Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3.12. Szintaxis <strong>és</strong> szemantika a földrajzi nevek fényében<br />
1. Régóta keressük a választ arra a kérd<strong>és</strong>re, mire jó a földrajzi nevek szabályrendszerének a<br />
kimutatása. Jelen dolgozat a felelet egy r<strong>és</strong>ze kíván lenni.<br />
A szintaxisról szóló ismereteink alapján úgy tűnik, mintha a mondattannak nem sok köze lenne<br />
a földrajzi nevekhez. A szintaxis, mint görög szó, a nyelvtanban mondattan jelent<strong>és</strong>ű, a<br />
nyelvtudománynak a szószerkezeteket <strong>és</strong> a mondatokat tanulmányozó ága. (BAKOS 1966) A<br />
földrajzi nevek a mai ismereteink szerint nem mondatok, hanem szószerkezetek lehetnek, ezért<br />
azoknak csak a szószerkezetek oldaláról történő vizsgálatai tartoznak ide.<br />
A földrajzi neveknek a szemantika felől megközelítő tanulmányozása sokak számára azért tűnik<br />
reménytelen vállalkozásnak, mert a legrégebbi, a kulcsfontosságú nevek megfejthetetlennek<br />
látszanak. Úgy tűnik, sem a közszói eredetüket, sem a nyelvi hovatartozásukat nem lehet<br />
maradéktalanul megállapítani. Minthogy a szemantika, szemasziológia - szintén görög szó lévén - a<br />
nyelvtanban jelent<strong>és</strong>tan, a nyelvtudománynak a nyelvi formák jelent<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> a jelent<strong>és</strong>ek<br />
változásával foglalkozó ága (BAKOS 1966), a földrajzi nevekben meglévő nyelvi formákat akár<br />
szótövekről, akár toldalékokról van szó, a megfejt<strong>és</strong>hez fel kellene ismerni. Azaz, a neveket<br />
helyesen elemeikre kellene bontani <strong>és</strong> az elemeknek a földrajzi névi jelent<strong>és</strong>ét valamint a különböző<br />
nyelvekben ismeretes közszói <strong>és</strong> grammatikai jelent<strong>és</strong>ét is meg kellene ismerni. Ezt követően a<br />
nyelvi formák változásával is foglalkozni kellene.<br />
A fentiek ellenére a szintaxis <strong>és</strong> a szemantika vizsgálata a földrajzi nevekből kiindulva szükséges<br />
<strong>és</strong> időszerű egyr<strong>és</strong>zt azért is, mert ilyen jellegű munkáról nincs tudomásunk, másr<strong>és</strong>zt egy ilyen<br />
kutatás alkalmas az ismereteink hiányosságának pótlására. Vizsgálódásunk hasznosítható a beszéd,<br />
a nyelv szület<strong>és</strong>éről szóló vizsgálatokban, ugyanis „Semmi közvetlen bizonyítékunk nincs arra,<br />
hogy milyen term<strong>és</strong>zetűek <strong>és</strong> formájúak voltak azok a kezdeti beszédjelenségek, amelyekkel az<br />
ősember az emberré válás küszöbén első közl<strong>és</strong>eit megtette. Közvetve sok tudományág<br />
közreműköd<strong>és</strong>ével mégis kialakíthatunk valami képet erről. A társadalomtudomány kutatja az<br />
emberré válás kezdeteit, a munka, a szerszámk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> szerepét, a legősibb csoportosulásokat. A<br />
lélektan több oldalról is igyekszik megközelíteni az ősnyelvet: feldolgozza a gyermek primitívebb<br />
hangadásait <strong>és</strong> beszédk<strong>és</strong>zségének kifejlőd<strong>és</strong>ét a tudat fejlőd<strong>és</strong>ével párhuzamosan; feldolgozza a<br />
sérült agyvelőnek, a tudat betegségeinek a beszédképességre gyakorolt hatását; sőt kutatja az állatok<br />
hangadásait, az őrmadarak jelz<strong>és</strong>eit, a csimpánzok „nyelvét”. A nyelvtudomány a legrégibb ismert<br />
nyelvekben, a primitív népek nyelveiben, sőt a mai fejlett nyelvekben is keres ősibb,<br />
kezdetlegesebbnek látszó kifejez<strong>és</strong>módokat, nyelvi alakulatokat. Az emberi beszéd kezdetét attól<br />
számítjuk, amikor a hangadás átlépett az első jelzőrendszerből a másodikba, vagyis amikor már<br />
nemcsak ösztönös felhívásként vagy reakcióként ejtett ki az ember bizonyos hangkapcsolatokat,<br />
hanem – a tudat közbeiktatásával – a valóságról közölni akart valamit, …Mai nyelvi elemeinkkel<br />
összehasonlítva csak nagyon pontatlanul tudunk képet adni ezeknek a kezdetleges nyelvi<br />
alakulatoknak a term<strong>és</strong>zetéről. Fő jellemvonásuk kétségtelenül a t a g o l a t l a n s á g, a<br />
komplexitás volt. „Mondatszók”-nak vagy „szómondatok”-nak szokták nevezni a nyelv<strong>és</strong>zek ezeket<br />
a feltehető ősi képződményeket. A mai mondatokhoz hasonlítottak annyiban, hogy teljes, lezárt<br />
közl<strong>és</strong>t tartalmaztak egy-egy tényállásról s egyben kifejezték a beszélő állásfoglalását, magatartását<br />
a közölt valóságra vonatkozólag <strong>és</strong> a beszélőnek azt a szándékát is tükrözték, hogy a hallgatónál a<br />
kívánt hatást érje el velük. … Az ősmondatok („mondatszók”) másr<strong>és</strong>zről a mai szavakhoz,<br />
helyesebben a tőszavakhoz hasonlítottak abban, hogy grammatikailag elemezhetetlenek voltak,<br />
vagyis nem bomlottak szét morfémákra; a hangsor, mint egységes jel kapcsolódott össze egy<br />
jelent<strong>és</strong>komplexummal. A jel <strong>és</strong> az ábrázolt valóság összekapcsolásmódját tekintve a jelviszony<br />
még sokkal szélesebb körben term<strong>és</strong>zetes, reális kapcsolaton alapulhatott. Ez a reális kapcsolat<br />
egyr<strong>és</strong>zt az ösztönös hangreakciók öröksége lehetett, …Másr<strong>és</strong>zt reális kapcsolatú jeleket<br />
teremthetett az ősember hangutánzással <strong>és</strong> hangfest<strong>és</strong>sel; a szóteremt<strong>és</strong>nek az a módja ma is<br />
megvan, de az ősnyelvben nyilván még sokkal nagyobb jelentősége lehetett. Ezek az ősi szavak<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 141
Change language