Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

szó Punk tövével tartozik össze. A cs pedig megvan a magy. lecs, pocs szavakban, sőt az or. točit’
(toči + -t’) töve valamint az ang. touch (ejtsd: tacs) ’tapintás, érintés, jellemző vonás, ecsetvonás
stb.’ szó is rokon.
A magy. felleg, felhő, folt, petty, pont összetartoznak jelentéstanilag, szerkezetileg és
hangtanilag. A szavak töve fel, fol, pet és pon, a képző pedig a –leg, -hő, -t, -ty. A szókezdő f-, p-
összetartozását ld. fent, a képzők kezdő –l-, -h-, -t-, -ty- mássalhangzói pedig úgy függnek össze,
hogy az eredeti t-ből különböző utakon fejlődtek. A t egyrészt megmaradt, másrészt a t
réshangúsodásával és zöngésedésével: t > δ > l, harmadrészt a t zöngétlen tulajdonsága megtartása
mellett réshangúsodott: t > (th) > h, ill. palatalizálódott: t > t’. A petty hosszú tty-jének az egyike
a tőhöz, a másika a képzőhöz tartozik. A palatalizáció azért történhetett, mert egy korábbi forma
pVt-tVk –k-ja k > γ > j változás során olyan j lett, amely palatalizálta az előző mássalhangzót.
A pont (pon + -t) tövének –n nazálisa pedig szintén eredeti t fejleménye, ld. még.: ném. Punkt
(Punk + -t).
2.2.8. Hangtani oldalról körültekintően kell eljárni a magy. pecsét szó értelmezésekor. Eldöntendő
ugyanis, hogy a –cs- eredeti –t- vagy –k- fejleménye-e. A megoldáshoz a szláv nyelvi párhuzamok
vizsgálatai segítenek eljutni. A magy. pecsét a TESz szerint ’bélyegző, illetőleg annak lenyomata,
folt, különféle árukra, az ezüstbe stb. nyomott jel, szeplő’. Szláv eredetű, vö.: óe. szláv pečat’, szbhv.
pèčat, szln. pečát, szlk. pečat’, or. pečat’ ’pecsét’. Megfelelő szó van a többi szláv nyelvben is.
A szláv szavak eredete vitatott. (TESz)
A magyar és a szláv szavak nyelvi kapcsolatai ill. eredete tisztázható a párhuzamos adatok
számbavétele segítségével, vö.: or. pečatka ’pecsét’, pečatanie ’nyomás, könyvnyomtatás’, pečatat’
’nyom, kinyomtat’ stb. is idetartoznak, azonban hangtani oldalról figyelembe kell venni azokat a
szláv sajátságokat is, amikor a k-ból is válhatott cs.
Az or. pečat’ (peča + -t’) < pečati < * pekěti (* pekě 91 + -ti) < pVtkV-tV töve valamikor -t-t is
tartalmazott a –k- előtt. Ez azt is jelenti, hogy a ma használatos formákban meglévő –cs- helyén
korábban –k-, még korábban –tk- ill. –tVk- hangkapcsolat volt. A kérdés, hogy ez a –cs- a –k-ból,
vagy a –t-ből fejlődött-e. Másképpen, az or. peča- tő a hun bicsige (ld. bitig ’betű’) szóval tartozik
össze közelebbről, vagy a szláv *pekě (< *pVtkV < *pVtVkV) formával. Ez utóbbi kapcsolat k > č
változásra utal, amely a földrajzi névi kutatások fényében is a szláv ill. az indoeurópai családba
sorolt nyelvekben fordul elő.
Az adatokból kiolvasható, hogy a ’folt’ jelentés alkalmas volt további funkciókra is, a
bélyegzésre, megjelölésre, sőt festésre is. A magy. fest szót a TESz bizonytalan eredetűnek, a tövét
talán ősi örökségnek tartja a finnugor korból.
A szócikk írójának alapvető módszertani tévedéséből következik a legfőbb tartalmi tévedése is.
Annak ellenére, hogy nem tudja bizonyítani a feltevését, kizár több más lehetőséget helytelenül.
Jelentéstani oldalról eleve abból kell kiindulni, hogy a fest és a pecsét szó töve, összetartozik a ’folt’
jelentés kapcsán. A pecsét (pecsé: szótő + -t: ’valamivel való ellátottság’ képző), a fest (fes: szótő +
-t: igeképző). A pecsét szóval összetartozik számos magyar szó, pl. pocséta (pocsé: szótő + -ta:
’valamivel való ellátottság’ képző) ’posványos, állóvíz, mocsár stb.’, pocsaték ( pocsa: szótő +
-ték: ’valamivel való ellátottság’ képző) ’mocsolya, híg sár’ stb., e szavak tövével pedig a magy.
pocs ’pocsolya, híg sár’ van rokonságban. Hangtanilag a szótőben a –cs- és az –s- rokonok, eredeti
–t-ből 92 keletkeztek külön fejlődés útján. A szókezdő f- és p- viszonyát ld. a folt szónál. Szerkezetileg
a fest denominális verbumképzős, a pecsét pedig denominális nómenképzős.
Folytathatnánk az idetartozó szavak sorát a magy. nyom, nyomat, nyomda, márka, szeplő, stb.
szavakkal. A magy. szeplő és nyelvi párhuzamainak a vizsgálata kétszeresen is tanulságos. Jelen
dolgozat szempontjából azért, mert elvezet ahhoz az eredeti t-hez, amelyre eddig hivatkoztam, s
amely megvan a magy. Takta földrajzi névben s azért is, mert a magy. szeplő szó magyarázata körül
91 Vö.: magy. bök.
92 Vö. magy. petyeg, pötyög, potyog.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 73