Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

2.4.3.2.3. Közszók:
magy. törek(szik), tör, bask. tere ’élénk, gyors’, ujg. üzb. tirik ’élénk’, csuv. čěrě ’élénk’ stb.
3. Nyelvhasználat
Egy adott földrajzi helyen időben különböző népek azonos vagy különböző tudattal, más-más
nyelvvel jelennek meg, értelmezik és használják a földrajzi nevet. A különböző nyelvi használatú
nevek összehasonlító vizsgálata számos jelentéstani, hangtani és alaktani probléma tisztázását
segíti. Pl:
Svijaga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.III.582.: or. Svijaga, néhány folyó neve: 1. az or. Volga
jobboldali mellékfolyója a régi Kazansk(aja) és Simb(irskaja) gub(ernija)-ban, 2. Verxotur'insk(ij)
u(jezd), Perm(skaja) gub(ernija), 3. Kirillovsk(ij) u(jezd) Novgor(odskaja) gub(ernija). < or. Svijaga
< Svi + jaga ‘folyó’ (vö.: mansi ja, ko. ju < jug, finn joki, magy. jó ’folyó’).
Sěve f. Ašm.XI.292.: csuv. Sěve or. Svijaga, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sěve, or. Svijaga <
Svi + jaga.
Sěve šyvě f. Ašm.XI.292.: csuv. Sěve šyvě or. Svijaga, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sěve + šyvě
csuv. šyv ‘víz’ + csuv. -ě: birtokos személyjel.
Sveši f. Ašm.XI.328.: csuv. Sveši or. Svijaga, folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sveši < Sve vö.:
Sěve + ši csuv. šyv ‘víz’ (vö.: alt. su, sug ’víz’), or. Svijaga < Svi + jaga.
Sijava h. Ašm.:-, NAP: or. Sijava P., orosz falu, Ar.:-, < or. Sijava < Si + java. .
Zöja f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. Zöja or. Svijaga, folyó neve. < tat. Zöja < Zö 111 + ja
vö.: mansi ja ’folyó’, , or. Svijaga < Svi + jaga.
A fenti nevek egymásnak alakváltozatai: or. Svijaga, Sijava, csuv. Sěve šyvě, Sveši, tat. Zöja.
Olyan összetett szóból állnak, amelyeknek az előtagja or. Svi, Si, csuv. Sěve, Sve, tat. Zö, valamint
az utótagja az or. jaga, java, csuv. šyvě (itt szintagma 2. eleme), ši, tat. ja közös etimológiájú szavak
más-más nyelvi használatban.
A földrajzi nevek nyelvi használata számos tényezőtől függ, ugyanakkor az is kitűnik, hogy a
nyelvi eredet és a nyelvhasználat gyakran nem esik egybe.
Kideríthető, hogy az ie. *is(e)ro-s ‘erős, hatalmas, heves’ jelentésű szónak feltétlenül köze van
az Iszter név alapjául szolgált közszóhoz és annak hatalmas családjához, de közvetlenül nem
szolgálhatott az Iszter folyónévnek alapjául. A válaszra váró kérdés, hogyan kapcsolódik a
témánkhoz az ie. szó. Egyáltalán az ie. és az urál-altaji nyelvek kapcsolatának mi lehet a
magyarázata? Közös gyökerűek, valamikori együttélés eredményei lehetnek a közös szavak? A
kései átvételek az egyik vagy másik nyelvben könnyen tisztázhatók, de vannak nagyon ősi
kapcsolatokra utaló jelek, amelyeket a helyükre kell tenni.
Az Iszter (Isz + ter) előtagjával közös eredetű pl. az or. tesnyj ‘szűk, keskeny, szoros’ (tes- + -n-:
melléknévképző + or. -yj), az or. uzkij (uz +-k- + ij) ‘szűk, keskeny’ szótő. A csuvasban a tăkăs
alakváltozata a tăkăr, amely egyúttal az Iszter utótagjával is közös gyökerű ugyanúgy, mint az angol
turn ‘fordul, fordulat, sarok’. Az Iszter elő- és utótagja az eredeti komplex jelentésnek más-más
részjelentését képviseli. A névadáskor az Isz közszói jelentése ‘keskeny, szűk’, a ter utótagé pedig
‘fordulókkal tarkított élénk, gyors folyású’ folyó lehetett. Alapvetően a teker 'kanyarodva és
hengerülve folyik' szót tartalmazza. A szkíták keleti irányból érkezve a Duna folyónak ma Kazánszoros,
Dömör-kapu, Vaskapu elnevezésekkel ismert szakaszát a valóságban a jellemző tulajdonsága
alapján nevezték meg. A folyószakasz elnevezésének variációi a lényeget megtartották, a
névváltozatokat a magyarokon kívül ma számos nyelv ismeri és használja. A szkítáknak pedig akár
mint az Iszter névadójának, akár mint a jelenleg ismert első használójának közvetlen vagy közvetve
közük volt a Volga-Urál vidéke vízneveihez is.
111 Ugyanaz, mint a csuv. šyv ’víz’.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 86