Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Palakassi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Palakassi Plakkassi or. Bulakovo Bulakov vyselok B., csuvas
falu, Ar.:-. < csuv. Palakassi < csuv. Pala: vö.: bask. bulak, tat. bolak ’folyó’ + kassi
csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos személyjel, Plakkassi < Pălakkassi < Pulakassi < Palakassi, or.
Bulakovo bask. bulak ’folyó’ + or. –ov: birtokos melléknévképző + or. –o, or. Bulakov +
vyselok or. vyselok ’település’.
A csuvas név ’Bulak falva’, az orosz pedig ’Bulak-hoz tartozó település (1. or. selo 2. or.
vyselok)’ jelentésű.
Kăraklav 269 h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kăraklav Kăraklav Toptamăš or. Karaklovo A., csuvas falu,
Ar.:-. < csuv. Kăraklav or. Karaklovo 1. csuv. Kăraklav 2. idegen Karaklav.
Az orosz Karaklovo átadója akkor lehet a csuvas Kăraklav, ha a hangsúly a második szótagon
van. Ebben az esetben az orosz forma egy ejtett csuvas alak lejegyzése az orosz ejtési szabályoknak
megfelelően. Ha azonban az orosz átadója egy idegen Karaklav lenne, akkor az a csuvashoz képest
eredetibb forma: Karaklav Kuraklav csuv. Kăraklav. Bármelyik legyen az átadó, azt az orosz
ellátta azzal az –o formánssal, amelyik jelzi, hogy a hely nevének alaptagja semleges nemű orosz
szó (vö.: or. selo ’település’). Több ehhez hasonló névvel találkozhatunk, pl.:
Kačalav h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kačalav or. Kačalovo A., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Kačalav csuv.
Kača + lav, or. Kačalovo < Kačalov csuv. Kačalav + or. –o.
A csuvas forma átadója akkor lehetne az orosz, ha az or. Kačalov (vyselok) lenne, tehát ha
hímnemű szóval jelölt lenne az alaptag.
-ov: Az orosz képző hímnemű főnévvel jelzett településre utal. Csuvas használatú helynévben orosz
eredetű személynév 270 viseli a képzőt. Pl.:
Fedorov xuttărě h. Ašm.:-, NAP: csuv. Fedorov xuttărě or. Fedorovka M-P., csuvas tanya, Ar.:-. <
csuv. Fedorov or. Fedorov + xuttărě csuv. xuttăr ’tanya’ + csuv. –ě: birtokos
személyjel, or. Fedorovka Fedor: nem orosz eredetű személynév + or. –ov: birtokos
melléknévképző + or. –ka: kicsinyítő képző.
A csuv. Fedorov xuttărě ’Fedorov tanyája’ orosz párhuzama Fedorov xutor ’Fedor-hoz tartozó
tanya’ lehetett.
Néhány esetben nehéz eldönteni, hogy az –ov orosz birtokos melléknévképző vagy a szótőhöz
tartozó elem. Ilyenkor segítenek a párhuzamos adatok. Pl.:
Śulav h. Ašm.:-, NAP: csuv. Śulav or. Śulov Jan., csuvas település. < csuv. Śulav (< Śu + lav)
vö. csuv. śăl (< śă-: abszolút szótő + -l: képző) ’forrás’, or. Śulov csuv. Śulav (< Śu-:
abszolút szótő + -lav: 1. képző 2. 'folyó').
A párhuzamos adatok számbavétele segíti az értelmezést, vö.:
Śulav d. v. Ašm.XII.223.: csuv. Śulav, határrész és kiremet neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Śulav (< Śu
+ lav) vö. csuv. śăl ’forrás’.
Śulav śyrmi f. Ašm.XII.224.: csuv. Śulav śyrmi, patak neve forrással, a csuv. Pěčěk Sanar' baloldali
mellékfolyója, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Śulav (< Śu + -lav) vö. csuv. śăl ’forrás’, + śyrmi
269
Folyó nevében is megvan, vö.: Karaklav f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Karaklav A., patak, szakadék. < csuv. Karaklav
< Karak + lav.
270 A végső eredetet azonban másutt kell keresni. Ez azt is jelenti, hogy az oroszba (ősszláv, ószláv nyelveken
keresztül) szubsztrátum nyelvből került a Fedor s azt az orosz ellátta az –ov: birtokos melléknévképzővel és ettől
kezdve mint személynév volt használatos.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 208