Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Išpălat d. Ašm.III.163.: csuv. Išpălat Ču., az or. Verxne-Bajgulovaja falu mezeinek a neve, NAP:-,<br />
Ar.:-. < csuv. Iš + pălat or. Verxne or. verxne ’felső’ + Bajgulovaja Baj + gulovaja <br />
1. or. golova ’fő, fej’: nem szláv eredetű szó, or. gulov + or. –aja.<br />
Kasiččej d. Ašm.VI.130.: csuv. Kasiččej, nagyon meredek part 45 m-re a az or. Nizovaja Volgá-n,<br />
NAP:-, Ar.:-. < csuv. Kasiččej or. Nizovaja or. nizovoj ’(a folyón) lefelé menő’ (< or. niz ’alul,<br />
lent’ + or. –v-: melléknévképző + or. -oj) + or. –a + Volgá: folyó neve.<br />
Egyik esetben sem lehet or. –ov birtokos melléknévképző.<br />
Asamat kassi h. Ašm.II.97.: csuv. Asamat-kassi or. Arzamatovaja Ču., csuvas falu neve, NAP: csuv.<br />
Asamatkassi M-P., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Asamat + kassi csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i:<br />
birtokos szeméyljel, or. Arzamatovaja < Arzamat + or. –ov: 1. a szótő r<strong>és</strong>ze 2. or. –ov: birtokos<br />
melléknévképző + or. - aja.<br />
Az –ov elvileg lehet a szótő r<strong>és</strong>ze, de lehet or. –ov bírtokos melléknévképző is.<br />
Entrüška kassi h. Ašm.III.19.: csuv. Entrüška kassi or. Janšixovaja Buu., (az ü hangot valószinű, az<br />
u-hoz közel ejtik) Tu-kas egy korábbi r<strong>és</strong>zének a neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Entrüška < Entrü < En<br />
csuv. jen ’oldal’ trü vö.: magy. teker ’fordul, fordít’ + ška vö.: csuv. šyv ’víz’ +<br />
kassi csuv. kasă ’falu’ + csuv. –i: birtokos szeméyljel, or. Janšixovaja < Jan + šix + or. –ov:<br />
birtokos melléknévképző + or. –aja.<br />
Urlă uram u. Ašm.III.281.: csuv. Urlă uram, Tet.u., utca neve az or. N(ižn'aja)-Tojder'akovaja<br />
faluban, NAP:-, Ar.: csuv. Urlă uram U. < csuv. Urlă + uram csuv. uram ’utca’, or. N(ižn'aja)<br />
or. nižn'aja ’alsó’ + -Tojder'akovaja < Tojder'ak csuv. Tojterek (< Toj + terek + or. –ov:<br />
birtokos melléknévképző + or. –aja.<br />
Feltehetően az or. –ov bírtokos melléknévképző, amely kemény mássalhangzóra végződő szóhoz<br />
járulhat.<br />
-ovyj:<br />
Berezovyj Ovrag h. Ašm.:-, NAP: or. Berezovyj Ovrag Berezovyj Vrag P., csuvas települ<strong>és</strong>, Ar.:-.<br />
< or. Berezovyj or. ber’oza ’nyírfa’ or. –v-: melléknévképző + or. –yj + Ovrag or. ovrag<br />
’szakadék, hasadék’.<br />
Maxovyj h. Ašm.:-, NAP: or. Maxovyj P., orosz települ<strong>és</strong>, Ar.:-. < or. Maxovyj < 1. Maxov + or. -yj<br />
2. Max + or. –ov + or. –yj 3. Maxo , Maxa + or. –v-: melléknévképző + or. –yj.<br />
Ol'xovyj Kl'uč f. TB.116.: or. Ol'xovyj Kl'uč Ask., forrás. < or. Ol'xovyj or. ol'xovyj (< ol'xa<br />
’égerfa’ + or. –v-: melléknévképző + or. –yj + Kl'uč or. kl'uč ’forrás’.<br />
Jělmel h. Ašm.V.122.: csuv. Jělmel or. Il'movyj kust Buu., falu neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. csuv.<br />
Jělmel csuv. jělme ’szílfa’ + csuv. –l, or. Il'movyj or. il’ma ’szilfa’ + kust or. kust<br />
’bokor’.<br />
Pileš var h. Ašm.IX.210.: csuv. Pileš-var or. R'abinovyj ovrag Čist.u., települ<strong>és</strong> neve, NAP:-, Ar.:-.<br />
< csuv. Pileš csuv. pileš ’vörös berkenye’ + var csuv. var ’árok, patak’, or. R'abinovyj<br />
ovrag or. ovrag ’árok, szakadék’. Orosz <strong>és</strong> nem orosz eredetű szavakon nem birtokos<br />
melléknévképző, hanem –v- melléknévképző található.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 216
Change language