Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2.1. A tankönyvek kritikai elemz<strong>és</strong>e. 81<br />
2.2. A jel, jegy, név, betű, ír, tamga, bélyeg, pecsét szavak közül elsőként azokat a szavakat<br />
tárgyalom, amelyek puszta szótövek (2.2.1., 2.2.2., 2.2.3., 2.2.4., 2.2.5., 2.2.6.,), majd ezt követően<br />
a képzővel ellátottakat (2.2.7., 2.2.8.)<br />
2.2.1. A magy. jel a TESz szerint ’valamit közlő jelz<strong>és</strong>, ismertető jegy, megkülönböztető jelz<strong>és</strong>,<br />
valaminek a megnyilvánulása, tünet, valamit jelölő tárgy, valaminek írott, rajzolt jelölője, jelkép,<br />
jelvény, előjel, biléta, jegy, emlékmű, isteni megnyilatkozás, csodatétemény, az állatöv egy jegye,<br />
grammatikai suffixum’. Ősi örökség a finnugor korból, vö.: osztj. iäγêl ’díszít<strong>és</strong>, díszítmény’, finn<br />
jälki ’nyom, lábnyom’, <strong>és</strong>zt jälg ’ua.’. A finnugor alapalak * jälke, az eredeti jelent<strong>és</strong> ’nyom, folt’<br />
lehetett. Vö.: ném. Spur ’nyom, csapás, jel, ismertető jegy’. (TESz)<br />
Az adatokból a következő, szempontunkból lényeges tanulság olvasható ki:<br />
Az osztják adat jelzi, hogy a jel (CVC) korábban CVCVC hangtani felépít<strong>és</strong>ű lehetett. Ezt igazolja<br />
a földrajzi nevek hangtana is. (CZEGLÉDI 2004-6) Ami a jelent<strong>és</strong>t illeti, igazolhatóan helyesen<br />
állapították meg, hogy az eredeti jelent<strong>és</strong> nyom, folt lehetett. Hozzáteszem, elsőként a csepegő,<br />
majd folyó forrásvíz nyomát, foltját jelölhette.<br />
2.2.2. A jel családjába további szavak tartoznak, ilyen a magy. jegy <strong>és</strong> más nyelvi megfelelői, vö.:<br />
magy. jegy a TESz szerint ’ismertetőjel, megkülönböztető jelz<strong>és</strong>, jelkép, …valaminek a nyoma,<br />
foltja, …valaminek az írott jele, az írásos jelz<strong>és</strong>nek egy eleme,….’ Magyar fejlemény: a jel főnév<br />
elkülönült változata. A jegy esetében szóvégi l > ly > gy változás történt. (TESz)<br />
A jegy hangtani magyarázatát a földrajzi nevek tükrében másképp ítélem meg. A jegy úgy függ<br />
össze a magy. jel szóval, hogy a jegy szóvégi –gy-je t > δ’ > d’, a jel –l-je pedig t > δ > l fejlőd<strong>és</strong><br />
eredménye.<br />
2.2.3. Mint jel idetartozik a magy. név: A TESz véleménye szerint ’egyed megjelöl<strong>és</strong>ére<br />
használatos szó, tulajdonnév, elnevez<strong>és</strong>, köznév, tisztesség, dicsőség, hírnév, valaminek a (jó vagy<br />
rossz) híre, névszó, szó’. Ősi örökség az uráli korból, vö.: vog. nεm, osztj. nem, zürj. ńim, votj. ńim,<br />
cser. lêm, mdE. l’em, l’äm, mdM. lém, fi. nimi, <strong>és</strong>zt nimi, lp. nâmmâ ’név’, szam.jur. ńim, jen. ńi’,<br />
tvg. ńim, szelk. nim, kam. nım ’név’. Az uráli alapalak *nime lehetett. Az uráli szó esetleges<br />
indoeurópai, jukagir <strong>és</strong> csukcs kapcsolatai további vizsgálatot igényelnek. (TESz)<br />
A szócikk írói már ott hibát követnek el, amikor anélkül, hogy bemutatnák az indoeurópaihoz<br />
sorolt nyelvek adatait, pl. ang. name, or. im’a (cirill имя 82 ) stb., amelyek befolyásolják a szó<br />
magyarázatát, kijelentik, hogy „Ősi örökség az uráli korból…”. Ez a megállapítás nem bizonyított.<br />
A név is egyfajta jel, cím s mint jel, nyom is. A törökség adatai világosan kapcsolódnak a betű <strong>és</strong><br />
az ír stb. szóhoz, ugyanakkor jelzik az összefügg<strong>és</strong>eket az indoeurópaiba sorolt nyelvek adataival is.<br />
A török nyelvekben a név megfelelőivel az indoeurópaiban ismert cím jelent<strong>és</strong>ű szavak tövei<br />
tartoznak össze. Vö.: csuv. jat ’név, elnevez<strong>és</strong>’, ÓT. at, azerb. ad, csag., ujg., kirg., kaz., k.kalp.<br />
nog., alt., ojr., tuv., hak., oszm., tat., bask. at, üzb. ot, türkm., jak. aat 83 ’név’ (JEGOROV 1964)<br />
A földrajzi neveken kívül a nyelvek is igazolják azt, hogy a víz nyoma mintát adott <strong>és</strong> alapul<br />
szolgált a jelnek, a betűnek, az írásnak. A csuvasban az ’ír’ <strong>és</strong> az ’árkot vízzel mos’ ugyanaz, pl.:<br />
csuv. śyr ’kimosni (vízzel a partot, kanálist), vonalat, barázdát, jelet húzni', vö.: nog. jyr ’széttépni’<br />
(gátat), kaz., k.kalp. žyr ’tépni, szakítani, ásni (földet)', kirg. žyr ’széttépni, szakítani’, csag. jyr,<br />
jyrga, ’tépni, szakítani (a víz csinálja)', jak. suruj ’rajzolni’, vö.: mong. zurax ’vonalat húzni,<br />
rajzolni’. (JEGOROV 1964) Ld. még csuv. śyr, śyran ’szakadék, ferde part’. Vö.: üzb., kirg., kaz.,<br />
81 A terjedelmi korlátokra tekintettel ezt a fejezetet jelen dolgozatban kihagytam.<br />
82 A többes számú имени (imeni) forma azért is értékes, mert őrzi az имя végső –я előzményét az –ен (-en)<br />
hangkapcsolatot.<br />
83 Az at formák közelebbről az or. adres ’cím’ stb. ad elemével tartoznak össze.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 67
Change language