Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Ak 178 + taj 1. vö.: mdM. tej ’nál, -nél’ 179 + śyrmi csuv. śyrma ’patak, szakadék’ + csuv.
–i: birtokos személyjel.
Az eredeti –t- egy másik fejleménye található a csuvasban ismert –lě: ’valamivel való ellátottság’
jelentésű képzőben s a földrajzi nevekben is gyakori, pl.:
Akalě 180 Śučě f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Akalě Śučě, patak, szakadék. < csuv. Akalě 181 (< Aka +
-lě) + Śučě csuv. śut ’halom, domb’ + csuv. –ě: birtokos személyjel.
Akălě tăvajkki d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Akălě tăvajkki A. < csuv. Akălě + tăvajkki +
csuv. tăvajkki ’hajlata, hegyoldala’.
Akălě uj d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Akălě uj A. < csuv. Akălě + uj csuv. uj ’mező’.
Akălě varě f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Akălě varě A. < csuv. Akălě + varě var ’árok, patak’ +
csuv. –ě: birtokos személyjel.
Valamennyi név (Juplě, Majar, Măkăr, Ajyr, Äjär, Akar, Aktaj, Akălě) összefügg az ’ághoz
tartozó’ jelentéssel, amely magában hordozza a ’kettős, iker’ jelentéstartalmat.
3.3. Az ’ág’ mint mellékfolyó:
Kese Yk f. TB.72.: bask. Kese Yk or. Malyj Ik Kig., az or. Kig jobboldali mellékfolyója. < bask.
Kese bask. kese ’kicsi, kis’ + Yk, or. Malyj or. malyj ’kicsi’ + Ik bask. Yk < Yjyk.
Kese Yjyk f. TB.72.: bask. Kese Yjyk Kig., a bask. Kese Yk felső folyásának a neve. < bask. Kese
bask. kese ’kicsi, kis’ + Yjyk.
Kese Ejek f. TB.72.: bask. Kese Ejek or. Malyj Ik Kug., az or. Bol'(šoj) Ik jobboldali mellékfolyója.
< bask. Kese bask. kese ’kicsi, kis’ + Ejek ld. Yjyk, Yk.
A magyar ág ….’faág, nemzetség, tárgy kinyúló része’…Vitatott eredetű. 1. Ősi örökség az ugor
korból, vö.: vog.T. ta, AK. ta ’ág’….2. Ősi örökség a finnugor korból, vö.: finn hanka ’kampó’,
karj. haka, haga ’evező villa’….(TESz)
A vogul őrzi az eredeti t- szókezdőt. Amennyiben a finn és a karjalai adatok szókezdő h-ja
biztosan t- fejleménye, akkor azt a h-t őrzik, amelyet a baskír (vö.: hyu ’víz’) is használ.
A magyar ág rokonai:
A magyar ék ’hegyes szöget alkotó sík lapoktól határolt merev test’….Bizonytalan eredetű. Talán
ősi örökség az ugor, esetleg a finnugor korból, vö.: vog.T. töGü·l’ ’dugó’, dugasz’….osztj.Vj.
iok, J. ok…’faszög, ék’, vö.: még lp.N. sag’ge ’tű, szeg, ék, kötőtű’. A vogul szó –l’-je képző.
A magy. eke ’Szántáshoz használatos mezőgazdasági eszköz…..Ótörök eredetű, vö.: csuv. aka
’eke’…(TESz)
178 Vö.: magy. ág.
179 Gondolhatunk 'valamivel való ellátottság' és 'folyó' jelentésre is.
180 Vö.: Idetartozik a magy. Igal ’helység Somogy megyében’. (KISS 1980), Igló ’szlovákiai város’. (KISS 1980)
181 Patak, szakadék neve, amelynek jelentése ’ággal, mélyedéssel ellátott’ jelentésű lehet.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 128