Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

Tăn pusnă var d. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Tăn pusnă var Ja. < csuv. Tăn < *Tun, *Tyn + pusnă
csuv. pus- ’vágni’ + csuv. –nă: múlt idejű melléknévi igenév képző + var csuv. var
’árok, patak’.
Sartăvan d. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăvan, hely neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sartăvan < Sar + tăvan <
*tuvan.
Sartăn h. Ašm.XI.75.: csuv. Sartăn, város neve? NAP:-, Ar.:-. < csuv. Sartăn < Sar + tăn < *tun,
*tyn.
2.4.2. A víz komplex jelentéstartalma részeire bomlik. Megjelenik az első (két tagból álló)
mellérendelő szóösszetétel, amely már a tagolt mondat őse is egyben. A részek szó értékűvé is
válnak. Pl.: *Víz iszik = ’táplálkozásra alkalmas’. vö.: Iszom < Iszo + m *men ’én’ vö.: a
magy. én megfelelői a török, mongol és uráli nyelvekben. A víz és az iszik közös etimológiájú.
A földrajzi nevekben megmutatkozik a tónak a folyótól megkülönböztető tulajdonsága, azaz a
kereksége, dundisága, telítettsége, belőle születik a folyó, tehát forrás, azaz anyaszerepe van, vö.:
Donty t. TSK.30.: or. Donty Donskoje ozero / Donskoje U.Kul., tó, amely az or. Kulom folyó
baloldalán található 7 km-re dél-keletre az or. Don falutól, amely az or. Donn'ur nevű mocsárral van
körülvéve. Szélessége 1-3 km., mélysége 1,5-2 m. < or. Donty < Don + ty ko. ty ’tó’.
A jó ’folyó’ szavunk közös etimológiájú a jég szóval. vö.: Don ju f. SW.141b.: ko. Don-ju, folyó
a ko. Kerč'omja közelében. < ko. Don + ju ko. ju ’folyó’.
2.4.3. A víz tulajdonságai alapján a természet más részei (gödör, hegy, domb, növény, állat, ember)
is megkapják valamilyen hasonlóság révén az elnevezést (jelentéstapadás). Tehát az elnevezések
második szintje egyúttal átmenetet képez a harmadik szinthez.
Az anyaszerep női tulajdonság, vele együtt jár a dundiság, a boldogság, amelyet megőriztek a
szavaink. Pl.: donna, madonna, asszony. A földrajzi nevekben 'árok, vagy folyó' jelentésben
szerepel, vö.: Ungar f. TB.153.: bask. Ungar or. Ungar Sterl., az or. Kuganak baloldali
mellékfolyója. < bask. Ungar or. Ungar nem orosz *Ünger.
A víznévvel azonos hangalakú népnév úgy tartozik ide, hogy ugyanolyan elv alapján született,
mint a folyó, azaz 'forráshoz, maghoz, őshöz tartozó' a jelentése. Fontos, hogy egymásnak nem
szolgáltak alapul.
2.4.4. A viszonyító eszközök kialakulása, létrejötte. Pl.: foglalkozásnév képző: alapja a tesz, csinál
ige.
A szó családjába tartozik a magy. csin ’tett’. A foglalkozásnév képzőnek a magyaron kívül az
altáji nyelvekben elterjedt a használata, vö.: magy. ács < á ’fa’ + -cs: foglalkozásnév képző, csuv.
jyvăśśi csuv. jyvăś ’fa’ + -śi: foglalkozásnév képző.
Vö.: foglalkozásnév képző a magyarban helyesen: vadász < vadá + -sz, tehenész < tehené + -sz stb.
Csak az –sz a képző.
A mong. -tshi foglalkozásnév képző rokona a magy. -cs, -sz, -s, csuv. -śĕ stb. foglalkozásnév
képzőnek. Valamennyinek a tesz, csinál ige töve szolgált alapul. A K-mong. bitshi-ē-tshi, bitshigätshi,
ojr. bitshiä-tshi, bitshî-tshi 'írnok, betűvető' rokona a magy. betűs szó.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 147