vizsgálva mindjárt az elején
kiderül, hogy a magyarban alanyi és tárgyas ragozás különült el, így alanyi és tárgyas igei
személyragok alakultak ki, míg az oroszban és a törökben ez nincs így. Az oroszban az enni (jest')
igének rendhagyó a ragozása. A magyar enni, inni és az orosz jest' (есть 'enni') 16 , valamint az
oszm. yemek 'enni', içmek 'inni' igék összevetésekor számos tanulság szűrhető le.
A magy. eszik 17 (E/3.) igét ikes igének szokás tartani. A kutatásaim fényében az ún. ikes igék
képzője (-ik) valójában nem magánhangzóval, hanem valamilyen mássalhangzóval kezdődik
-Cik 18 ). Ez a mássalhangzó rendszerint azonos azzal, amelyik a nem ikes változat végső
mássalhangzója. (vö.: magy. iszik < i + -szik, isz- < i + -sz-, eszik < e + -szik, esz- < e + -sz-, folyik
< fo + -lyik, foly- < fo + -ly, érik < é + -rik, ér- < é + -rik, esik < e + -sik, es- < e + -s- stb.) Ennek
az a magyarázata, hogy kezdetben minden ige ikes volt, azaz -ik helyesebben -Vk végű, de mint
szóelem, így sohasem létezett, valamilyen mássalhangzó is hozzátartozott az elem kezdő
hangjaként, vö.: magy. eszik < e + -szik, esz- < e + -sz. Fontos, hogy az -ik vég nem használatos a
ragozás során. Hozzáteszem, kezdetben valamennyi igének csak az E/3. személyű alakja volt
használatos, az első és a második személy csak később alakult ki. Ennek az a magyarázata, hogy a
cselekvések megnevezéséhez is a víz mozgása, tevékenysége illetőleg annak a megnevezése adta a
mintát s a víz maga volt a cselekvő, másképpen a szubjektum és egyben maga a víz cselekedett.
Tehát ugyanaz a szó volt a főnév és az ige. A főnévi igenévi alakban (vö.: enni < en: szótő + -ni:
főnévi igenév képző, inni < in: szótő + -ni: főnévi igenév képző) a szótő -n-je vagy a képző n-jének
hatására hasonulás révén vált -n-né, vagy pedig a magyar emik (e + -mik) 'szopik' igéhez áll közel a
szótő. A magyarban az igének ma alanyi és tárgyas ragozása használatos, míg az oroszban csak egy
változat van, nincs alanyi és tárgyas megkülönböztetés, vö.:
Magyar enni
Alanyi ragozás: szótő + személyrag Tárgyas ragozás: szótő (+ e mutató névmás) + személyrag
Egyes szám:
1. szem. eszek < esz + -ek, eszem < esz + -em (-e- + -m)
2. szem. eszel < esz + -el, eszed < esz + -ed (-e- + -d)
3. szem. eszik < eszik + -0, eszi < esz + -i 19
Magyar inni
Alanyi ragozás: szótő + személyrag Tárgyas ragozás: szótő (+ 'az' mutató névmás) + személyrag
Egyes szám:
1. szem. iszok < isz + -ok, iszom < isz + -om (-o- + -m)
2. szem. iszol < isz + -ol, iszod < isz + -od (-o- + -d)
3. szem. iszik < iszik + -0, issza < isz + -sza (-ja)
16 Az or. pit' (пить) 'inni' ige bemutatását elhagyjuk (pi ←⎯ nem or. pi 'víz' + -t': főnévi igenévképző).
17 Meg kell jegyeznünk, hogy a magy. eszik, iszik rokona az Isik-göl 'Isik-tó' ázsiai víznév. Hangtanilag az iszik ige és a
tó neve (Isik ejtsd Iszik) mint tulajdonnév teljesen egybeesik, jelentésük pedig közös gyökérből ugyanazon
gondolkodás mellett egymástól elkülönülve maradt fenn. Az egyik ugyanis ma igei jelentésű, a másik névszói.
Kezdetben igenévszók (nomen-verbum) voltak s az igei és a névszói jelentés csak idővel különült el s vált önállóvá.
Az Isik mint névszói változat hangtanilag közelebb áll a mong. usu, finn, észt vesi 'víz' szavakhoz.
18 C: consonant 'mássalhangzó', V: vocalis 'magánhangzó'.
19 Megjegyezzük, hogy az -i elvileg magában foglalhatja a tárgyat jelölő 'ez' jelentésű mutató névmást (vö.: magy. e) és
az 'ő', az E/3. személyű személyes névmást (vö.: magy. nyj. i 'ő'), amely ma már csak az -i-ben testesül meg.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 18