Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Aslă Kaśal h. Ašm.:-, NAP: csuv. Aslă Kaśal or. Bol'šije Košelei Košelei B., csuvas és orosz
falu, Ar.:-. < csuv. Aslă csuv. aslă ’öreg, régi’ + Kaśal, or. Bol'šije or. bol'šije ’nagy’ +
Košelei < Koše vö.: udm. koš ’ folyó mellékága’ + lei vö.: md. lej ’folyó’.
A csuv. Kaśal megfejtését segítik a párhuzamos adatok, pl.:
Kal'śal h. Ašm.VI.48.: csuv. Kal'śal or. Košelei, falu neve, Kaśal-nak is hívják, NAP:-, Ar.:-. <
csuv. Kal'śal < Kal + 'śal
Kajrikas h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kajrikas Anatkas Patărjal' or. Nižnije Anatrijaly C., csuvas falu,
Ar.:-. < csuv. csuv. Kajrikas csuv. kajri ’hátsó’ + kas csuv. kas, kasă ’falu’, csuv.
Anatkas csuv. anat ’alsó’ + kas, + Patărjal' Patăr + csuv. jal' ’falu’, or. Nižnije
or. nižnije ’alsó’ + Anatrijaly csuv. Anatrijaly ( > csuv. *Anatrijală)
Az orosz akkor is használ többes számot, ha a hely nem orosz használatú nevének nincs köze az
orosz változathoz. Arra következtethetünk, hogy a helynek volt csuvas *Anatrijal *Anatrijaly
elnevezése is s az orosz ezt a formát vette át és többes számnak értelmezte. Az Anatrijaly második
eleme a jaly végső –y-je nem lehet birtokos személyjel egyrészt azért, mert az előtag melléknév,
másrészt azért, mert egy *jala kiinduló formának *jali lenne a birtokos személyjeles alakja. Az or.
jaly változat azt jelzi, hogy az átadóban mély hangú –y volt. Figyelemre méltó jelenség, hogy
ellentétes, de egymást kiegészítő pár az alsó – felső, a hátsó – elülső s mint ilyen, az alsó és a hátsó
valamint a felső és az elülső egymásnak szinonímái. Ez azt is jelenti, hogy a csuvas Kajrikas
’Hátsófalu’ és az Anatkas ’Alsófalu’ egymással szinonímák.
Măn Kăkanar h. Ašm.VII.106.: csuv. Măn Kăkanar, falu neve, NAP: csuv. Măn Kăkanar or.
Verxnije Kuganary A., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Măn csuv. măn ’nagy’ + Kăkanar < Kăka
vö.: mar. kugu ’nagy’ + nar vö.: 1. or. nora ’lyuk (rókáé), barlang’, 2. ko. nyr ’orr, csőr,
elől lévő, kezdet’, mar. ner , md. n’ar’, ner’ ’ua.’, 3. man. nar ’nedves hely’ or. Verxnije or.
verxnije ’nagy, felső’ + Kuganary nem orosz Kuganary, Kukanary.
A csuvas használatú forma nem adott okot a többes számra, ezért a többes szám használatának
indítékát a jelentésben kell keresni.
3.2.5. Az oroszban –i van a nem orosz –e megfelelőjeként.
Anatri Kipekse h. Ašm.:-, NAP: csuv. Anatri Kipekse or. Nižnije Kibeksi C., csuvas falu, Ar.:-. <
csuv. Anatri csuv. Anatri ’alsó’ + Kipekse < Kipek + se vö.: csuv. šyv ’víz’ , or. Nižnije
or. nižnije ’alsó’ + Kibeksi csuv. Kipekse.
Az összetett szóból (Kibek + si) keletkezett név utótagja az or. si illetve a csuvas śe azonos a
csuv. Irśe (Ir + śe) ill. or. Irzei (Ir + zei) utótagjával. Közszói megfelelői a md. šaj ’mocsár’, man.
zai ’úszó jég’, sojm, sojim ’forrás, patak’, bask. saj ’folyami összekötő’, de lehet a csuv. šyv ’víz’
valamilyen nyelvi változata.
Măn Karačura h. Ašm.:-, NAP: csuv. Măn Karačura or. Verxnije Karačury A., csuvas falu, Ar.:-. <
csuv. Măn csuv. măn ’nagy’ + Karačura < Kara vö.: 1. bask. tat. kara ’fekete’ 2. fi.
kuri ’vízmosta út’, koro ’horony, csatorna’, kuru ’mély barázda, kis öböl’ , mar. karem, korem
’szakadék, patak’, udm. korso ’kút, forrás’, mdM. karaf ’meder’ + čura vö.: ko. čer
’mellékfolyó’, han. šor ’folyó, patak’, or. Verxnije or. verxnije ’felső’ + Karačury (Kara +
čury) : nem orosz eredetű szó.
Az utótag a csuvasban (čura) az eredetibb –a hang, míg az oroszban (čury) az –y ennek
fejleménye maradt fenn. Az –y illabiális –a hangot feltételez.
3.2.6. A nem orosz –j az orosz használatban –i, pl.:
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 200