Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

elemek (vu-, o-, u-) az abszolút szótövek s a második elemek pedig 'valamivel ellátott, valami
mellett lévő, valamihez tartozó' jelentésű képző alakjai (-čax, -džak, -dak, -čok, -čak, -sak, -šak,
-čag). A vutăš 'vizi' (vută 'víz' relatív szótő + š 'valamihez tartozó, valamivel ellátott, valami mellett
lévő' képző ) és a csuv. vutăš 'tűz gazdája' (vută: relatív szótő, töve a csuv. vut 'tűz' teljesebb alakja
+ -š: képző.) Az -š képző lehet ugyanaz, mint a 'vizi' jelentésű szóban, de felfogható foglalkozásnév
képzőnek is. A csuv. vučax és a többi török nyelvi megfelelő, valamint az or. očag etimológiailag a
magy. tűz és a vog., osztj., tör., or. megfelelőivel, továbbá a csuv. vutăš szónak a relatív tövével
(vută 'tűz') tartozik össze.
Ebbe a szócsaládba tartozik a magy. izzik (iz + -zik) relatív töve az iz- is. A magy. izzik szó a
TESz szerint bizonytalan eredetű, talán ősi örökség a finnugor nyelvi egységből. Nem fogadható el
ez az álláspont, azonban a hozott adatok idetartoznak, vö.: osztj. ol-, at- 'fűt, befűt', zürj. ezjini 31
'meggyullad, tüzet fog', votj. äst- 'fűt, befűt'. A képzett szavaknak csak a töve (zürj. ez-, votj. äs-)
tartozik össze a tűz szóval. Szerkezeti felépítésük: zürj. e-: abszolút szótő + -z: képző, votj. ä-:
abszolút szótő + -s: képző. Az abszolút szótövek alakváltozatai: i-, e-, ä- s a képzők alakváltozatai:
-z, -s.
A magy. fűt 32 'hevít, melegít' szó etimológiailag összetartozik a tűz szóval, amelynek valóban
alakváltozata a fűl, fűlik 33 szó, de nem lehet annak az alapja, mint ahogyan a TESz írja. A fűt (< fű-
+ -t) is *fűtik (< *fű- + -tik) volt teljesebb alakjában s rokona a meleg szavunk is, amelyet
származékszónak tart a TESz s a mel- alapszót ősi örökségnek véli az ugor korból helytelenül. A
meleg szavunk me: abszolút szótő + -leg: képzőből áll. A TESz adatai közül idetartozik a vog.
määli· 34 'meleg', osztj. mēlek 'ua.'. A szócikk írója helytelenül nevezi a szó végén a -k-t denominális
vagy deverbális névszóképzőnek. A -k ugyanis a második elemnek, a -lek képzőnek a tartozéka,
amely 'valamihez tartozó, valamivel ellátott, valami mellett lévő' jelentésű. Az abszolút szótő
alakváltozatai: me-, mää-, mē- s a képző alakváltozatai: -leg, -li·, -lek.
A magy. süt szó azért is figyelemre méltó, mert egyszerre tartalmazza a nap három legfőbb
tulajdonságát, az 'éget, melegít, a világí't és az 'eredet, keletkezés' jelentést. A TESz ősi örökségnek
tartja az ugor korból helytelenül, azonban a hozott példák idetartoznak, vö.: vog. šėt 'süt (a nap)',
šiti 'süt, fagyaszt'. (TESz) Etimológiailag összetartozik vele a magy. gyújt, gyúlik, gyúl ige s a csuv.
śută 'fény'. A magy. süt szerkezeti felépítése: sü-: abszolút szótő + -t, a második elemnek csak a
kezdő mássalhangzója maradt meg.
A tűz jelentésű szavakkal összetartoznak a nap jelentésű szavak is. Vö.: magy. nap 'valamely
bolygórendszer fényt sugárzó központja, égiteste, a 24 órás időszak világos része'. (TESz) Három
lényeges jelentés egyszerre van meg benne, a 'bolygó, a meleg és a fény'. Fontos, hogy a bolygó
megnevezése gyakran azonos lehet a bolygó valamely tulajdonságával. A bolygó megnevezés pedig
alapul szolgálhatott az 'isten' jelentésű szavaknak, továbbá az isten szavunk előtagjának.
Szerkezetileg a magy. nap na-: abszolút szótő + -p: képzőből áll. A lat. sol 'nap' (so-: abszolút szótő
+ -l: képző), ang. son 'nap' (so-: abszolút szótő + -n: képző), mong. nar 'nap' (na-: abszolút szótő +
-r: képző) stb. mind egyetlen közös gyökérhez vezetnek, amelyhez a vogul és osztják tüzet jelentő
szavak állnak a legközelebb hangalakilag. Hozzátesszük, a magyarban a 'bolygó, meleg és fény'
jelentés mellett 'isten' jelentése is van s férfi tulajdonsággal rendelkezik. Az abszolút szótövek
alakváltozatai: na-, so-, a képzők alakváltozatai: -p, -l, -n.
Az összetartozó szavak szótövei: tű-, teü-, täβ-, toγe-, o-, oo-, uo-, u-. ogo-, ug-, ig- , vu-, o-,
u-, (tűz), i-, e-, ä- (izzik iz- töve), fű- (fűt), me-, mää-, mē- (meleg), na-, so-, (nap), sü- (süt).
A fenti szavak hangtanilag olyan alakváltozatok, amelyeknek a kezdő mássalhangzója eredeti t-
volt s ez egyrészt megmaradt, másrészt különböző irányban változott a használat során. Megmaradt
a magyarban, a vogulban és az osztjákban. Változásokon ment keresztül: megmaradt zöngétlennek,
31 A szóvégi -ni a főnévi igenév képzője.
32 A szónak természetesen kiterjedtebb családja van, idetartozik pl. a magy. fő, fővő, fől, főz stb. szó is, a teljes
bemutatására azonban nem törekedhetünk jelen dolgozat keretei között.
33 Rokona a magy. fő, főv- és a fől, főz ige is.
34 A kettőzött magánhangzóval a hosszúságot jelöltük.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 31