Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

magy. Mura ’Őrtilosnál a Drávába ömlő folyó’….Végső forrása bizonytalan….longobárd *Mōr
(tkp. ’mocsár’) víznév….A mai német Mur ’Mura’ a szlovénból való. (KISS 1980)
magy. Mór ’helység Fejér megyében’…Puszta személynévből keletkezett magyar névadással…..
(KISS 1980)
Mórágy ’helység Tolna megyében …(KISS 19820) < Mór + ágy ’mélyedés, folyómeder’
jelentésben kell felfogni.
A csuvas Mări, Mur, a magyar Mur, Mura, Mór adatok hangalakilag, szerkezetileg és
jelentésükben is kapcsolatot mutatnak, miközben három nyelvcsaládot, uráli, altáji és indoeurópai
nyelveket érintenek.
Šăkăr h. Ašm.XVII.277.: csuv. Šăkăr, falu neve, NAP: csuv. Šăkăr or. Šugurovo Kazakkasy +
Ojbosi Ka., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Šăkăr < *Šukur: Šuku-r, or. Šugurovo nem orosz
*Šukur ejtett formája: ŠuGur. 126 + or. –ovo.
magy. Sokoró: ‘dombvidék Győrtől délre a Kisalföld peremén’... sokorú ‘tekergős’... ‘domboktól és
völgyektől át- meg átszeldelt terület’... Sukoro ...(KISS 1980). A szókezdő s- ugyanúgy keletkezett,
mint a Sonkád névben eredeti t-ből, a végső hosszú magánhangzó (-ó) pedig magánhangzó és
mássalhangzó (Vk) kapcsolatának a fejleménye.
A csuv. Šăkăr, or. Šugurovo, magy. Sokoró egymásnak párhuzamai hangtanilag és szerkezetileg.
Egyfajta megfelelés mutatható ki akkor is, ha a magyar neveket egymással hasonlítjuk össze
hangtani, szerkezeti és jelentéstani szempontból, pl.:.
magy. Tokod h. ‘helység Komárom megyében’ (KISS 1980): A szókezdő t-: megmaradt, a
szóbelseji –k- korábbi –nk- (< -tk-) fejleménye, a végső -d (< -t) pedig tVk elem maradványa:
Toko: abszolút szótő + -d: képző < * tVtkV-tVk.
magy. Tengőd h. (KISS 1980).: A szókezdő ugyanaz, mint a Tokod névben. A szóbelseji –ng- (