Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

magyarázatát az érintett nyelvek figyelembe vételével.
Ami a földrajzi környezetet illeti, a vízforrás, a folyó megjelenésének, születésének három
alapvető módja lehetséges. Az egyik szerint a víz a hegyről jön le, vagy a szikla oldalából fakad s a
változó intenzitással kisarjadó, kiömlő, kicsurgó víz a földön árkot vájva tova folyik. A másik,
amikor a földből felbugyogó víz köröket ír le, majd tovább folyik a lejtősebb irányban. A vizsgált
Volga-Urál vidékén jellemző, hogy a földből feltörő víz környékén állóvíz, tó keletkezik, amelyet
olykor mocsár vesz körül s innen ered a folyó. A harmadik szerint a hó, a jég olvadásakor
felgyülemlett víz megindul, utat keresve magának az olvadás hevességétől függően vagy békésen,
lassan folyik el, vagy pedig hatalmas dübörgéssel, zúgva, bőgve hasít, tör magának utat, árkot. A
folyóforrások tulajdonságai az alábbiakra utalnak:
A víz megjelenését, mozgását kísérő hangra, zajra: pl.: nyikorog, nyekereg, csikorog stb.
A folyó forrásának alakjára, formájára pl.: hegyes, csúcsos, keskeny, szűk, kicsi, kerek, görbe,
hajló, íves, tekergő.
A víz mennyiségére, amely lehet számos, tömény, rengeteg, sűrű.
A víz színére, amely lehet világos, fénylő, ragyogó vagy sötét, vörös vagy zöld a talaj és a növényi
környezet függvényében.
A víz tisztaságára. A forrásvíz még fertőzetlen, tiszta, eredeti.
A víz ízére. A forrásvíz nemcsak buborékos, gázos, hanem sós, savanyú, keserű, édes ízű is lehet.
A víz szagára. A büdös, kénes stb. szagú víz pl. gyógyító hatású.
Térbeli viszonyulásra. A forrás mindig fent, elől van, a folyónak mindig ez az eleje, a kezdete.
Időbeli viszonyulásra. A forrás egyúttal az első, nagy, öreg, az ős, ugyanakkor, mint az élet kezdetét
jelentő lehet fiatal, gyermek, sarjadzó.
Fontossági sorrend, minőség, érték megállapítására. A folyóforrás a lényeget jelenti, a folyó
további részére meghatározó ugyanúgy, mint ahogyan az ember egész életére befolyással van a
születése.
A víz jellegzetes mozgására. A víz hengeredő, tekeredő mozgás révén halad 96 , azaz folyik, miközben
hasít, vág, túr, tör, zúz, helyet csinál, árkot ás magának, és kanyarodik, tekereg. A hengeredő
mozgást jelzik a habzó, tarajos hullámok.
A víz mozgásának, munkájának eredményére, amely lehet, pl. gödör, árok s az ívelés homorú.
Ennek az ellenkezője történik akkor, ha a víz sodrása felhalmoz valamit, sóder vagy földkupacot
épít. A hajlás, a görbület iránya ilyenkor felfelé mutat, a jelenség neve pedig halom, domb, dudor
stb.
A folyóforrás mindig a cselekvés, a mozgás kezdete, az élet kiindulópontja, maga a születés.
A forrás kijelöli a folyó és a víz mozgási irányát, amely a meder növekedése, a víz dagadása,
duzzadása felé vezet.
Mindebből az is következik, hogy vannak folyóforrások, folyók, amelyek azonos vagy hasonló
tulajdonságaik okán ugyanazt az elnevezést viselik. 97 Pl.:
Svijaga f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.III.582.: or. Svijaga, néhány folyó neve: 1. az or. Volga
jobboldali mellékfolyója a régi Kazansk(aja) és Simb(irskaja) gub(ernija)-ban, 2. Verxotur'insk(ij)
u(jezd), Perm(skaja) gub(ernija), 3. Kirillovsk(ij) u(jezd) Novgor(odskaja) gub(ernija). < or. Svijaga
< Svi + jaga, nem orosz eredetű név. Mind az előtagnak, mind az utótagnak sok variációja
található az adataink között.
Számos adatból kitűnik, hogy a második elem hangalakja módosult, de tartalmában ugyanaz,
vizet, folyót jelent. Pl.:
96 A hengeredő és a hullámzó mozgást egy lefelé mélyülő, azaz homorú ív és egy felfelé dudorodó, azaz domború ív
együttesének folytonos ismétlődése adja. Ennek felismerése nemcsak a víz elnevezésének, hanem a természet más
hasonló jelenségei, részei elnevezésének is az alapját jelenti.
97 A nyelv születése, az első megnevezések idején ezek száma sokkal több lehetett.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 79