Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

3.16. A birtoklás jelölése a Volga-Urál vidéki földrajzi neveken 265
1. A Volga-Ural vidéke földrajzi neveiben a birtokos jelölés vizsgálata több nyelvet érint, köztük az
orosz, a volgai török (csuvas, baskír, tatár) és az uráli nyelvcsaládhoz sorolt nyelveket, ezért e
nyelvek bevonásával több oldalról megközelítve tanulmányozhatjuk a birtokos jelölést a földrajzi
neveken. A munka során számos kérdésre kerestünk választ, köztük az alábbiakra: Hogyan jelölik a
helynevek a valakihez vagy valamihez való tartozást? A képzők mikor esnek egybe alakilag más
toldalékkal vagy nem orosz eredetű szóvéggel? Genetikailag lehet-e egymáshoz közük ezeknek a
szóvégeknek? Van-e lényeges különbség a helynevek jelölésében akkor, ha személy tulajdonát vagy
valamihez való tartozást jelöl a képző? Előfordulnak-e nem orosz eredetű és használatú földrajzi
neveken is az orosz nyelvi képzős alakulatok? Jelentésük, szófajuk és szerkezetük szerint milyen
szavakhoz járulnak a képzők? Összetett szó esetében hol helyezkedik el a képző? Hány tagú
földrajzi nevekhez, egy vagy több tagúakhoz járul-e a képző és melyik taghoz? A képző önállóan
vagy más képzővel együtt fordul-e elő? Melyekkel milyen gyakran és milyen funkcióval? Milyen
funkcióbeli különbség van az oroszban a melléknév rövid alakjára utaló forma (vö.: -ovo) és a teljes
alak (vö.: -ovskoje) között? Melyik képző milyen földrajzi nevet (település, hegy, víz, stb.) jelöl? A
nem orosz használatú földrajzi nevekben az orosz birtokos jelölő képzőnek mi a nem orosz eredetű
megfelelője? Melyik az elsődleges, az orosz vagy a nem orosz használatú név a birtokos jelölést
vizsgálva? Milyen az egyes képzők megterheltsége? Végül a birtoklást jelölő képzők kialakulására,
történetére is fény derülne, ha választ találnánk arra a kérdésre, mi volt az előzménye annak, hogy
képzővel jelölték a valamihez, valakihez tartozást.
2. Birtokos jelölés az orosz használatú földrajzi neveken
Adattárunkban a 18.600-nyi adatból összesen 871 földrajzi név esetén az alábbi képzős
alakulatokat találtuk: -ij (1, 0.0.%), -ji (1, 0.01%9, -ov, -ovo, -ovoj, –ovoje (224, 1.28%), -ovsk,
-ovski, -ivskij, -ovskije (21, 0.12%), -ova, -ovaja (28, 0.15%), -ovyj, -ovyje (13, 0.07%), -avski (1,
0.01%), -ev, -evo, -evoj, -evoje (237, 1.35%), -evsk, -evska, -evskij, -evskaja, -evskoje, -evskije (17,
0.09%), -eva (18, 0.10%), -ino (259, 1.46%), -insk, -inski, -inskij, -inskaja, -inskoje, -inskije (21,
0.12%), -inka (22, 0.12%), -ogo (6, 0.03%, -a (1, 0.01%). E képzőkről az alábbi képet kaptuk:
-ij, -ja, -ji: Az orosz nyelvben állatnevekből képeznek birtokos melléknevet, ennek megfelelően az
orosz használatú földrajzi nevekben a melléknév jelzői szerepet tölt be a főnévi alaptagú jelzős
szószerkezetekben, pl.:
Volčij Ovrag h. Ašm.:-, NAP: or. Volčij ovrag Volčij Vrag Al., orosz település, Ar.:-. < or. Volčij
or. volčij (or. volk ’farkas’ + or. –ij) ’farkas-’ + ovrag or. ovrag ’szakadék, hasadék’.
Kaškăr Śyrmi h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kaškăr Śyrmi or. Volčja Dolina Ja., orosz falu, Ar.:-. < csuv.
Kaškăr csuv. kaškăr ’farkas’ + Śyrmi csuv. śyrma ’árok, patak, szakadék’ + csuv. –i:
birtokos személyjel, or. Volčja or. volčja ’farkas-’ (or. volk ’farkas’ + or. –ja) + Dolina
or. dolina ’völgy’.
Xuttăr h. Ašm.:-, NAP: csuv. Xuttăr or. Lisji Nory Sovjetskij K., orosz település, Ar.:-. < csuv.
Xuttăr csuv. xuttăr ’tanya’, or. Lisji or. lisji ’róka-’ (< or. lisa ’róka’ + or. –ji) + Nory
or. nora ’lyuk (rókáé), barlang’, Sovjetskij or. sovjetskij ’szovjet’.
265 Jelen dolgozat az 1994-ben megjelent írásnak javított változata.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 205