Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
víz hangját. A hangutánzást nyilvánvalóan meghatározta az érzékszervek - hallás, látás <strong>és</strong> a<br />
hangképző szervek -fejlettségi szintje is. A kiadott hangok, hang kombinációk pedig mint az első<br />
hangutánzó szavak adott víz hangjának a másolatai kívántak lenni. Annak a víznek a hangja volt a<br />
számukra legfontosabb, amelyből ők ettek, ittak, amelyben lubickoltak, amelyik őket életben<br />
tartotta, talán meleget is adott s amelyik egy lyukból, nyílásból jön ki, mozog, csepeg, kopog, szaga,<br />
illata, színe (kezdetben világos <strong>és</strong> sötét) van, mélyed<strong>és</strong>ben, mederben lakik stb. A tapasztalati<br />
megismer<strong>és</strong> során az ember tudása egyre gazdagabb lett.<br />
Ha a víz, a forrás, a folyó keletkez<strong>és</strong>éből indulunk ki, annak a komplex jelent<strong>és</strong> tartalmából,<br />
akkor megtalálhatjuk a fenti kérd<strong>és</strong>ekre a választ. A jég olvadása, zajlása, a víz folyása zajjal,<br />
kopogással jár. A hang minősége (mély <strong>és</strong> magas) függ a víz mennyiségétől, <strong>és</strong> a gödör, nyílás -<br />
ahonnan a víz kijön - nagyságától. A víz hangja számos egyéb tulajdonsággal is rendelkezik (halk,<br />
hangos, hosszan vagy rövid ideig tartó stb.). A víz hangját utánozva az ember egyúttal az adott víz<br />
más tulajdonságait is közölte társaival. Pl.: a víz mozog, folyik, hideg, meleg, iható, ehető, van<br />
benne hal, íze, szaga van, mélyed<strong>és</strong>ben, árokban folyik, medre van, kanyargósan folyik, utal a víz<br />
mozgásának módjára, pl. a hengerülve 199 folyik stb.<br />
A víz hangjának utánzásával létrejöttek az első hangutánzó alakulatok, szavak, megszületett az<br />
emberi nyelv alapja. Az ember gondolkodásának, asszociációs képességének a kialakulásával,<br />
fejlőd<strong>és</strong>ével együtt járhatott a gondolatközl<strong>és</strong>, azaz az első szavak, a hangutánzó szavak<br />
alkalmazása, amely hangutánzó szavak önmaguktól való megújulása a mai napig tart. Az első<br />
szóteremt<strong>és</strong> – megítél<strong>és</strong>ünk szerint - nem lehet más, mint a víz hangjának lemásolása, utánzása. A<br />
hangutánzó szavak pedig ily módon a belső keletkez<strong>és</strong>ű szók<strong>és</strong>zletnek a szóteremt<strong>és</strong>sel keletkezett<br />
szavai közé tartoznak. Mindez nem mond ellent annak, hogy a „A hangutánzó szavak úgy<br />
keletkeztek, hogy a különböző term<strong>és</strong>zeti, állati vagy emberi eredetű hangmegnyilvánulásokat,<br />
zörejeket a nyelv ezekhez hasonló, ezeket kifejező hangalakú szavakkal igyekszik megformálni,<br />
visszaadni. A szó hangalakja, hangsora így az utánzott hang, zörej emberi beszédhangokra való<br />
áttev<strong>és</strong>éből adódik, tehát hangalak <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> a szó szület<strong>és</strong>ekor a legterm<strong>és</strong>zetesebb,<br />
legközvetlenebb kapcsolatban, mondhatni, okszerű összefügg<strong>és</strong>ben van. A hangutánzó szó<br />
rendszerint k<strong>és</strong>őbbi élete során is megtartja a hangalak <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> szoros kapcsolatát.” (BÁRCZI –<br />
BENKŐ – BERRÁR 1967) Az eddigi ismereteink megerősít<strong>és</strong>e mellett azonban úgy látjuk, hogy a<br />
szó hangalakja, hangsora megszület<strong>és</strong>éhez alapul, azaz az utánzott hang, zörej emberi<br />
beszédhangokra való áttev<strong>és</strong>éhez elsőként a víz hangja szolgált. Az első emberi hangkombinációk,<br />
szavak, amelyek nemcsak mondat értékűek lehettek, hanem minden bizonnyal akár eg<strong>és</strong>z szövegnyi<br />
gondolatsort is tartalmaztak. Ezt követően a hasonlóságon alapuló névátvitel útján keletkezett<br />
szavak eg<strong>és</strong>z sora teremtődött.<br />
Feladatunk, hogy tanulmányozzuk azokat a hangutánzó szavakat, amelyek a hangos<br />
gondolatközl<strong>és</strong>t kifejező szavakkal valamilyen kapcsolatba hozhatók. Ehhez útmutatóul a szóval, a<br />
beszéddel kapcsolatos szavak szolgálnak, amelyeket a szókezdő hangjuk alapján két külön<br />
csoportban kell tárgyalnunk. Az egyikben a k- <strong>és</strong> fejleményei kezdetűeket, a másikban pedig a t- <strong>és</strong><br />
fejleményei kezdetűeket.<br />
3. A magyar szó végső alapja olyan hangutánzó szó lehetett, amely a víz hangját utánozta. A magy.<br />
szó a kutatás jelenlegi állása szerint ’ nyelvnek meghatározott hangalakú <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong>ű, viszonylag<br />
önálló egysége….’ (MÉK) ’hang, kiáltás, beszéd, az, amit valaki mond (kijelent<strong>és</strong>, kér<strong>és</strong>, intelem,<br />
ígéret, vélemény stb.), a nyelv legkisebb önálló értelmű egysége, beszélget<strong>és</strong>, tárgyalás, szóbeszéd,<br />
híresztel<strong>és</strong>, szóhasználat, szófűz<strong>és</strong>’, szólás ’frázis, (magas szintű) nyilatkozat, felhívás (néphez,<br />
nemzethez)’, szózatol ’hangot hallat’, stb… Ősi örökség az ugor korból. vö.: vog. Ko. sau ’zajgó’,<br />
…É. såw ’szó, hang’, kaj- såw ’felkiáltás, ima’…sou ’dallam’, …Az ugor alapnyelv e szava török<br />
eredetű, vö.: türk sab ’szó, beszéd’, Kāš.. sav ’szó, mondás, történet, hír, üzenet, hírnév, dicsőség’,<br />
ujg. sab ’szó’, sav ’beszéd, üzenet, szó’, oszm. sava ’hír, újdonság, örömhír’, …A magyar szó a v-s<br />
199 Igy gondolták a szkíták is.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 153
Change language