Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Az világos, hogy a vog. nållåw (< nål + låw) utótagja låw és ez jelentheti a tízet, az előtagja a
kettőt, a többi esetben számomra nem egyértelmű, melyik rész felel meg a tíz-nek és melyik az iker,
kettős jelentésű számnévnek, pl. osztj,V. ńīläx (< ńīlä + x vagy ńī + läx).
A komi : kökjamys ’nyolc’ , udm. t’amys….XIII. sz. kykjamys ’nyolc’, ….fi. kahdeksan
(LYTKIN-GULJAEV) < ko. kökja ’két (pár)’ + mys ’tíz’, azaz ’kettő hiányzik a tízhez, udm. t’a-
'kettő' + mys 'tíz', fi. kahdek ’kettő’ + san ’tíz’.
A komi kökja, udmurt kykja, finn kahdek, kaksi és a magyar két, kettő tartoznak össze. Az udm.
t’a ’kettő’ a t- kezdetűekkel rokon, vö.: ang. two.
A török nyelvekben a ’nyolc’ számnév előtagja ’kettő’ jelentésű, az utótag a ’tíz’ jelentésű szó. Az
előtagot a különböző nyelvekben alkothatja a t- fejleménye 'kettő' szó és a k- kezdetű.
A csuv. sakkăr, sakăr ’nyolc’, …csag. säkiz , azerb., ujg. säkkiz, türkm., oszm. sekiz, kirg.,
kazah, k.kalp., nog., kum., alt.V. segiz, hakasz sigiz, tuv. ses, tat. sigez, bask. higez, jak. agys
’nyolc’…(JEGOROV 1964) < csuv. sakkăr (< sakkă 185 ’kettő’ + r ’tíz’ szókezdője, csag. säki + z,
azerb., ujg. säkki + z, türkm., oszm. seki + z, kirg., kazah, k.kalp., nog., kum., alt.V. segi + z,
hakasz sigi + z, tuv. se + s, tat. sige + z, bask. hige + z, jak. agy + s. A jelentése tíz mínusz kettő,
azaz tíz előtt kettővel.
Az előtag változatai sakkă, säki, säkki, seki, segi, sigi, se, sige, hige, agy ’kettő’ jelentésűek.
Az r, z, s a ’tíz’ számnév maradványa, annak a szókezdő mássalhangzója. Mindegyik a t-
fejleménye (vö.: magy. tíz, ang. ten ’tíz’): r < < d < t, z < < d < t, s < (th) < t.
Az orosz vosem’ < vose + m’ < mVs, < mVns, az angol eight < eigh ’kettő’ + t < ten ’tíz’
szerkezeti felépítésű.
A magy kilenc a TESz véleménye szerint valószínűleg összetett szó. Előtagja azonos lehet a kívül
névutó kül, kil változatával. Az –nc utótag annak a ’tíz’ jelentésű ősmagyar kori permi
jövevényszónak a fejleménye lehet, amely valószínűleg a harminc és a nyolc szavaink
végződésében is megvan. …A kilenc feltehetően a korai ősmagyarban jött létre. Eredeti jelentése
’(egy) kivételével tíz’ lehetett. Hasonló szemlélet alapján fejezik ki a kilenc fogalmát az obi-ugor
nyelvek is, vö.: vog.É. ontollou ’kilenc’ (tkp. ’oldal a tízhez’)…(TESz)
A kilenc valóban összetett szó, (< kile + nc < *mVnc ), amelynek az előtagja kile ’egy, egységes
egész’ jelentéstartalmú lehetett, a magyarban a kajla szóval tartozik össze, az utótag a nc pedig
ugyanaz, mint a nyolc számnévben, 'tíz’ jelentésű.
A komi ek-mis ’kilenc’, udmurt ukmis ’kilenc’ mis utótagja összetartozik az or. m (ld. vosem'
'nyolc') és a magy. harminc minc utótagjával.
A csuvas tăxxăr, tăxăr ’kilenc’ …ÓT. tokuz, ujg. tokkuz, azerb. dogguz, oszm., türkm. dokuz,
üzb. tukkiz, kirg. toguz, alt.V, jak. togus, kazah, k.kalp., nog. togyz, hak. togys, tat., bask. tugyz, tuv.
tos, kum. togьuz ’kilenc’….(JEGOROV 1964). Szerkezeti felépítése szerint összetett szó, az előtag
’egy’, az utótag ’tíz’ jelentésű. Vö.: csuvas tăxxăr, tăxăr < tăxxă ’egy’ + r, tăxă ’egy’+ r ’tíz’, ÓT.
tokuz < toku ’egy’ + z ’tíz’, ujg. tokkuz < tokku ’egy’+ z ’tíz’, oszm., türkm. dokuz < doku ’egy’+ z
’tíz’, üzb. tukkiz < tukki ’egy’+ z ’tíz’, kirg. toguz < togu ’egy’+ z ’tíz’, alt.V, jak. togus < togu
’egy’+ s ’tíz’, kazah, k.kalp., nog. togyz < togy ’egy’+ z ’tíz’, hak. togys < togy ’egy’+ s ’tíz’, tat.,
bask. tugyz < tugy ’egy’ + z ’tíz’, tuv. tos < to ’egy’+ s ’tíz’, kum. togьuz < togьu ’egy’+ z ’tíz’. A
’tíz’ számnév maradványa a szókezdő r-, z-, s-. A jelentése tehát ’tíz előtt eggyel’. Ugyanaz a logika,
mint a magyarban. A tízes mellett meg kellett alkotni a nyolcat és a kilencet. Ezt úgy oldották meg,
hogy miután a tíz már ismert volt, kettő híja a tíznek, illetőleg egy híja a tíznek. Ez a logika még ma
185 A magyar szeg szóval tartozik össze..
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 132