Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

o- + -z, ujg. …mu- + -z, alt. pu- + -s, mu- + -s, sárga ujg. py- + -z, mong. mö- + -s(ön), bo- +
-roo.
Alakváltozata a színt jelölő magy. fehér, fejér (földrajzi nevekben, családnevekben is megvan) a
TESz szerint ’hószínű, világos színű, erkölcsileg tiszta, ártatlan….’ Bizonytalan eredetű. …(TESz)
< magy. fehé-: abszolút szótő + -r: képző, fejé- + -r.
Rokona az oszm. beyaz ’fehér’ < beya-: abszolút szótő + -z: képző.
Idetartozik, mert a színéről kaphatta a nevét a csuv. pur ’kréta’ ….(JEGOROV 1964) Fehér színű
anyag. < pu-: abszolút szótő + -r: képző.
Alakváltozata az or. belyj ’fehér’ gör. phalos ’fehér’, óind. bhālam ’fény’, vö.: még óind. bhās
’fény, csillogás, ragyogás’, gör. phanē ’fáklya’… (SІS) < bel-: (< be-: abszolút szótő + -l: képző)
relatív szótő + -yj. óind. bhā- + -lam, bhā- + -s, gör. pha- + -nē. Ez utóbbi a magy. fény szóhoz áll
közel.
Idetartozik a magy. mész ’mészkőből égetett fehér színű kötőanyag’…Ismeretlen eredetű…
(TESz) < mé-: abszolút szótő + -sz: képző.
Alakváltozatuk a magy. világ (< vi-: abszolút szótő' + -lág: képző), virág (vi- + -rág), ld. virul,
vidul relatív töve (viru-, vidu-), a fény (fé-: abszolút szótő + -ny: képző), stb.
Rokonuk az ang. white ’fehér’ (whi-: abszolút szótő + -te: képző), ném. weise ’fehér’ (wei- + -s).
A magy. sárga ’a sárga eredeti jelentése a fehér, sápadt volt’, a TESz szerint csuvasos jellegű
ótörök jövevényszó-család. Vö.: türk., ujg.,…sary ’sárga, sápadt’, oszm., azerb., tat., kaz., kirg.,
nog. sary, türkm. sāry, üzb. sarik, alt., hak. sary ’sárga, szőke’, csuv. šură ’fehér’. A bolgártörökök
és minden bizonnyal a kazárok nyelvében is ’fehér’-et jelentett, vö.: a görög forrásokban
előforduló Šarkel ’Fehér ház’ vagy ’Fehér-erődítmény’ helynévvel….A törökségi szó megfelelői
megtalálhatók az altaji nyelvcsalád másik két ágában is, vö.: mong. šara, šira ’sárga’, mandzsu
šara- ’fehéredik, sápad’… A régiségben gyakori Sár, Sárvíz, Sárpatak-féle víznevek egy részében
talán…az itt tárgyalt sár színnév rejlik, a víz színének megjelölése alapján…(TESz) < magy. sá-:
abszolút szótő + -rga: képző, türk., ujg. sa- + -ry oszm., , azerb., tat., kaz., kirg., nog. sa- + -ry,
türkm. sā- + -ry, üzb. sa- + -rik, alt., hak. sa- + -ry csuv. , šu- + -ră.
Vö.: csuv. šură, šur ’fehér, sárga’, ÓT. saryg,…bask. hary ’sárga’…(JEGOROV 1964) < csuv.
šu- + -ră, šu- + -r, ÓT. sa- + -ryg,…bask. ha- + -ry.
Kötődnek hozzájuk a következő szavak az alapjelentésüknél fogva, pl.: magy. szepe ’szőke,
fehéres’…Ismeretlen eredetű. (TESz) < sze-: abszolút szótő + -pe: képző; magy. szép
’gyönyörködtető, tetszetős, erkölcsileg tiszta’ …Bizonytalan eredetű…(TESz); magy. sápad-
’halványodik’…A TESz szerint a szócsalád tagjai származékszavak. Alapszavuk a sáp-
valószínűleg ősi örökség a finnugor korból….(TESz) < sápa-: (< sá-. abszolút szótő + -pa: képző)
relatív szótő + -d: képző.
Figyelemre méltó a földrajzi nevek közül a magy. Sárisáp ’helység Komárom megyében'. A
Sári- előtag bizonyára a magy. Sar víznév származéka, egykor így hívták a falu mellett elfolyó
Öreg-árok patakot. A magy. sár ’nedves, agyagos föld’ fn.-ből alakult víznevet utólag
összekapcsolhatták a magy. sárga, sár(i) ’sárga’ mn.-vel. A községnek ugyanis a dombokon sárga
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 143