Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

téka ’az a hely, ahol tartanak valamit, az, amiben tartanak valamit, láda, fiók, szekrény, stb. ’ Latin
eredetű, vö.: lat. theca ’borító, tok, hüvely’, …ol. teca ’tok’. (TESz)
teke ’gömb, golyó’…Bizonytalan eredetű. (TESz)
toka ’az álla alatt kidomborodó vagy lelógó zsírpárna, tyúkfélék áll alatt levő bőrredője, alsó taréj’.
Szláv eredetű, vö.: óe. szláv tukъ ’háj’, blg. tuk ’zsír’, zsírcsepp (a levesen) …cseh, szlk., or. tuk
’zsír, háj’ (TESz)
tök ’kúszó indájú, tölcséres virágú növény, ill. ennek termése, herezacskó herével együtt, , ostoba,
tökkelütött ember, a magyar és a német kártya egyik színe’…Szláv, közelebbről déli szláv eredetű,
vö.: blg. tikva ’tök, mint növény, tökfej, tökfilkó, buta ember’, …szln. tíkva ’tök, mint növény’, ,
cseh tykev ’ua.’…or. tykva ’tök, mint növény’ . (TESz)
dikó ’kezdetleges ágyféle’. Ismeretlen eredetű. (TESz)
dóka ’rövid, dolmányszerű meleg kabát, egybeszabott kislány- vagy meleg ruha’. Ismeretlen
eredetű szócsalád. Vö.: lat. toga ’lepelszerű, vállra vetett lepelszerű ruha’. (TESz)
dákó ’a biliárdgolyó lökésére használt rúd, hímvessző’. Ausztriai német eredetű. (TESz)
Eleink gondolkodásában a víz lakóhelye a mélyedés, gödör, árok, meder – ez esetben a tok -
ellentettje a dudor (vö.: ÓT. tog ’hegy’) összetartoznak, elnevezésük is rokon. A dikó nemcsak a
víznek, másnak is lehet az ágya. Az alak és funkció kapcsán másra is rátapadt ez a szó. Vannak
szavak, amelyek ugyanabban a nyelvben több jelentést is megőriztek az eredeti komplex
jelentéstartalomból, ezért azokra tekintettel kell lenni a vizsgálat folyamán. A ’burok, tartó’
jelentésű tok eleinte a víz tartójára, a gödörre vonatkozott. Ugyanakkor a hal a vándorlás és a
termékenyítéssel kapcsolatos tevékenysége kapcsán kaphatta meg a tok elnevezést. A dákó mint rúd
eredendően nem más mint valamilyen növényi szár, ez pedig a folyó mintájára nőtt, alakult ki
őseink gondolkodása szerint. Kialakulásában, formájában és funkciójában köze van a
megtermékenyítésben részt vevő szervhez, - hasonlóan működik a biliárdgolyó lökésére használt
rúd is - ezért az elnevezést megkapta.
A dóka és a tóga alakja, formája révén tartozik össze.
2.1.2.3. Minőség, azaz teljesség vagy hiány:
tök- vö.: tökrészeg, tökjózan, tökmindegy…(TESz) < Vö.: tökéletes. A tök jelentése ’teljes, egész’
lehetett.
tőke ’kivágott fa törzse, különféle munkafolyamatok végzéséhez használatos tuskó, szőlőtőke,
növényeknek a föld alatti része, tő, méhkas, faragatlan, durva ember, szótő, pénzalap, kamatozó
pénzösszeg, vagyon, (kisebb) állatcsoport, tömeg, kapitalizmus, tőkésréce’.
Származékszó. (TESz)
tönk ’fatörzs egy darabja, fatuskó, a gomba szára, növényszár, törzs, csőd, anyagi összeomlás,
bukás, alap’, tönkő, tünke, tönke, tenkö, tünkő, tőke, tuskó. A szócsalád tagja fejlemények. (TESz)
tökél ’megtesz, végrehajt, megerősít, teljessé, egésszé, éppé tesz, meggyógyít, (idő) betelik,
elmúlik, elhatároz, késztet, buzdít, kínoz’…A szócsalád tagjai származékszavak. (TESz)
Minthogy a teljesség sűrítve a forrásban, a magban, az alapban, a kiindulási formában található
meg, ezért az nemcsak tökéletes, hanem alapja is mindeneknek. Nemcsak a földrajzi nevekben,
hanem a közszókban is gyakori a belőle képzett forma. Semmi nem igazolja azt, hogy a toldalékolt
alakokból elvonással keletkezett a tőszó, pl. a tök forma a tökélyből vagy a tökéletesből, mint
ahogyan a TESz állítja.
tikkad ’ember, állat szomjúságtól ellankad, elfárad’, csillapul, alábbhagy, (növény) szárazságtól,
hőségtől kipusztul, kiég, fullad’. Hangutánzó eredetű…. (TESz)
Miközben a víz – különös tekintettel a forrásvízre – az erőt, egészséget, a gyógyulást, az életben
maradást stb. nyújtja, víz hiánya fáradtsághoz, pusztuláshoz vezet. (vö.: CZEGLÉDI 2004)
2.1.2.4. Cselekvés:
A víz munkájával – miközben a medrét alakítja – sokféle tevékenység jár együtt. A földet szúrja,
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 46