Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

ak(kecske), tuv. dege ’vad bakkecske,…mong. tex ’vad, hegyi kecske’, burj.mong. texe, kalm. tek
’bakkecske’. (JEGOROV 1964)
tăk ’önteni, kiönteni’, MK., ujg., kirg., kazah, azerb., alt., hakasz, tuv., kum., k.kalp., tök, üzb. tuk,
tat., bask. tük, oszm., türkm. dök, jak. tox ’önteni, kiönteni’. (JEGOROV 1964)
těk ’madártoll, háziállatok szőre, szőr a testen’, …ojr., hakasz tűk ’szőr’, kirg., kazah tűk ’szőr a
testen’, ujg. tűk ’szőr, pehely 57 ’, üzb. tuk ’haj, pehely’, jak. tűű ’pehely’, tuv. dűk ’szőr’, tuv., hakasz
čűg ’madártoll’. (JEGOROV 1964)
těk ’csendesen, zajtalanul, nyugodtan, békésen’, MK dik, …XII-XII. sz. täk, MNX, kirg., oszm. tek,
üzb. tuk, tok ’csendesen, nyugodtan, békésen’, türkm. dek ’csendes, békés, csendesen, békésen’, tat.
tik: tik tor! ’hallgass’, tik utyr ’ülj békésen’, bask. tik ’nyugodtan’, MNX tek ’mozdulatlanul’.
(JEGOROV 1964)
těk ’érinteni, megfogni, hozzányúlni, zavarni, nyugtalanítani, megindítani, megragadni, lökdösni,
bökdösni, taszítani, biztatni, serkenteni, bujtatni, bujtogatni, felöklelni, bökni, döfni’, ujg. teg,
türkm., oszm. deg, üzb. teg, alt., kazah tij, MNX tek, bask. tej ’érinteni, megérinteni’, bask. töke
’felöklelni, bökni, döfni’, vö.: mar. tűk(aš) ’érinteni, megindítani, felöklelni…’, tűkö 58 ’szarv’.
(JEGOROV 1964)
A török nyelvi adatok sok más mellett arra is figyelmeztetnek, hogy nélkülük számos orosz szó
etimológiája nem írható meg. A török orosz nyelvi kapcsolatok vizsgálata derített fényt arra, pl.
hogy az or. tixij ’csendes’ szó előzménye a tat. tik volt. A csuvasban is vannak szavak, ahol a –k már
tovább változott fejleménye található, ám vannak török nyelvek, amelyekben a –k zöngés változata
használatos, pl.:
tu, tăv ’hegy, halom, kiemelkedés’, ÓT., ujg., hakasz tag, oszm., azerb. dag, türkm., tuv. dag, üzb.
tog, kirg. too (dial. tov), nog., kumük, karaim tav, ojr. tuu, kazah, k.kalp., karacs., tat., bask. tau
’hegy’,…mong. tabagan, dabaa ’hegy, (hegy)szoros, hágó’. (JEGOROV 1964)
tu, tăv ’szülni, születni, csinálni, létrehozni, alkotni, hozni, tojást elhelyezni’, ÓT….tog ’szülni,
születni’, …oszm. dog, azerb., türkm. dog, …nog. tuv, tat. tu ’születni’, …azerb. dog, ujg., üzb. tug,
k.kalp., alt. tu, kirg., kazah tuu ’szülni’, hakasz tug ’megborjazni’,…néhány nyelvben ’tojást rakni’,
’felkelni (nap)’ jelentése ismert, vö.: mong. togurbi ’szülni’. (JEGOROV 1964)
tux ’kimenni, feljönni (nap),…ÓT. tog ’felemelkedni, feljönni (nap), azerb., oszm. dog, türkm. dog
’felemelkedni, feljönni’…ujg. čik, oszm., tat. čyk, azerb. čyx, kazah, nog. tyk, bask. syk ’ua.’ …
(JEGOROV 1964)
A fenti három szó alapvetően a ’hegy, halom, kiemelkedés’, a ’szülni, születni, csinálni,
létrehozni, alkotni, hozni, tojást elhelyezni’ és a ’kimenni (víz), feljönni (nap)’ jelentése a ’teremtés’
szálon tartozik össze.
2.1.4.2. Baskír:
tübän ’alsó’, tübänge ’alsó’ (BRS 1958). Mindkét baskír változat a magyar tő, töv-, tőke, tönkő
formáknak rokona és az ’alap’ jelentésen keresztül tartozik a vizsgált szócsaládba. A hangtani
megfelelés vizsgálatakor figyelembe kell venni a -t- és a -k- fejleményeit, amelyben a szónak az
elemeire bontása segít, vö.: bask. tü-: abaszolút szótő + -bän: képző, tü-: abszolút szótő + -bänge:
képző.
tüηäräk ’kerek’ (BRS 1958) < tüηä- + -räk.
A baskír ’kerek’ jelentésű szónak a magyarban ismert az igei, pl. a teker (teke + -r) formája, de
idetartozik a főnévi szekér (szeké + -r) is, amelynek a ’kerek’ jelentése korábban a kerékre
vonatkozott. Mindezek figyelembe vétele nélkül nem írható meg, pl. a magyar szekér szó
etimológiája. (vö.: CZEGLÉDI 2001)
Ez utóbbi az alakja miatt tartozik ide.
57 A szó (pehe + -ly) töve a pehe összetartozik a magyar pihe, az or. pux ’pehely’ stb. szóval.
58 Az oroszban ismert rog ’szarv’ (vö.: rogatyj skot ’szarvas marha’) ennek fejleménye.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 48