Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
’beleszúr, beledöf, beledug’ (SIS) < tk + -n(u): képző + -t’: főnévi igenévképző.<br />
Az első kérd<strong>és</strong>, vajon milyen szálon kapcsolódhatnak ezek a szavak a Tok folyónévhez. Miután a<br />
kutatásaim eredményeképpen kiderült, hogy az emberi nyelv legelső megnevez<strong>és</strong>e az élet legelső <strong>és</strong><br />
legfontosabb feltételére, a vízre vonatkozhatott, term<strong>és</strong>zetes, ha a víz eredeti komplex<br />
jelent<strong>és</strong>tartalmából indulunk ki a szókincs vizsgálatakor. E jelent<strong>és</strong>tartalom kezdetben magában<br />
foglalta a víz összes tulajdonságát. Idővel az egyes tulajdonságok önálló életre keltek, <strong>és</strong> a<br />
term<strong>és</strong>zeti valamint a társadalmi környezet hasonló lényeges tulajdonságú elemeire rátapadtak s a<br />
továbbiakban már ezek is viselték az elnevez<strong>és</strong>t. Igy a fenti szavak közös gyökérből való<br />
származtatása a hangtani <strong>és</strong> alaktani igazolás mellett érthetővé válik.<br />
Éppen a szótő (tVk) ősiségére tekintettel, a végső eredetnek a megállapításához szélesebb körű<br />
vizsgálatokra van szükség. Nem fogadható el, felülvizsgálatra szorulnak mind a SIS, mind a TESz<br />
megállapításai számos esetben. Így pl. az orosz tkač elemeire bontásával nem értek egyet, továbbá<br />
azzal sem, hogy a magyar takács szláv eredetű. Szemmel láthatóan már azt sem vették figyelembe a<br />
szócikk írói, hogy a –č: nomen agentis képző a szláv nyelvekben nem lehet eredeti, hanem csak<br />
átvétel. Sőt, a nyelvi rendszer szerint a szótő sem. A szláv nyelvek fejlőd<strong>és</strong>történetéről tanúskodik<br />
ugyanakkor számos példa, köztük, pl. az orosz már nem ejti a szó tövében eredetileg megvolt<br />
magánhangzót. Ennek a jelenségnek a magyarázatát csak akkor találjuk meg, ha a szubsztrátum<br />
nyelvi jelenségeket tartalmazó neveket <strong>és</strong> a szláv nyelvi használatú formákat összehasonlító<br />
vizsgálatnak vetjük alá.<br />
Továbbá az is látható, hogy a Tok folyónévvel összetartozó szavak illetve szótövek Eurázsiaszerte<br />
ismertek. A név illetve a neki alapul szolgált közszó megtalálásához, megfejt<strong>és</strong>éhez<br />
figyelembe kell venni ezt a tényt is mindamellett, hogy minden egyes név tartalmaz egyedi<br />
jellemzőket is. Ehhez pedig további adatok vizsgálata szükséges. Az egyértelmű, hogy a fenti Tok<br />
folyónév illetőleg a közszók töve szorosan összetartozik, közös gyökerű. Ezen a ponton azonban<br />
nem állhatunk meg akkor, amikor keressük a Tok folyónévnek alapul szolgált szót. Az a tény, hogy a<br />
folyónév ma az orosz nyelv használatában ismert az adataink szerint, korántsem jelenti azt, hogy a<br />
folyót az orosz nyelvet beszélők nevezték el, s a szót a saját maguk teremtette saját nyelvükből<br />
vették.<br />
Ahhoz, hogy minél közelebb jussunk az igazsághoz, számolni kell azzal a tudományos<br />
állásfoglalással, hogy az ősszláv nyelv az i.sz. 400-as években alakult ki valahol Kelet-Európában, a<br />
mai ukrán területen. A jelen ismeretek szerint <strong>és</strong>zaknyugati irányból jött ide egy nép, népcsoport,<br />
amelyik ezen a szubsztrátum területen vált szlávvá. Ez azt is jelenti, hogy a szlávok kultúrájukban,<br />
nyelvükben egy Nyugat-Európa felől Északra vonuló, majd onnan déli, dél-keleti irányba vándorló<br />
nép a kultúrájában, nyelvében az egyik szálat hozta, a másik szálat pedig a helyi lakosoktól vette át,<br />
tehát ez utóbbi szál szubsztrátum eredetű. A kérd<strong>és</strong>ekre a válasz megtalálását nehezíti az a tény,<br />
hogy a két szál olykor láthatóan közös gyökerű. Ez azt is jelenti, hogy a szláv nyelvek<br />
kulcsfontosságú, ha úgy tetszik, közvetítő, egyben megőrző szerepet töltenek be sok esetben.<br />
Mindenesetre a szláv nyelveknek az egyik keleti csoportja az orosz, amely az Urál nyugati<br />
oldalához közel eső r<strong>és</strong>zekre viszonylag igen k<strong>és</strong>őn jutott el.<br />
Segít a kutatásban az is, hogy a fenti neveknek vannak földrajzi névi párhuzamai, amelyek<br />
hangtanilag a Tok alakváltozatai, közszói jelent<strong>és</strong>ükben összetartoznak, közös gyökerűek. Ahhoz<br />
azonban, hogy a névadó nép nyelvét megállapítsuk, azaz, a név nyelvi eredetét megfejtsük, mind a<br />
tulajdonnévi, mind a közszói párhuzamokat számba kell venni. Ez a munka pedig azért is fontos,<br />
mert olyan szótővel, tőszóval, gyökszóval van dolgunk, amely igen régen, a nyelv szület<strong>és</strong>e idején,<br />
a nyelv kialakulásának korai szakaszában keletkezhetett. Vö. még:<br />
Täkä h. TB.151.: bask. Täkä or. Takino Mečetl., falu neve, vö.: bask. Täkä személynév. < bask.<br />
Täkä bask. Täkä személynév, or. Takino < Taka ( 1. szubsztrátum eredetű név 2. bask.<br />
Täkä) + or. –in: birtokos melléknévképző + or. –o.<br />
Elvileg az orosz Taka forma lehet a baskír Täkä átvétele hanghelyettesít<strong>és</strong>sel, de lehet egy Taka<br />
átvétele valamely más nyelvi használatból. E r<strong>és</strong>zletkérd<strong>és</strong>t helyi vizsgálatokkal tisztázni lehet,<br />
© Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 44
Change language