Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ráadásul a szláv nyelvekre jellemzően az oroszban is megvan harmadik személyben a nemek<br />
jelöl<strong>és</strong>e 21 . Erre azért volt szükség, mert a nemek szerinti megkülönböztet<strong>és</strong> nincsen meg<br />
term<strong>és</strong>zetességgel a hagyományaikban. Az oroszban az önöz<strong>és</strong>, a magázás tisztelete <strong>és</strong> kifejez<strong>és</strong>e<br />
átvétel, továbbá az orosz többes számú személyes névmások is olyan szubsztrátum nyelvi rétegből<br />
való átvételek, amelyekhez köze van a magyarnak <strong>és</strong> az altáji nyelveknek.<br />
A személy <strong>és</strong> a tárgy megkülönböztet<strong>és</strong>e hosszú folyamat eredménye lehetett, nem történt meg<br />
azonnal a különböző névmások létrejöttekor. Előfordul, hogy ugyanaz a kérdőszó az egyik nyelvben<br />
személyre kérdez, a másik nyelvben tárgyra. Fontos, hogy minden névmás alapja a 'forrás, mag'<br />
jelent<strong>és</strong>ű szó s a névmások annak ma különböző hangalakját őrzik. Az egyéb névmások, névmási<br />
határozószók közül a magyar ki? kérdő névmás személyre kérdez. Az oroszban ennek a kto? (< k 'ki'<br />
+ to 'az') felel meg s a magy. ki? az orosz összetett kérdőnévmás előtagjával a k-val tartozik össze.<br />
Az összetett névmásoknak gyakran alkotó eleme a magyarban is meglévő ki?, szerepel pl. a magy.<br />
hol?, hová? kérdőnévmásokban, amelyeknek párhuzamai az oroszban gd'e? <strong>és</strong> kuda? A magy. ki?<br />
megfelelője e kérdő névmásoknak alkotó eleme <strong>és</strong> a névmások eg<strong>és</strong>zükben is összefüggnek a<br />
magyarban <strong>és</strong> az oroszban.<br />
A számnevek közül a magy. egy <strong>és</strong> az orosz odin 'egy' számnév eredetének közös gyökerét<br />
széleskörű vizsgálataink igazolják. Az oroszban ill. a szláv nyelvekben csakis átvételről lehet szó.<br />
Az egyéb közszókat számba véve, közülük a magyar víz s az orosz voda 'víz' szót<br />
összehasonlítva, valamint a magyar víz szónak a kiterjedt kapcsolatait is számba véve egyetlen<br />
magyarázat lehetséges, mégpedig a szkíta-hun-ősmagyar nyelvi eredet. Az indoeurópai<br />
nyelvcsaládba sorolt nyelvekben, így a szlávban, az angolban stb., az uráli nyelvcsalád nyelveiben<br />
egyaránt szkíta-hun nyelvekből való átvételekről beszélhetünk. Ezzel szemben a magyarban <strong>és</strong> az<br />
altáji nyelvekben (török, mongol, mandzsu-tunguz) rokonsági alapon közös őstől származnak a<br />
fenti adatok, továbbá számos itt nem említett változat. Az is látszik, hogy a nyelv a régit megőrízve<br />
újult meg, hiszen hangtani oldalról a kezdeti mássalhangzót a -t-t megőrizték az egyes nyelvek,<br />
másokban pedig annak különböző, korábbi <strong>és</strong> k<strong>és</strong>őbbi fejleményei mutatkoznak meg.<br />
A grammatikai lexémákat vizsgálva, közülük a magyar <strong>és</strong> az orosz igei személyragokat<br />
összehasonlítva a magyarban alanyi <strong>és</strong> tárgyas igeragozás alakult ki, az oroszban nincs meg ez a<br />
különbség. A tárgyas ragozás abban különbözik az alanyi ragozástól, hogy mutató névmást<br />
használtak közvetlenül a szótő után, amellyel a tárgyra irányuló cselekv<strong>és</strong>t fejezték ki. Ezt követte a<br />
személyes névmás majd a többes szám jele. Eredetileg mindez önálló szók egymást követő sora<br />
volt, s csak idővel a használat során alakult ki a ma ismert tárgyas ragozási forma. Az átvevő<br />
nyelvek erről nem tudtak s csak az igei személyragot vették át, gyakran a szótövet is. Az or. első<br />
személyű jem (ем) igei személyragja az -m összetartozik a magyar tárgyas ragozás -m<br />
személyragjával, valamint az oszm. yiyorum -m személyragjával. A 2. személyű ješ' (ешь) ige<br />
személyragja az -š' a magyar -sz <strong>és</strong> a török -sun személyraggal tartozik össze, amelyeknek alapul a<br />
'te' jelent<strong>és</strong>ű 2. személyű személyes névmás szolgált, vö.: oszm. sen 'te' stb. Harmadik személyben<br />
(jest) a -t személyragnak az oroszban használatos, de nem szláv eredetű tot 'az' névmás szolgált<br />
alapul, a személyrag annak a kezdő mássalhangzójával azonos. Az oroszban az egyes számú igei<br />
személyragok (-m, -š', -t) átvételek. A T/1., 2. személyű személyrag (-m, -te) a magyarhoz <strong>és</strong> a<br />
törökhöz hasonlóan személyes névmásból keletkezett. A T/3. személyű igei személyrag (-at/-jat<br />
feltehetően két r<strong>és</strong>zből áll: -a/-ja- 'ő, az' névmás + -t: többes szám jele. Egyik összetevő eredetét<br />
sem találjuk meg a szláv nyelvekben.<br />
Világosan látható, hogy a fenti magyar <strong>és</strong> orosz egyez<strong>és</strong>ekkel együtt járnak a török kapcsolatok<br />
is. Ugyanakkor a széles körű vizsgálatok igazolják, hogy ezeket az egyez<strong>és</strong>eket nem lehet a<br />
magyarban oroszból vagy törökből való átvétellel, az oroszban pedig egyszerűen törökből való<br />
kölcsönz<strong>és</strong>sel magyarázni. A szálak a szkíta-hun nyelvekhez vezetnek. Ez azt is jelenti, hogy az<br />
21 Vö.: or. on 'ő, az' hímnem, oná nőnem ono semleges nem.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 24
Change language