Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
3.7. Jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> a földrajzi nevekben<br />
1. A földrajzi névi kutatások során a jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> viszonyának egyr<strong>és</strong>zt sajátosan megmutatkozó<br />
kölcsönösségére derült fény, másr<strong>és</strong>zt – s éppen ezért – e viszony figyelembe vétele kikerülhetetlen<br />
nemcsak a földrajzi nevek, hanem a neveket közvetlenül <strong>és</strong> közvetve érintő nyelvekben is. A<br />
földrajzi nevekből kiolvasható, hogy a jel <strong>és</strong> a jelent<strong>és</strong> egymást feltételezők lehettek már a<br />
megnevez<strong>és</strong> kezdetének pillanatában. Következ<strong>és</strong>képp – minthogy a földrajzi nevek a nyelv r<strong>és</strong>zét<br />
képezik – kulcsfontosságuk van a földrajzi nevek ez irányú kutatásainak a kérd<strong>és</strong> eldönt<strong>és</strong>ében,<br />
nevezetesen van-e köze a jelnek ahhoz, amit jelöl, vagy a megnevez<strong>és</strong> csupán megegyez<strong>és</strong>en alapul.<br />
A nagy kérd<strong>és</strong>re, hogy ma a nyelvben a jel <strong>és</strong> a jelent<strong>és</strong> között ok-okozati összefügg<strong>és</strong><br />
felismerhető-e, csakis az lehet a válasz, hogy nem. Egyetlen kivétel van, mégpedig a hangutánzó<br />
szavak, amelyekben ez az oksági viszony felsejlik, a nyomai megtalálhatók. Nyitva maradt azonban<br />
két kérd<strong>és</strong>. Az egyik, megállja-e a helyét <strong>és</strong> eléggé pontos megfogalmazás-e az a ma általánosan<br />
elfogadott állítás, mely szerint a jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> közötti kapcsolat formális. Vajon ez mindig így<br />
lehetett? Mi volt a helyzet az emberi nyelv teremt<strong>és</strong>ekor? Melyek lehettek az első kommunikációs<br />
egységek <strong>és</strong> hogyan, milyen gondolkodás alapján, milyen motivációs tényező hatására születtek? A<br />
válasz megtalálásában a víz szó <strong>és</strong> a földrajzi nevek kapcsolatának tanulmányozása nagyban<br />
hozzásegített.<br />
Ismeretes, hogy az első jelzőrendszer jellemzője az állati ösztönös hangadás. A második<br />
jelzőrendszer jellemzője a tudatos emberi közl<strong>és</strong> (hangadás, rajz stb.) A kettő közötti átmenetet a<br />
tudat kialakulása tette lehetővé. A tudat fejlőd<strong>és</strong>ének függvénye a tudatos emberi közl<strong>és</strong>, azaz a<br />
kommunikáció alakulásának módja <strong>és</strong> tempója, amelyet alapvetően befolyásol a term<strong>és</strong>zeti<br />
környezet a maga változó tulajdonságaival. Ez utóbbi pedig hatással van a hangképző szervek<br />
működ<strong>és</strong>ére is. Miután a földrajzi nevek a term<strong>és</strong>zet egyes darabjainak a nevei, azok vizsgálata az<br />
emberi kommunikáció kialakulásának, fejlőd<strong>és</strong>ének a megismer<strong>és</strong>ében segíthet. Amíg a<br />
létfenntartás (ev<strong>és</strong>-ivás, fajfenntartás, biztonság, azaz a védelem, a veszélyek elhárítása) az<br />
állatoknál ösztönösen működik, az embereknél ez kezdett tudatossá válni. Ugyanakkor, a fontossági<br />
sorrend ezután sem változhatott, hiszen a létfenntartást szolgálta minden egyes megnyilvánulásuk.<br />
Ehhez pedig az anyagot a term<strong>és</strong>zetben találták meg, amit egyr<strong>és</strong>zt változtatás nélkül elvettek,<br />
másr<strong>és</strong>zt a term<strong>és</strong>zet lemásolásával azt megteremtették. Különösen ez utóbbi a term<strong>és</strong>zet egyre jobb<br />
megismer<strong>és</strong>ét tette szükségessé. Már az első lépcső, a term<strong>és</strong>zet javainak az elvétele, fogyasztása<br />
elindíthatta az emberi kommunikációt.<br />
Meglátásom szerint a term<strong>és</strong>zeti jelenségek hangját, alakját <strong>és</strong> mozgását utánozhatták elsőként.<br />
A víz hangját utánozva az ember a társainak a tudomására hozhatta, hogy enni, inni lehet. A víznek<br />
mozgását utánozva azt eltáncolhatták, a víz nyomát utánozva a földbe, a barlang falára, fába, kőbe<br />
stb., rajzolhattak. Ez azt is jelenti, hogy a víz alkalmas volt a hangutánzó szavak megalkotására a<br />
víz hangjának utánzásával s a hangutánzó szavak alapul szolgálhattak az emberi beszédnek. A víz<br />
nyomának a lemásolása pedig őse az írásnak. Igy válhatott a beszéd <strong>és</strong> az írás az emberi nyelv<br />
legalapvetőbb jelrendszerévé, amely nem véletlenül mutat kapcsolatot a vízzel, annak minden egyes<br />
tulajdonságával. Term<strong>és</strong>zetesen az emberi nyelv r<strong>és</strong>zét képezi számos megnyilvánulási forma,<br />
amelyhez a mintát maga a víz szolgáltatta. A jel szerepének a bővül<strong>és</strong>e, gazdagodása nem állt meg,<br />
a mai napig is tart.<br />
A fentiekből számomra az következik, hogy a földrajzi neveknek, közülük is a vízneveknek<br />
alapvető fontosságú szerepük van, ezért azokat tanulmányozni elkerülhetetlen az emberi<br />
kommunikáció szület<strong>és</strong>e, kialakulása <strong>és</strong> fejlőd<strong>és</strong>e valamint a jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> viszonyának a<br />
megismer<strong>és</strong>ében. (vö.: CZEGLÉDI 2004-6, 2007)<br />
A vízneveknek alapul szolgált szavak keres<strong>és</strong>ekor derült ki, jelentősége van annak, hogy a<br />
víznek nagy víz esetén mély, dübörgő, kis víz esetén kongó, csengő hangja van. Ez a kettősség<br />
alapjaiban két csoporthoz tartozó hangutánzó szavak keletkez<strong>és</strong>ét tette lehetővé, amelyek az emberi<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 65
Change language