Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
megfejt<strong>és</strong>éhez olyan közneveket kell keresni, amelyek a hangtani megfelel<strong>és</strong>ek mellett<br />
jelent<strong>és</strong>ükben is hordozzák azt a magot, amelyből kiviláglik, hogy az adott víznév, víznevek<br />
alapjául az illető köznév szolgált eredeti vagy valamely k<strong>és</strong>őbbi állapotában. Ezeket a közneveket<br />
nyelvhez kell kötni, ezért az összes érintett nyelvben keresni kell őket, így az uráli, az altáji <strong>és</strong> az<br />
indoeurópai nyelvcsaládba sorolt nyelvekben, kiemelt helyen a magyarban.<br />
A történeti összehasonlító nyelv<strong>és</strong>zet segítségével meg kell állapítani, hogy milyen nyelvi<br />
eredetűek a köznevek <strong>és</strong> milyen mellékjelent<strong>és</strong>ek járultak hozzájuk, valamint milyen további<br />
jelent<strong>és</strong>t kaptak a víznévi alapú tulajdonnevek.<br />
Így lesz felismerhető a földrajzi nevekben a többjelent<strong>és</strong>ű szavak igen fontos jellemzője a<br />
"fogalomköri kötöttség" (MMNy1974:520.)<br />
Fény derülhet arra is, hogy milyen nyelvű nép volt az első, a névadó, k<strong>és</strong>őbb milyen nyelvű<br />
népekkel éltek közeli szomszédságban egymás mellett, együtt, olykor keveredve. Az átvevő<br />
nyelvét beszélő népeknél meg kell találnunk a közszók <strong>és</strong> nevek nagy r<strong>és</strong>zét s az átvett <strong>és</strong> a<br />
nyelvükbe beépült nyelvi változások nyomait.<br />
A vízi életmódra vonatkozó legteljesebb szók<strong>és</strong>zlet <strong>és</strong> nyelvi változás a névadó <strong>és</strong> az első<br />
átadó nyelvben kell, hogy kimutatható legyen. Ez az a kép, amely a köznyelvi kutatásokban nem<br />
rajzolható meg maradéktalanul a földrajzi nevek hatalmas méretű anyagának sok szempontú<br />
történeti összehasonlító feldolgozása nélkül.<br />
Bár jelen dolgozatban csak egyetlen aspektusból, a poliszémia <strong>és</strong> a homonímia szemszögéből<br />
vizsgáljuk a földrajzi neveket, mégis elkerülhetetlen, hogy a nyelv<strong>és</strong>zeti tanulságokon kívül<br />
történeti közvetkeztet<strong>és</strong>eket is megfogalmazzunk, hiszen "Maga a magyar nyelv is forrása a magyar<br />
történelemnek. A nyelv őrzi keletkez<strong>és</strong>ének körülményeit <strong>és</strong> minden olyan történelmi érintkez<strong>és</strong>t,<br />
amely valamilyen formában nyelvi kommunikációval járt. Ezért bizonyos szempontból a magyar<br />
nyelv a magyar történelem lenyomata." (RÓNA-TAS, 1996:87.).<br />
S a tulajdonnevek még inkább őrzik a történelem eseményeit. Megszólaltatásuk a poliszémia <strong>és</strong> a<br />
homonímia vizsgálatának eszközeivel azonban csak egy lép<strong>és</strong> a sok közül, de buktatóival együtt is<br />
elkerülhetetlen.<br />
2. Kapcsolatokat kerestünk a feltehetően első <strong>és</strong> a korábbi lakóhelyek (a Volga-Urál vidékétől a<br />
Kárpátokig) valamint a Kárpát-medence tulajdon- (különös tekintettel a földrajzi nevekre) <strong>és</strong><br />
köznevei között. 112<br />
112 Tekintettel a korlátozott terjedelemre, igazolásképpen csak egy-egy példát tudunk hozni.<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 92
Change language