Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

3.4.4.4. A tíz 30-90 számnevekben:
A magy. harminc a TESz szerint összetett szó. Előtagja a három eredetibb alakja, -nc utótagja
valószínűleg egy ősmagyar kori permi jövevényszó fejleménye, vö.: zürj. –mis V. kekja’ –mys
’nyolc’, ek-mis ’kilenc’. Feltehetőleg ugyanaz az elem van meg nyolc és kilenc szavaink
végződésében is. A permi számnevek utótagjának őspermi kori jelentése ’tíz’ volt…..A magyar szó
valószínűleg a korai ősmagyarban jött létre s egy xarm3-m3s3 ’három tíz’ összetételből
egyszerejtéssel fejlődhetett. Szóvégi –c-je a permi *-s magy. -sz affrikálódásával magyarázható.
(TESz) < har ’három’ + minc ’tíz’. Látható, a kutatásaink eredményeképpen másképpen ítéljük
meg a harminc számnév szerkezeti felépítését.
A török nyelvekben vö.: csuvas vătăr ’harminc’, ÓT., azerb., türkm., oszm., kirg., kum. otuz,
üzb. uttiz, alt.I. odus, hakasz otys, sor otus, kazah, nog. otyz, tat., bask. utyz, jak. otut ’harminc’.
(JEGOROV 1964)
A magy. negyven < negy ’négy’ + ven ’tíz’.
A török nyelvek közül vö.: csuvas xěrěx ’negyven’, hakasz xyryx, ÓT. (jenisz.), kirg., k.kalp.,
nog., oszm., türkm. kyrk, ujg., üzb. kirk, kazah, tat., bask. kyryk, azerb. gyrx, tuv. dörten (en < on)
(JEGOROV 1964) A tuv. dörten < dört ’négy’ + en < on ’tíz’. A törökben a tuvai kivételével a
’negyven’ számnév k- illetőleg fejleményei kezdetű szó, más úton fejthető meg.
A magy. ötven < öt ’öt’ + ven ’tíz’.
A török nyelvekben vö.: csuvas allă ’ötven’, ÓT. älig, sor elig, csag., üzb. ellik, ujg. ällik, hak.
ilig, azerb., oszm., türkm., k.kalp., nog. elli, kirg. elüü, kazah elü, bask., tat. älle, ….(JEGOROV
1964)
A teljesebb alakot képviseli az ujg. ällik < äl ’öt’ + lik ’tíz’ vö.: vog. nållåw ’nyolc’ < nål
’kettő’ + låw ’tíz’. A nyolc számnevet úgy értelmezték, hogy a számsorban a nyolc kettővel
előrébb van a tíznél, kettő a tízhez, tíz mínusz kettő. A vog. låw, üzb., ujg. lik, csuv. lă, bask., tat. le
biztosan összetartoznak. Ott, ahol csak –l- van, egyelőre nehéz eldönteni, hogy az -l- az öthöz
vagy a tízhez, azaz az előtaghoz vagy az utótaghoz tartozik. Valószínű, már az összetétel után, az
ötven számnév használata során ment végbe rövidülés: -ll- > -l-.
Figyelemre méltó, hogy az összes török nyelvben –l- van, vele szemben nincs a köztöröknek
tartott –š-.
A magy. hatvan a TESz szerint összetett szó. Előtagja a hat számnév, -van utótagja valószínűleg
ősi örökség a finnugor korból, vö.: vog. men, man, AK. nälmen, naliman ’negyven’, -pen, É. atpen
’ötven’ (at ’öt’) (TESz) < magy. hat ’hat’ 190 + van ’tíz’.
A török nyelvekben vö.: csuvas utmăl ’hatvan’ ÓT….altmys, ujg. altmiš, üzb. oltmyš, kirg.
altymyš, kazah, k.kalp., nog. alpys, azerb., oszm. türkm., tat., bask. altmyš, alt.V. altan, hak., sor
alton, tuv. aldan (an, on ’tíz’) ’hatvan’. A szó első része (ut,-, at-, alt-) < alt ’hat’, a második része (măl,
-miš, -pys) ismeretlen eredetű…..(JEGOROV 1964) < csuvas ut ’hat’+ măl ’tíz’, ÓT. alt
’hat’+ mys ’tíz’, üzb. olt ’hat’+ myš ’tíz’, kirg. alty ’hat’+ myš ’tíz’, kazah, k.kalp., nog. al ’hat’+
pys ’tíz’. azerb., oszm. türkm., tat., bask. alt ’hat’+ myš ’tíz’, alt.V. alt ’hat’+ an ’tíz’, hak., sor alt
’hat’+ on ’tíz’, tuv. ald ’hat’+ an ’tíz’.
A magy. hetven < het ’hét’ + ven ’tíz’.
190 Eleink három kettő-nek fogták fel. Ennek megfelelően a magy. hat < ha 'három + t 'kettő'.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 135