Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
mongol szóhoz. A magyarba került ótörök szó alakja *üge, jelent<strong>és</strong>e pedig ’szó, varázsszó’ lehetett.<br />
A 2. jelent<strong>és</strong>e e. lat. verbum ’isten szava’ (tkp. ige’) hatására keletkezett. ….(TESz)<br />
magy. igen, ügön ’úgy van, valóban’ …Ismeretlen eredetű. Szóvégi –n-je modalitásragnak látszik, a<br />
tő etimológiai hovatartozása azonban meghatározhatatlan….(TESz) < magy. ige-: abszolút szótő +<br />
-n: képző, , ügö- + -n.<br />
magy. ühüm, ühü, ehen, ehe, öhö …Hangutánzó eredetű, esetleg ösztönösen hallatott hangokból<br />
keletkezett indulatszó. Fő funkciója az egyetért<strong>és</strong>, helyesl<strong>és</strong> érzékeltet<strong>és</strong>e, de használatos<br />
meglepőd<strong>és</strong>, gúny <strong>és</strong> kérd<strong>és</strong> kifejez<strong>és</strong>ére is. …(TESz)<br />
aha Önkéntelen hangkitör<strong>és</strong>ből keletkezett indulatszó. Eredetibb szűkebb körű érzelmet fejezett ki:<br />
a hirtelen ráeszmél<strong>és</strong> képzetét érzékeltette. A harag, méltatlankodás, öröm, szomorúság, kívánság,<br />
türelmetlenség, igenl<strong>és</strong> stb. kifejez<strong>és</strong> k<strong>és</strong>őbbi funkciómegoszlás eredménye. (TESz) Idetartozik a<br />
magy. ö 205 , öhö, öhön ld. ühün.<br />
magy. dúdol ’csendesen dalol, egyhangúan zúg, búg….Hangutánzó eredetű szócsalád. Hangalakja<br />
az egyhangúan búgó vagy tompán zúgó emberi <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zeti hangot jeleníti meg. A hangutánzás<br />
síkján összefügg a tutul ’vonít igével, sőt távolabbról alkalmasint a dalol ~ danol-lal is. A dúd<br />
elvonás eredménye. E szócsaládba tartozik az egy adatból ismert dúdorog ige is…. (TESz)<br />
3.6. A magy. szó családjába tartoznak további nyelvi adatok, vö.: Finn: sana ’szó, hír, üzenet’,<br />
sanele- ld. sano- ’mondani’, sanele- ’mondogatni, beszélni, elbeszélni, beszélgetni, tollba mondani,<br />
ráolvasni, bűvölni’, sanoma ’hír’, amely mögött számos hangutánzó szó van, pl. sihahta-<br />
’szisszenni’, sihertä- ’sziszegni, turbékolni, csicseregni, zokogni’, sihinä ’sziszeg<strong>és</strong>’, sikertä-<br />
’csicseregni’, sinko- ’pattogni, röpködni’, sinku- ’süvölteni, sivítani, zúgni, haragosan beszélni,<br />
ráförmedni valakire, pörölni’, sinku- ’ visszapattanni, szétpattogzani’, sipatta- ’susogni, sugdosni’,<br />
sipertele- ’susogni, sugdosni, hízelegni’, sipise- ’susogni, súgni, sugdosni’, sirko- ’csicseregni,<br />
recsegtetni, ropogtatni’, siuko- v. siuku- ’sivítani, suhogni, zúgni, suhogva mozogni’, sohise-<br />
’sisteregni, sziszegni, zúgni, tajtékzani’, sohotta- ’sisteregtetni, sisteregni, csörgedezni’, soi-<br />
infinitiv soida- ’hangzani, csengeni, zengeni’, soitta- ’hangszeren játszani, csengetni, harangozni’,<br />
sointi, sointo v. sointu ’hangzás, összhangzás’, sointu- ’összhangzani, hangzani’, sointuise<br />
’összhangú, harmónikus’, soitanta v. soitanto ’hangszeren játszás, zeneszó’, soitelma ’hangszeren<br />
játszás, zene, zenedarab, zenei előadás, hangszeres zene’, soittajaise ’hangverseny’, soittime<br />
’hangszer’, soitto ’hangszeren játszás, zeneszó, hangszer’, sokeroitta- ’ügyetlenül v. vaktában tenni<br />
valamit, csacsogni, fecsegni’, sokerta- ’összekeverni, zavarni, összebonyolítani, törni (nyelvet),<br />
érthetetlenül beszélni, hebegni, dadogni’, sola ’tompa hang, csörömpöl<strong>és</strong>, csörg<strong>és</strong>, zörg<strong>és</strong>’, solaja-<br />
infinitiv solata ’tompán hangzani, csörömpölni, csörögni, csörgedezni, csorogni’, solikoitse-<br />
’csörömpölni, csörömpölve mozgatni', solise- ’tompán hangzani, csörömpölni, csörgedezni’, solju-<br />
’tompa hanggal mozogni, siklani’, solotta- ’csörömpölni, tompa hanggal mozgatni v. rázni,<br />
csörömpölve mozogni v. siklani’, sommelta- v. sommerta- ’selypesen v. dadogva beszélni, fecsegni,<br />
csacsogni’, songerta- ’ügyetlenül, esetlenül tenni valamit, érthetetlenül beszélni, törni (nyelvet),<br />
rosszul vagy hamisan szólni vagy hangzani’, sonkkaa- ’morogni, pörölni, zsémbelni, szidni’,<br />
sopero ’érthetetlenül beszélő, selypítő, dadogó, hebegő’, sopina ’morgás’, sopise- ’morogni’,<br />
suhaja- infinitiv suhata- ’sziszegni, zúgni, suhogni’, suhahta- ’szisszenni, zúdúlni, súgni,<br />
sziszeg<strong>és</strong>sel, zúgással, suhogással hirtelen tenni valamit’, suherta- ’csipegni, csicseregni’,<br />
suhuttele- ’zúgni, sziszegni, sivítani’, suihka- vagy suihkaa- ’sivítani, sziszegni vagy sivítva vagy<br />
sziszegve mozogni, menni vagy repülni, hirtelen tenni valamit’, suihku ’sivítás, sivító mozgás,<br />
vízsugár, sugárfény, szikrázás, láng’, suikaise- ’sivítani, sivítva mozdulni, surranni, osonni, sietni’,<br />
205 Ugyanaz, mint az oszm. ö- ’megért’ szó.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 157
Change language