Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
azonban jelentősen különböztek mai szavaink többségétől annál a már említett tulajdonságuknál<br />
fogva, hogy mondatértékűek voltak <strong>és</strong> az értelmi közl<strong>és</strong> mellett kétségtelenül általában erős érzelmi<br />
<strong>és</strong> akarati mozzanatokat is közvetítettek. …Az eredeti ősmondatoknak szóvá válásával szükség volt<br />
a mondatfunkció újabb jelöl<strong>és</strong>módjára,… ” (BÁRCZI – BENKŐ – BERRÁR 1967:185-188)<br />
„A nyelvi rendszer kifejlőd<strong>és</strong>ének legelső szakasza igen régen, talán több százezer évvel ezelőtt<br />
zajlott le, a k<strong>és</strong>őbbi szakaszok is legalább több tízezer évvel ezelőtt.” (BÁRCZI – BENKŐ –<br />
BERRÁR 1967:191)<br />
Megjegyezzük, hogy az ösztönös hangreakciók tudatossá válásával együtt kellett járni a hallás<br />
finomodásának, hiszen arra nagy szükség volt a hangok utánzásánál.<br />
A mondattörténetről szóló ismereteink szerint „A beszéd term<strong>és</strong>zetes egysége a mondat. A<br />
szavak mondattá szerkesztődve vesznek r<strong>és</strong>zt a közl<strong>és</strong>ben. ….A mondattörténet három fő r<strong>és</strong>zre<br />
osztható: Az első r<strong>és</strong>z a v i s z o n y í t ó e s z k ö z ö k t ö r t é n e t e. Itt megismerkedünk azokkal<br />
az önálló szókkal, morfémákkal <strong>és</strong> egyéb eszközökkel, amelyek a szavak szintagmává vagy<br />
mondattá kapcsolódásában r<strong>és</strong>zt vesznek…..A második r<strong>és</strong>z a s z i n t a g m á k t ö r t é n e t e. Itt<br />
beszélünk a mondatokat alkotó szerkezettípusok történetéről: az alanyi-állítmányi, az alárendelő <strong>és</strong><br />
a mellérendelő szerkezetekről. – A harmadik r<strong>és</strong>z a m o n d a t t í p u s o k t ö r t é n e t e. Itt<br />
tárgyaljuk a modalitások szerint különböző mondatfajták, továbbá a mellérendelő <strong>és</strong> alárendelő<br />
mondatkapcsolatok történetét.” (BÁRCZI – BENKŐ – BERRÁR 1967:389)<br />
E gondolatok kieg<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>re szorulnak azért, mert a beszéd legelső egysége a szómondat<br />
alapvetően határozta meg a nyelv további alakulását, a szavak <strong>és</strong> a viszonyító eszközök létrejöttét <strong>és</strong><br />
az új típusú mondat megszület<strong>és</strong>ét. Tehát a mondattörténetet hangsúlyosabban a mondatszók vagy<br />
szómondatok vizsgálatával kell kezdeni, hiszen csak így nyílik lehetőségünk a viszonyító eszközök<br />
<strong>és</strong> a mondatokat alkotó szerkezettípusok <strong>és</strong> azok jelent<strong>és</strong>tani szempontú jobb megismer<strong>és</strong>ére.<br />
2. A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek a sok szempontú feldolgozása nyomán <strong>és</strong> a neveknek a<br />
Kárpát-medence földrajzi neveivel, az érintett nyelvek közszóival, valamint a grammatikájával való<br />
összehasonlítása nyomán úgy látjuk, hogy az ösztönös hangreakciók öröksége a víz hangjának a<br />
tudatos ismétl<strong>és</strong>e, utánzása volt. Hangutánzással, hangfest<strong>és</strong>sel reális kapcsolatú jeleket<br />
lehetett teremteni s ezek a jelkombinációk azonosak lehettek azzal, amellyel a víz hangját<br />
utánozták. Ez azt is jelenti, hogy egy ilyen hangcsoport magában hordozta a víz komplex<br />
jelent<strong>és</strong>tartalmát, vagyis a víz összes tulajdonságát.<br />
2.1. A hangutánzó alakulatnak, amelyet ma hangutánzó-hangfestő szónak nevezünk, egyszerre<br />
volt névszói <strong>és</strong> igei tulajdonsága. Éppen ezért lehetett mondat értéke. Pl.: Víz. (kijelent<strong>és</strong>, állítás).<br />
Víz? (kérd<strong>és</strong>). Víz! (felkiáltás). Víz. (tagadás).<br />
2.2. Ha a szintaxis behatóbb vizsgálatát a mondatszókkal kezdjük, akkor a munkánk kihat a<br />
szemantikai tanulmányozásra is. Ez azt jelenti, hogy a szavaink jelent<strong>és</strong>ének eredetét ismerhetjük<br />
meg jobban. Pl.:<br />
Ha a víz két tulajdonságát, a halmazállapotát <strong>és</strong> a színét megvizsgáljuk a földrajzi nevekben,<br />
akkor a nevek közti kapcsolat feltűnik, pl.: a kemény halmazállapot jelöl<strong>és</strong>ére vö.: magy. jég …a<br />
TESz szerint ősi örökség a finnugor korból….A finnugor alapalak *jäe lehetett. (TESz)<br />
A folyékony halmazállapot kifejez<strong>és</strong>ére vö.: Jănkă vorri f. Ašm.V.76.: csuv. Jănkă vorri, az or.<br />
Junga mellékfolyója, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Jănkă < *Junka, *Jünkä + vorri csuv. vărri <br />
csuv. vără ’torkolat, elágazás’ + csuv. –i: birtokos személyjel.<br />
A jég <strong>és</strong> a forrásvíz, forrásfolyó egyik jellemző tulajdonsága, hogy világos színű. A földrajzi<br />
nevekben gyakori, hogy a halmazállapotra <strong>és</strong> a színre, a forrásra utaló szavak egymásnak<br />
alakváltozatai, pl.: csuv. păr ’jég’ …tat., bask. boz, ujg. …muz, alt. pus, mus, sárga ujg. pyz, mong.<br />
mös(ön) ’jég’, boroo(n) ’eső’. (JEGOROV 1964) < csuv. pă-: abszolút szótő + -r: képző, tat., bask.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 142
Change language