Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A tavasz megnevez<strong>és</strong>ére a csuvasban két szót is használnak, vö.: csuv. śur, śurkunne ’tavasz’,<br />
vö.: ÓT. jaz, azerb., türkm., oszm., gag., tat., bask. jaz, kirg. žaz, nog. jazlyk, ojr. d’as, karacs. džaz,<br />
kumük jaš, hak, tuv., sor čas, jak. saas ’tavasz’, ujg., nog. jaz, üzb. joz, kazah, k.kalp. žaz, ’nyár’.<br />
(JEGOROV 1964) A csuv. śurkunne összetett szó, śur: előtag + kunne: utótag < kun ’nap’ + -ne. A<br />
csuvas śur valójában a ’mocsár’ jelent<strong>és</strong>ű szavakkal (vö.: magy. sár) tartozik össze, ezen keresztül<br />
pedig a nyárral.<br />
Az orosz vesna ’tavasz’, vö.: or. ves’olyj ’vidám’, óind. vasantás ’tavasz’ (SIS) szó valószínűleg<br />
képzett forma, az első elem az or. ves-, vos-, vs-: prefixum ’fel-, a cselekv<strong>és</strong> kezdetére utal’. Az<br />
angol spring ’tavasz’ (s-: prefixum + pring: szótő < p + -ring ) közvetlen jelent<strong>és</strong>e ’kitör<strong>és</strong>,<br />
kifakadás’ lehet. A német Frühling ’tavasz’ (< Früh + -ling) szóban a –ling a képző. A ném. szótő<br />
Früh ’korán’, die Frühe ’reggel’, valamint az ang. pring- szótő <strong>és</strong> a first ’első’ (< fir: szótő + -st:<br />
képző) töve a fir- <strong>és</strong> az ang. birth ’szület<strong>és</strong>’ (< bir: szótő + -th: képző) bir- töve összetartoznak<br />
egymással. Ugyanakkor a törökségben ismert ’egy’ (számnév) jelent<strong>és</strong>ű szavakkal is rokonságban<br />
vannak, vö.: csuv. pěr, oszm. bir ’egy’ stb. Ezek a szavak is a szkíta-hun nyelvekhez vezetnek.<br />
2.2. nyár Vitatott eredetű, vö.: osztj. loη ’nyár’, loηim ’hóval be nem fedett hely’, finn suvi ’nyár,<br />
hóolvadás télen’ 1. nyár ’mocsár, 2. vö.: türk yaz ’tavasz’, csuv. śur ’tavasz’. (TESz) A szó<br />
felbontható nyá: abszolút szótő + -r: képző elemekre.<br />
A nyár egyértelműen az olvadás, a víz megjelen<strong>és</strong>ének az időszaka, s a víz maga az élet. Ezt<br />
tükrözik a nyár családjába tartozó szavak. Az osztj. loη a magyar lé szóval, a leves szó leve- tövével<br />
kapcsolatos, a finn suvi pedig a vízzel teli időszakra utal. Ide kötődnek a mocsár jelent<strong>és</strong>ű szavak is,<br />
vö.: magy. nyár ’mocsár, mocsaras hely, nedves, homokos talajt kedvelő igénytelen fák faja,<br />
nemzetsége, egyede’. A TESz szerint: Ősi örökség az uráli korból. Vö.: vog. ńēr ’mocsár’, ńār ’ua.’,<br />
zürj. ńur ’ua.’, votj. ńur ’nyirkos, nedves (fa, gabona), nedvesség, mocsár, posvány’, finn noro<br />
’nedves völgy, patak’, <strong>és</strong>zt nõru, nõrg ’vízlefolyás, kis, gyér vizű patak, vízlevezető árok’. (TESz) A<br />
szó nagy családjához tartoznak a török megfelelők is, vö.: csuv. śu, śăv ’nyár’ 2 , ÓT., óözb. jaj,<br />
azerb. jaj, bask. jej, tat. žej, kirg. žaj, ojr. d’aj, karacs. džaj, tuv., hak. čaj, jak. saj ’nyár’.<br />
(JEGOROV 1964) A finn suvi <strong>és</strong> a csuv. śu, śăv közelebbről is összetartoznak.<br />
A tó jelent<strong>és</strong>ű szavak a ’vízzel tele’ alapjelent<strong>és</strong>ükön keresztül kötődnek ide, vö.: mong. nuur<br />
’tó’, de a magyar tó szavunk told változatának az alapja is a tele szó. Az orosz leto ’nyár’ (< le:<br />
szótő + -to: képző) szónak a töve a magy. lé, lev- szóval kapcsolatos, a –to pedig eredetileg<br />
’valamihez tartozó, valamivel ellátott’ jelent<strong>és</strong>ű képző. Az orosz léto eredeti jelent<strong>és</strong>e ’lével ellátott’<br />
volt, a nyarat a lé, a víz időszakának fogták fel. Az angol summer ’nyár’, a német Sommer ’nyár’<br />
tövében vagy a víz, vagy a nap szót kell keresni.<br />
2.3. ősz ’a nyár <strong>és</strong> a tél közötti évszak’. Ősi örökség a finnugor korból, vö.: vog. tüks, osztj. sŏγäs,<br />
md. śokś, sokś, śoks, finn syksy, <strong>és</strong>zt sügis, lp. čâkčâ ’ősz’. (TESz)<br />
Amíg a nyár a tavasszal folyik egybe a nyelvek egy r<strong>és</strong>zében, úgy az ősz a téllel. Ez a<br />
term<strong>és</strong>zeti körülmények miatt van így, az éghajlati viszonyok bizonyos helyeken csak az olvadás, a<br />
nagy víz <strong>és</strong> a hó időszakát különböztetik meg. Ezzel szemben a magyarban négy évszakot<br />
ismerünk, közülük a harmadik az ősz, amely a term<strong>és</strong>zet ér<strong>és</strong>ének az időszaka. Ebbe beletartozik a<br />
növények, a gyümölcsök ér<strong>és</strong>e, pirulása, valamint a fűszerek megjelen<strong>és</strong>e <strong>és</strong> az élőlények száradása.<br />
Az ér<strong>és</strong>sel <strong>és</strong> a hullással együtt jár a fehéred<strong>és</strong> is, a hó megjelen<strong>és</strong>e, az ember esetében pedig a fehér<br />
haj jelzi ezt az időszakot.<br />
Az ősz jelent<strong>és</strong>ű szó az oroszban az osen’ ’ősz’ (< o + -sen’) olyan változatot őriz, amelyben a<br />
magy. ősz végső –sz mássalhangzójával szemben a teljesebb alakú toldalék (-sen’ van meg. Az ősz<br />
megnevez<strong>és</strong>ére az oszmánban összetett szót használnak, vö.: oszm. sonbahar ’ősz’ (< son ’nap’ +<br />
bahar ’fűszer’), ugyanakkor a fenti kVr típusú szavakkal rokon az oszm. kyr ’ősz (haj)’. Az angol<br />
két szót is ismer az ősz megnevez<strong>és</strong>ére, vö.: angol autumn ’ősz’, fall ’ősz’ (< fall ’esni’). Ez utóbbi<br />
2 Idetartozik a csuv. šyv ’víz, tat. su ’víz’ stb. is.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 9
Change language