Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
8. század körül. (TESz) A magyar asszony <strong>és</strong> az osszét adatok valóban összetartoznak. Két szóból<br />
álló összetételről van szó, az osszét äx + sīn előtagja a kán, kagán szónak fejleménye, az utótag<br />
(sīn) pedig a magy. nő, nej szóval rokon, vö.: nő, nej ’feleség, nőnemű felnőtt személy, állat nőstény<br />
egyede’ jelent<strong>és</strong>ű. A szót a TESz ősi örökségnek tartja az uráli korból, vö.: vog. nī ’asszony, nő,<br />
nőstény’, osztj. ni ’asszony’, mdE. ńi ’nő, feleség’, szam.jur. ńē ’nő, asszony, fiatalasszony’, tvg. nē<br />
’asszony, feleség’, szelk. neä ’nő’, kam. nē ’asszony’. (TESz) Az idesorolt adatok helyénvalóak,<br />
azonban a szónak az uráli korból való ősi öröksége nem igazolt. A magy. nő <strong>és</strong> társai közös<br />
gyökerűek az osszét sīn utótaggal, de az altáji nyelvekben ismert adatok utótagjával is, vö.: oszm.<br />
kadyn (ka + -dyn), MK. kotan (ko + -tan), tat., kirg. katyn (ka + -tyn), jak. xatyn (xa + -tyn), mong.<br />
xatun (xa + tun) szavak dyn, tan, tyn, tun második elemével. Az osszét szó előtagja a x, äx pedig a<br />
kán, kagán szó maradéka ugyanúgy, mint az altáji nyelvekben a ka, ko, xa előtag. Ez azt is jelenti,<br />
hogy az oszm. kadyn, MK. kotan, tat., kirg. katyn, jak. xatyn, mong. xatun a magy. asszony<br />
alakváltozata, a ka előtag a kagán-nal, a dyn pedig a nő-vel rokon. A magyar asszony szóban a –x-<br />
az s-hez hasonult. A –x- valamikori meglétét nemcsak az osszét äxsīn igazolja, hanem a magyar<br />
asszony-ban a hosszú –ssz- is. Tehát az előtagok (osszét äx, tör. ka, ko, xa, mong. xa, magy. asz <<br />
ax) a kán, kagán szóval rokonok, közös gyökerűek, az utótagok (osszét sīn, tör. tan, tun, dyn, magy.<br />
szony) pedig egymással, miközben a magyar nő, nej <strong>és</strong> az uráliba sorolt nyelvek adatai is az<br />
alakváltozataik, a gyökerük közös. Ráadásul az asszony szavak ugyanazon elv, gondolkodás szerint<br />
keletkeztek, vagyis a kánnak a nőjéről van szó, aki egyr<strong>és</strong>zt úrnő, másr<strong>és</strong>zt férfival ellátott nő<br />
ugyanúgy, mint a hatti napistennő, de ezt jelképezi a napba öltözött Boldogasszony is.<br />
Meg kell jegyeznünk, hogy bár a magy. ara 'bizonytalan eredetű, talán ősi örökség az ugor<br />
korból (TESz) az akadémiai álláspont szerint, funkciójában rokona az asszony szavunknak<br />
ugyanúgy, mint a csuv. arăm 'feleség, férjezett asszony'. Elvileg kétféle magyarázata lehet. Az egyik<br />
szerint a törökségben is ismert er 'férfi' <strong>és</strong> a csuv. ama 'nő, anya' szó összetétele. A másik szerint a<br />
magyar asszony <strong>és</strong> a tör. katun stb. nyelvi változata, ahol az eredeti -t- fejleménye (-t- > -δ- > -r-)<br />
az -r-. Amennyiben az előtag (magy. *a + ra, csuv. *a + răm) a kán, kagán szavakhoz kötődne, úgy<br />
k- kezdetű, 'férfi' jelent<strong>és</strong>ű szóval lenne dolgunk. Abban az esetben - s ez a valószínűbb - ha az<br />
előtag (magy. *ar + a, csuv. *ar + ăm) a magy. er 'férfi' <strong>és</strong> társaival rokon, az utótag a csuv. ama<br />
'nő, anya' szóval van közelebbi kapcsolatban, amely végső soron etimológiailag összetartozik a tVn<br />
'nő' jelent<strong>és</strong>ű szavakkal. Ez esetben a magy. ara, csuv. arăm szókezdő mássalhangzója eltűnt,<br />
amely eredeti t- mássalhangzóhoz kötődik. Ez esetben csak a szó jelent<strong>és</strong>ében, funkciójában azonos<br />
az asszony szóval <strong>és</strong> társaival, etimológailag nem. Bármelyik legyen az igaz, a magyar asszony,<br />
oszm. kadyn <strong>és</strong> társai, magy. ara, csuv. arăm jelent<strong>és</strong>e ugyanaz, 'asszony' vagyis a férfi <strong>és</strong> a nő<br />
együttese. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan gondolkodás alapján született mindkét szó, mint a magy.<br />
isten <strong>és</strong> a hatti Eštan, a hettita Ištanu / Aštanu.<br />
2.3. A magy. Kovácsné asszonynevet választottam a jelenség folytatására. Szerkezetileg a szó<br />
összetett: Kovács + né. Az előtag a Kovács a férjnek a neve, az utótag a né pedig a nő, nej szó egyik<br />
alakváltozata. A feleség neve, másképpen az asszonynév a férfi, azaz a férj nevéből <strong>és</strong> a nő szó<br />
összetételéből áll. A szó ezzel jelzi a férfi <strong>és</strong> a nő egységét, összetartozását. A szó megalkotása<br />
ugyanazon a gondolkodásmódon alapul, mint az isten, az asszony <strong>és</strong> az ara szó.<br />
2.4. Makkaynál még egy istennévről olvashatunk: Istár 'egyformán volt férfi <strong>és</strong> női megjelen<strong>és</strong>e is.'<br />
(MAKKAY 2006:62) A kutatásaink fényében ez is összetett szó: Is + tár. Az előtag azonos az Isten<br />
előtagjával, az utótag pedig a széles körben elterjedt tengri 'isten' <strong>és</strong> a magy. Úr 'Isten' szóval<br />
tartozik össze. Megjegyezzük, a tengri-nek van 'ég' jelent<strong>és</strong>e is s mint ilyen, rokona a magy.<br />
menny 42 szónak.<br />
42 A magy. menny <strong>és</strong> a md. meńel (meńe + -l) viszonyában a szótövek (magy. men-, meny-, md. meńe-) tartoznak össze<br />
<strong>és</strong> külön a képzők (magy. –ny, -nyek, md. –l). A képzők jelent<strong>és</strong>e ’valami mellett lévő, valamihez tartozó, valamivel<br />
ellátott’, hangtanilag is egymás alakváltozatai, eredetük közös. Ami a szótövet illeti, a magy. meny- tőnek rokona<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 33
Change language