Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Vatka f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Vatka / Vatka šur or. V'atka Kizn., Kir., a Kama folyó
jobboldali mellékfolyója. udm.< Vatka: folyó neve + šur udm. šur ’folyó’, or. V’atka
nem orosz *Vätkä.
Vetkĕ h. Ašm.V.196.: csuv. Vetkĕ or. V'atka, város 98 neve, NAP:-, Ar.:-, < csuv. Vetkĕ < *Vetki <
*Vetke nem csuvas *Vätkä.
Viče f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Mar.: mar. Viče or. V'atka, folyó neve. Vö.: viče, a V'atka folyó mentén
élő marik neve. < mar. Viče < * Vit’i / *Vit’e < *Vitke / *Vetke < *Vätkä.
V'atka f. h. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.I.376.: or. V'atka, város és az or. Kama jobboldali
mellékfolyójának a neve. < or. V'atka nem orosz *Vätkä.
V'atka f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, T-r.: tat. V'atka or. V'atka, folyó neve. < tat. V'atka or. V’atka.
V'atka f. GMA: mar. V'atka / Viče / Ilna vüd or. V'atka, az or. Kama jobboldali mellékfolyója. <
mar. V'atka or. V’atka.
Jatka ju f. SW.310a.: ko. Jatka-ju or. V'atka folyó. < ko. Jatka vö.: nyeny. jea ’patak’,
hanti jänk ’víz’ + ju ko. ju ’folyó’. 99
Votka f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Votka / Votka šur or. Votka Votk., a Siva folyó jobboldali
mellékfolyója. < udm . Votka: folyó neve + šur udm. šur ’folyó’, or Votka udm .
Votka.
Pašur f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Vax.: udm. Pašur or. Votka, folyó neve. < udm. Pa vö. kamasz
büü ’víz, jenyiszeji szam. bii ’víz’, ko. va ’víz’ + udm. šur ’folyó’.
A jaga, ju, Jatka, V'atka, Pa egymásnak alakváltozatai, közös gyökerű szavak, jelentésük 'víz,
folyó'.
2. 2. A természet egyéb részei –hegy, völgy, növény, állat, ember – a folyóforrás összes vagy annak
valamely résztulajdonságához hasonlítanak, ezért a variabilitás okát, az elnevezések közötti
egyezések, hasonlóságok magyarázatát a tartalmi hasonlóságban, azonosságban kell keresni. Tény,
hogy növény ott sarjad, ahol víz van s az állatok és az emberek legelső létfeltétele is a víz. A
természeti jelenségek, köztük a folyóvíz keletkezése, folyammá dagadása, szaporodása, elhalása
stb. hasonlít a növény, az állat és az ember születéséhez, életéhez, halálához. Szerteágazó
vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy minél nagyobb biztonsággal állapítsuk meg, vajon egy szó
jelentésfejlődése során melyik állomáshoz tartozó jelentés szolgált alapul a névnek. A
folyóforrásnak az alábbi résztulajdonságát őrzi, pl.:
Személynév: ’tiszta, fényes, csillogó’, vö.: Eszter, Ester magy. Ester egyházi női személynév.
(KÁZMÉR 1993) Jelentése ’tiszta, fényes, csillogó’.
Madárnév: ’keskeny, vékony’, vö.: eszterág magy. eszterág, esztrág ‘gólya’. (KÁZMÉR
1993) ’Vékonyág’-nak is nevezhetnénk, mert a gólya két vékony lábára vonatkozik.
Növénynév: ’hosszú, vékony, hajlékony, mint a sarj, hajtás’, vö.: ostorfa ‘hosszú kocsányon lógó,
gömbölyű, fekete vagy piros termésű diszfa’ (MÉK)
Töltés, gát: ’keskeny, vékony, vessző, amiből készült’, vö.: ösztörű, oszró, osztró, ösztöllű
‘karókból épített gát, halfogó rekeszték, ágasfa, horog, karó’. Szláv eredetű. (TESz). A TESz
véleményét nem igazolja a nyelvi rendszer. A szó nem lehet szláv eredetű.
2. 3. A folyó egy bizonyos szakasza hasonlíthat a folyóforrás felőli szakaszához, különösen annak
egy résztulajdonságával egyezik.
Első lépésben a folyó neve a folyónak a keletkezési elemeiből épült fel és a folyónak a forrás
felőli szakaszára vonatkozott. Idővel a folyónak bármely szakasza megkaphatta ezt az elnevezést
akkor, ha hasonlított a kezdeti szakasz valamely lényeges tulajdonságára. Ezzel a felismeréssel a
98 A városnév alapjául a folyónév szolgált.
99 A Jatka, a ju és a V'atka közös gyökerű szó, egymásnak alakváltozatai.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 80