Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

suiskahta- ’sivítva mozdulni’, surise- ’dongani, surrogni’ (SZINNYEI 1884).
3.7. Altáji nyelvek adatai közül a magy. szó-hoz kötődnek a következők:
Ótörök sab, sav, söz (< sa-: abszolút szótő + -b, sa- + -v, sö- + -z) ’szó, beszéd’, a sözlä-
’beszélni’ relatív szótöve (söz-: relatív szótő + -lä: képző), amellyel kapcsolatos hangutánzó
szavak és világosan hangutánzó alapú szavak ismertek, vö.: si, siet- ’zengeni, zümmögni’,
siilä- ’zengeni, zúgni’, siäk ’légy’ (DTS)
Az ótörök sab, sav, söz alakváltozata a csuvas sămax ’szó, beszéd’, sămaxla- ’beszélgetni’ ÓT.
sab, …XII-XII. század sav, sabyg (Tárgy eset) ’szó, beszéd’ (JEGOROV 1964) 206
Alakváltozata a bask. hy (< hy-: abszolút szótő + - : képző) ’szó’ , tat. süz (< sü-: abszolút
szótő + -z: képző) ’szó’.
Rokonuk a csuv. sasă, sas ’hang, hír, híresztelés, szóbeszéd’, azerb. säs, gag., kazah, k.kalp.,
türkm., oszm., kumük ses, üzb. sas ’hang’…(JEGOROV 1964) < csuv. sa-: abszolút szótő + -să:
képző, sa- + -s), azerb. sä* + -s, gag., kazah, k.kalp., türkm., oszm., kumük se- + -s, üzb. sa- + -s.
Az abszolút szótővel összetartozik a csuv. te- ’mondani, beszélni’…KB. ta,…altV. te, MK. sárga
ujg., hakasz ti, ujg. dä, azerb., oszm., tat., gag., üzb., ojr., kazah, nog., k.kalp., kumük de, tuv. de, di,
kirg. dej, türkm. dij, jak. die ’beszélni, mondani’. (JEGOROV 1964)
Számos hangutánzó szó tartozik a szó családjába, vö.: csuv. čănk, čănk-čănk ’csörömpölést,
csengést utánzó szó’, săvă, săv ’dal, csasztuska, ének szavai, melódia, ének’, čěl-čěl ’csörgedezés, a
víz folyásának halk mormolása’, čănkăl-čankăl ’néhány nem egyforma harang hangját utánzó szó’,
čănkăl-čănkăl ’néhány egyforma harang hangját utánzó szó, a nőiruha díszül szolgáló ezüst pénzek
hangját utánzó szó’, čănkăr ’a széttört üveg hangját utánzó szó’, čănkăr ’rövid hangot utánzó szó’.
A mongolban is megvannak a megfelelők, vö.: mong. duu ’hang’, tol’ ’szótár’ (< to-: abszolút
szótő + l’: képző). A mong. üg ’szó’ és az ögülex ’beszéd’ szótöve az ögü- idetartozik, ahol a
szókezdő mássalhangzó elenyészett ugyanúgy, mint a magy ige, ige szóban.
3.8. Az indoeurópai nyelvcsaládba sorolt nyelvek közül a magy. szó rokonságába tartozik az
orosz slovo ’szó’ .Indoeurópai típusú közszláv szó. Ugyanaz a töve, mint a slava ’dicsőség, hírnév’
szónak….(SIS) < s-: abszolút szótő + -lovo: képző. A szó hátterében itt is vannak hangutánzó
szavak, pl. or. zvuk ’hang’ Közszláv szó. < *zvonkъ…(SIS), zvonok 'csengetés', zvon, zvonkij.
Idetartozik az or. da ’igen’. Az or. reč’- ’beszélni’ < rekti- ’beszélni, mondani’…(SIS)
hangalakjában is szorosan kötődik a folyó folyásához.
A magy. szó nagy családjába tartoznak a latin ēdō ’kiad, hallat (hangot)’, sonābilis ’hangzó,
csörgő (kereplő)’, sonāns ’hangos (lélegzet), zúgó, búgó (kagyló), csengő, zengő (szó), zöngés
(hang)’, sonitus ’hang, hangzás, zaj, csengés’, sonīvius ’hangzó, lármás, zajos’, sonō ’hangzik,
cseng, szól, visszhangzik, pattog, sistereg (láng, tűz), megcsörren (fegyver), suhog (szárny), zúg
(fül, szél), sonōr ’hang, csengés, zaj’, sonus ’hang(zás), zaj, zúgás, csengés, szó, hang(súly),
árnyalat’ (GYÖRKÖSSY 1986)
A lingua ’nyelv (beszélőszerv), beszéd (beszélt) nyelv’ (GYÖRKÖSSY 1986) a folyó folyásával
van közelebbi kapcsolatban.
206 Megjegyezzük, hogy a magy. nyelv szóval van közelebbi kapcsolatban a csuv. čělxe: ’nyelv, beszéd’KB.,…ujg.,
üzb., kirg., kazah, k.kalp., nog., kumük, alt.V., ojr., hakasz til, tet., bask. tel, azerb., oszm., gag., türkm. dil, tuv. dyl,
jakut tyl ’nyelv, beszéd’ … (JEGOROV 1964)
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 158