Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
állnak a legközelebb a magyar is formához, továbbá kirajzolódik egyr<strong>és</strong>zt az eredeti vagy az<br />
eredetihez legközelebb álló hangalaki forma <strong>és</strong> láthatóak lesznek annak a fejleményei. A nap<br />
jelent<strong>és</strong>ű is családjába tartozó szavak közül csak néhányat mutatunk be. Megjegyezzük, hogy az is<br />
eredetileg szókezdő mássalhangzót tartalmazott, amelynek végső eredete t-.<br />
2.1.1. Magyar tűz. A TESz a magy. tűz szót ősi örökségnek tartja az ugor korból helytelenül,<br />
azonban a felsorolt példák idetartoznak, a tűz nagy családjába valók: vog. teüt, täβt, osztj. toγet, tut,<br />
amelyek a következő elemekre bonthatók: vog. teü: abszolút szótő + -t: képző, täβ: abszolút szótő<br />
+ -t: képző, osztj. toγe: abszolút szótő + -t: képző, tu: abszolút szótő + -t: képző. A szótövek<br />
alakváltozatai: teü-, täβ-, toγe-. A képzőnek egyetlen alakváltozata szerepel: -t.<br />
A nyelveket szélesebb körű rálátással vizsgálva egyértelmű, hogy idetartoznak a következő<br />
adatok is: csuv. vut 'tűz', śută 26 'fény' 27 , ÓT. ot, oot, türkm. oot, jak. uot, KB., MK., oszm., ujg.,<br />
kum., kirg., kazak, k.kalp., nog., alt., ojr., tuv., hak., sor ot, azerb. od, üzb., bask., tat. ut 'tűz'<br />
(JEGOROV 1964) Szerkezeti felépít<strong>és</strong>ük: csuv. vu: abszolút szótő + -t: képző, śu: abszolút szótő +<br />
-tă: képző, ÓT. o: abszolút szótő + -t: képző, oo: abszolút szótő + -t: képző, türkm. oo: abszolút<br />
szótő + -t: képző, jak. uo: abszolút szótő + -t: képző, azerb. o: abszolút szótő + -d: képző, üzb.,<br />
bask., tat. u: abszolút szótő + -t: képző. A szótövek alakváltozatai: o-, oo-, uo-, u-. A képzők<br />
alakváltozatai: -t, -d. A szótövek -abban különböznek a vogul <strong>és</strong> az osztják adatoktól, hogy a<br />
szókezdő eredeti t- a vogulhoz <strong>és</strong> az osztjákhoz képest fejleményként van jelen. A csuvasban a v- (<<br />
w- < δ- < t-), az ś- (< th- < t-), a többi törökben pedig hanghiány 0- (zeró) (< V- < w- < δ- < t-)<br />
keletkezett.<br />
Az or. ogon' 'tűz' szót közszláv eredetűnek tartják <strong>és</strong> a következő ún. indoeurópai megfelelőket<br />
hozzák példaként: litv. ugnis, lat. ignis 'tűz'. (SIS) Valójában or. ogo-: abszolút szótő + -n': képző ,<br />
a lat. -is képzőt leszámítva litv. ug-: abszolút szótő + -n: képző, lat. ig-: abszolút szótő + -n: képző<br />
a szerkezeti felépít<strong>és</strong>ük. A szótövek alakváltozatai: ogo-, ug-, ig- 28 s a képzők alakváltozatai: -n',<br />
-n 29 .<br />
A csuvasban meglévő vutăš 'vizi' <strong>és</strong> a csuv. vutăš 'tűz gazdája' jelent<strong>és</strong>ű szavak is megerősítik,<br />
hogy a tűz <strong>és</strong> a víz megnevez<strong>és</strong>ének az őse közös volt <strong>és</strong> a jelent<strong>és</strong>e egyszerűen forrás(víz)<br />
lehetett. 30<br />
Fontos a nap szóhoz kötődő adat a csuv. vučax 'tűzhely, eredet, forrás, góc' szó, amely a többi<br />
törökben is megvan, vö.: azerb., türkm., oszm., kum. odžak, tuv. odak, üzb. učok, kirg., ojr. očok,<br />
tat. učak, bask. usak, kaz., k.kalp., nog. ošak 'ua.' (JEGOROV 1964) A türk tu-si <strong>és</strong> a magy. tűz<br />
közeli alakváltozatok. Az or. očag 'tűzhely, eredet, góc' átvétel. A szavak szerkezeti felépít<strong>és</strong>e: vu +<br />
-čax, o + -džak, o + -dak, u + -čok, o + -čok, u + -čak, u + -sak, o + -šak, o + -čag. Az első<br />
26 Ez is a vizsgált szavak családjába tartozik, rokona a magy. süt szó, amelynek jelent<strong>és</strong>e a nap forróságával <strong>és</strong><br />
fényével kapcsolatos eredendően. Összetartozik vele a török nyelvek közül a tat., bask. jagty 'fény' (< jag-: abszolút<br />
szótő + -ty: képző), türkm. jakty (< jak-: abszolút szótő + -ty: képző), k.kalp. žakty 'fény' (< žak- + -ty), a szláv<br />
nyelvek adatai közül az or. svet (sve + -t) 'fény', amely átvétel. Az abszolút szótövek (śu-, šü-, jag-, jak-, žak-, sve-)<br />
párhuzama pedig a magy. égni (ég + -ni), or. žeč' (že + -č'), žigat' (žiga + -t') 'égni' stb. szavak töve (ég-, že -, žiga-).<br />
Rokona a magy. gyertya <strong>és</strong> a török megfelelőinek a töve (< magy. gyer-: relatív szótő 'fény' + -tya: képző) s a szó<br />
jelent<strong>és</strong>e 'fénység, azaz fénnyel ellátott'.<br />
27 A magy. fény is a szó családjába tartozik.<br />
28 Közel állnak az osztják toγe- tőhöz. A szókezdő mássalhangzó eltűnt, a szó belseji -k- pedig zöng<strong>és</strong>edett (-k- > -g-).<br />
29 Eredeti t- fejleménye.<br />
30 A szótő második mássalhangzója az osztják -γ- (toγet) eredeti -k- fejleménye (-k- > -γ-). Ennek tovább alakult<br />
változata a -β- (-γ- > -β- / -w- ) szerepel a vogul adatban (täβt), melynek alakváltozatában (teüt) már vokalizálódott<br />
a -β- (-β- > -ü-), sőt a vogulban (tut) el is tűnt. A -v- másik irányban változva dento-labiális zárhang lett, amelyet az<br />
or. svet szóban megőriztek. Sok szóban használatos az eredeti zöngétlen -k- (vö.: türkm. jakty) zöng<strong>és</strong> fejleménye a<br />
-g- (vö.: magy. égni, tat., bask. jagty, or. žigat'). A képző kezdő mássalhangzója nemcsak a vogulban <strong>és</strong> az<br />
osztjákban az eredeti t-, hanem az azerbajdzsán kivételével a török nyelvekben is megmaradt. Az azerbajdzsánban t-<br />
> d- zöng<strong>és</strong>ed<strong>és</strong> történt (od). Hozzátesszük, a magy. tűz szóban megmaradt az eredeti szókezdő t-, a szóbelseji<br />
eredeti -k- nyomát a hosszú magánhangzó (-ű-) őrzi (-Vk- > -Vγ- > -Vw- > -VV- > V:). A képző kezdő<br />
mássalhangzója pedig z-vé változott (t- > δ- > z-).<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 30
Change language