Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

ikernek az egyike. Az iker egy úttal egy is, de annak a fele is. A fél szó hangtanilag ugyanaz, mint az
egy és annak a változatai. Csak a magyarban ismert ilyen összefüggésekben.
magy. mind: ’összes, valamennyi, mindnyájan, valamennyien együtt, egytől egyig, egyaránt,
egyformán, egészen, mindig, egyre, világmindenség, …’. Magyar fejlemény: a mi ~ më névmásból
keletkezett, de alaktani felépítése nem egészen világos…(TESz) < magy. min 'egy, mag' + -d: képző
'valamivel ellátott'. A földrajzi névi kutatásaink fényében úgy is értelmezhető, hogy a mind, minden
’egész, világmindenség’ jelentése magában foglalja a lét folyamatosságának két fontos összetevőjét,
az én ~ te, a nő ~ férfi elemet. Az én (< *men, min) és a te ( < *ten 216 ) feltétele az utódok
létrehozásának, az élet fenntartásának, ketten együtt vagyunk az egész, ugyanígy a Föld anya és a
férfi minőségű Nap a világmindenség, más szóval kettő az egyben.
Az egy számnévvel illetve az ’egy’ jelentéssel kapcsolatos földrajzi nevek vizsgálatakor
tőszámnévi alapú nevet nem találtam.
Sorszámnév előfordul a Volga-Urál vidékén, azonban a Kárpát-medencében nincs rá adatunk. A
csuvas pěrreměš (pěrre, pěr ’egy’) ’első’ és az orosz pervoje (< per) ’első’ szavak töve
összetartoznak.
Pěrreměš Irśe h. Ašm.:, NAP: csuv. Pěrreměš Irśe Čirküllě Irśe or. Pervoje Čebakovo
Čebakovo Ja., csuvas falu, Ar.:-. < Pěrreměš pěrreměš (pěrre ’egy’ + csuv. –měš:
sorszámnévképző) ’első’ + csuv. Irśe, or. Pervoje or. pervoje (< per nem orosz
per ’egy’ + -v-: melléknévképző + -oj: képző + or. –e) ’első’ + Čebakovo nem orosz Čebak +
or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o.
2.2. Az ’egy, első’ számnévi jelentéssel kapcsolatos más rokon jelentést tartalmazó nevek
idetartoznak, pl.:
magy. másod ’második, következő, magzatburok, ocsú’…Származékszó, a más névmásból jött
létre…(TESz) A más, másod, második értelmezése is a maghoz, magzathoz vezet. az egyik rész
maga a gyerek, az utód, a másik rész a magzatburok, az ocsú, a héj stb. Ezek különválnak, kettő lesz
belőle, egyik és másik.
magy. más ’következő, második, nem ugyanolyan, nem ugyanaz a dolog, személy, másolat,
hasonmás, válasz, múlt, elmúlt,’…Származékszó, má- alapszava ősi örökség a finnugor korból, vö.:
vog. mät …’második, másik’,…(TESz)
A Volga-Urál vidékén az adatok rendezhetők aszerint, hogy melyek tartoznak össze a forrással, a
forrásra utaló jelentéssel és ezen keresztül kötődnek a kerekséghez, az egységhez, az egyhez.
A csuvas pěččen ’magányos, egyedüli’ szó a csuv. pěčěk ’pici, kicsi’ szóval is rokon,
etimológiája ennek figyelembe vételével írható meg. Mindkettő a víz, a forrás eredeti komplex
jelentésének az alkotó elemei közé tartozik. A földrajzi nevekben előfordul, vö.:
Pěččen těme d. Ašm.X.262.: csuv. Pěččen těme, határrész neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Pěččen
csuv. pěččen ’magányos, egyedüli’ + těme csuv. těme ’halom, domb’.
Pěččen xyr h. Ašm.X.262.: csuv. Pěččen xyr or. Jaščerino M-P., falu neve, NAP: -, Ar.:-. < Pěččen
csuv. pěččen ’magányos, egyedüli 217 ’ + xyr csuv. xyr ’fenyő’.
216 Vö.: tenmagad = temagad.
217 A magyarban a magányos és egyedüli szavak tövei a mag és az egy nemcsak jelentésükben erősítik egymást, hanem
igazolható a közös gyökérből való származásuk, amelyre más dolgozatban térünk ki.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 169