Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

szám jele) 'eszünk, esszük,'
2. szem. yiyorsunuz < yi-: szótő + -yor-: folyamatos képző + -sunu: 'te' személyes névmás + -z:
többes szám jele) 'esztek, eszitek'
3. yiyorlar < yi-: szótő + -yor-: folyamatos képző + -lar: többes szám jele) 'esznek, eszik'.
Egyes szám
1. szem. içiyorum (< içi-: relatív szótő + -yoru-: folyamatos képző + -m: személyrag) 'iszok, iszom'
2. szem. içiyorsun (< içi-: relatív szótő + -yor-: folyamatos képző + -sun: személyrag) 'iszol, iszod'
3. szem. içiyor (< içi-: relatív szótő + -yor-: folyamatos képző + -0: személyrag) 'iszik, issza'
Többes szám
1. szem. içiyoruz (< içi-: relatív szótő + -yor -: folyamatos képző + -u- 'én' + -z: többesjel) 'iszunk,
isszuk'
2. szem. içiyorsunuz (< içi-: relatív szótő + -yor-: folyamatos képző + -sunu: 'te' személyrag + -z:
többes szám jele) 'isztok, isszátok'
3. szem. içiyorlar (< içi-: relatív szótő + -yor-: folyamatos képző + -lar: többes szám jele) 'isznak,
isszák'
A törökben az igei személyrag E/1. -m, E/2. -sun, E/3. -0, T/1. -uz, T/2. -sunuz, T/3. -lar. Egyes
szám első személyben ennek alapul a mVn 'én' személyes névmás, második személyben a sun 'te'
személyes névmás szolgált. Többes szám első személyben az -uz igei személyrag az u 'én'
személyes névmás maradékából és a -z: többes szám jeléből áll. Második személyben a sunuz a
sunu 'te' személyes névmási alakból és a -z többes jelből áll. Többes szám harmadik személyben a
-lar többes szám jele szerepel személyes névmás nélkül. Figyelemre méltó, hogy sem a magyarban,
sem a törökben nincs E/3. személyben igei személyrag, (vö.: magy. eszik, tör. yiyor 'ua.', csak az
oroszban, vö.: or. jest (< jes + -t) 'ua.'.
A fenti példákból is kitűnik, hogy nemcsak az igei személyragok között van összefüggés, hanem a
szótövek is gyakran közös gyökerűek. Vö.: magy eszik, iszik (esz, isz), csuv. ĕś 'iszik', MK., azerb.,,
ujg., üzb., türkm., oszm. kumük, karacs., alt., ojr. ič, kazak, k.kalp., nog., tuv. iš, bask. es, tat. eč,
hak., jak. is 'iszik'. (JEGOROV 1964) Az adatok igazolják egyben azt is, hogy a magy. iszik (isz-)
nem lehet ősi örökség a finnugor nyelvi egység korából, amint azt a TESz állítja.
Az or. jest' 'enni' töve a jes-, valamint az oszm. yemek 'enni' ye-/yi- töve is összetartozik a
magyarral. Az oroszban igazolhatóan szubsztrátum nyelvből való átvételről van szó s az átvett alak
közös gyökerű a magyarral, a török és a mongol megfelelőkkel s ez a gyökér az ősmagyarban,
valamint a szkíta-hun nyelvekben lehetett meg.
3. Összegzés
A magyar - orosz egyezések vizsgálata a személyes névmások esetében a következő tanulsággal jár:
Az orosz ja (я) 'én' előzménye a szlavisztikai ismeretek szerint is en hangkapcsolat volt. Ez esetben
világos, hogy ezzel a magyar én személyes névmás azonos. Az or. ty 'te' névmás nem lehet eredeti
szláv szó, csakis átvétel, mert a rendszer igazolja, hogy az a szláv nyelvek kialakulása előtt egy ősi
nyelvi kultúrában teremtődött, annak a gondolatrendszerébe illik bele. A magyar ő és az or. on 'ő'
úgy viszonyulnak egymáshoz, hogy az egyezés szálai ismét a szkítákhoz és a hunokhoz vezetnek,
ahol az orosz adat világosan egyezik a szkíta-hun utódnyelveknek, a töröknek az adataival.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 23