Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

is ismert a szólásainkban, közmondásainkban, pl.: Az egyik 19, a másik egy híján 20.
A hetes számrendszer és a tízes számrendszer közül minden bizonnyal a hetes volt ismert előbb,
amely a hold időszámítás is egyben.
3.4.4.2. Magyar húsz és más nyelvi megfelelői:
A magy. húsz ’20’ a TESz szerint ősi örökség a finnugor korból, vö.: vog. kos, ko. kyz’, udm.
kyz’, md. koms’…Mivel a finnugor nyelvek számnevei csak 1-től 6-ig közösek, feltehető, hogy a
húsz és rokon nyelvi megfelelői korábban még nem az absztrakt számnévre, hanem konkrét tárgyra,
húsz ujjra, majd húszas csomóra, kötegre (mókusbőrre, halfüzérre) vonatkoztak….(TESz) < magy.
hú 'kettő'.
A kommunikatív jelentéstartalom ebben az esetben az, hogy valamiből húsz db. van, vagyis
húsz-szor egy, kétszer tíz, négyszer öt. A nyelvi jelentéstartalom ennél sokkal több, csak további
kutatómunkával kerülhetünk hozzá közelebb, mert a TESz-ből nem kapunk elfogadható, világos
magyarázatot.
A földrajzi névi kutatásaink arra engednek következtetni, hogy a magyar húsz számnév olyan
összetett szó, amelynek az előtagja a hú ’két’, az utótagja az sz ’tíz’ maradéka. A szónak
megszületésekor ’két tíz’ volt a jelentése. Az idő múltával a használat során igen megkopott,
változott a szó alakja. Minderre a földrajzi névi vizsgálatok vezettek. Ehhez szükséges volt a teljes
számnévi rendszerünk együttes kutatása s a számnevek külön- külön, egyenkénti tanulmányozása is
a három nyelvcsalád nyelvei közül a lehető legtöbb nyelvi adat bevonásával. Így jutottunk el annak
a világképnek, gondolkodási módnak a megismeréséhez, amely alapján a számneveink
megszülettek. Eszerint a magyar húsz jelentése ’két tíz’ beleillik a tízes számrendszerbe. Úgy
keletkezhetett, hogy a szóvégi sz- elvileg lehet a 'tíz' jelentésű szó kezdő mássalhangzója, de a ’tíz’
szó végső mássalhangzója is, amelynek a kezdő hangja ez esetben nazális volt, amelyet megőrzött
nemcsak a mordvin (vö. md. koms), hanem a török nyelvek is összetett számnevekben, vö.: ÓT.
altmys ’hatvan’ ( < alt ’hat’ + mys ’tíz’), bask. altmyš ’hatvan’ ( < alt < bask. alty ’hat’ + myš ’tíz.)
stb.
A magyarban is mys féle alak lehetett s a nazális –m- intervokális helyzetben eltűnt. Tehát húsz <
*humys, *humus lehetett. Vö. még magy. harminc (har + minc) , kilenc 186 (< kile + nc), nyolc 187
(< nyol ’kettő’ + c ’tíz’) stb.
A magy. húsz a török nyelvekben vö.: tör. jigirmi (< jigir 'iker, kettő' + mi 'tíz'), vö.: csuv.
śirĕm 'húsz', ÓT. (jeny.) igerme, jegirme, óujg. jägirmi, ujg. žigirmĕ, s.ujg. jygyrma, üzb., kum.
jigirma, azerb. ijirmi, türkm. jigrimi, nog. jyrma, oszm. jirmi, kirg., kaz. žyjyrmi, alt. d'irme, tuv.
čeerbi, hak. čibirgi, jak. sűűrbe. (JEGOROV 1964) Szerkezeti felépítésük: csuv. śirĕ + m, ÓT.
(jeny.) iger + me, jegir + me, óujg. jägir + mi, ujg. žigir + mĕ s.ujg. jygyr + ma, üzb., kum. jigir +
ma, azerb. ijir + mi, türkm. jigri + mi, nog. jyr + ma, oszm. jir + mi, kirg., kaz. žyjyr + mi, alt. d'ir
+ me, tuv. čeer + bi, jak. sűűr + be. A hak. čibirgi kivételével az előtag mindegyik nyelvben
összetartozik, jelentésük 'iker, kettő'. Az utótag pedig minden esetben a 'tíz' számnév alakváltozata
(m, me, mĕ, mi, ma, bi, be), rokona a mong. an, in, tör. on, ang. ten 'tíz', a csuv. vun, vună, vunnă
'tíz', ÓT., azerb., türkm., oszm, ujg., kirg., kaz., k.kalp., nog., alt., tuv., hak. on, üzb. un, bask., tat.
un, jak. uon 'tíz', vö.: sumér un, lat. vun 'tíz'. (JEGOROV 1964)
A magy. húsz utótagjával összetartozik nemcsak a magy. tíz, hanem a magy. negyven, ötven,
hatvan hetven, nyolcvan, kilencven utótagja a van, ven 'tíz' is. Idetartozik a magy. húsz (hú + sz),
harminc (har 'három' + minc 'tíz') utótagja az sz, minc, amelyek a 'tíz' számnévvel azonosak.
186 Jelentése ’tíz mínusz egy’.
187 Jelentése ’tíz mínusz kettő’.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 133