Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

epedésen keresztül felbugyogó víz köröket ír le, s azután folyik el utat vágva, patakot, folyót
képezve.
Śaval ‘Forrás’ f. Ašm.XII.8.: csuv. Śaval or. Civil', folyó neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Śava + l.
3.2.1.2. A tóból, mocsárból kifolyó, kihajtó víz, amely életre kelve patakká, folyóvízzé alakul.
A mocsár folyóforrásként is működik, ezért a kis patakok, források viselhetik a nevét. Pl.:
N'urju ‘Mocsár-folyó’ f. TSK.80.: ko. N'urju or. N'urjug, az or. Luza baloldali mellékfolyója,
hossza 25 km. < ko. N'ur + ko. ju (< jug ) 'folyó'.
3.2.2. Torkolat, alsó szakasz:
A folyó gyakran a torkolatáról kapta a nevét. Arról a helyről, ahol egy másik folyóba ömlik,
torkollik. Ez a név egyaránt jelölhet mellékfolyót és nagyobb vízfolyamot. Pl.:
Śavră juppi ‘Śavră elágazása’ f. Ašm.XVII.85.: csuv. Śavră juppi, patak, szakadék neve, NAP:-,
Ar.:-. < csuv. Śavră: folyó neve csuv. śavăr- ‘forogni, tekeregni’ + csuv. -ă: deverbális
nomenképző + csuv. jupă ‘torkolat, elágazás’ + csuv. -i: bírtokos személyjel.
3.2.3. A folyó egyéb tulajdonságai:
3.2.3.1. Folyam, csatorna, amely a folyót a tóval köti össze.
Jovtyvis ‘Folyó-tó-csatorna’ f. TSK.33.: or. Jovtyvis, folyó, amely egyesül az or. Jovty tóval. < or.
Jov + ty + vis ko. vis 'folyam, csatorna, amely a folyót a tóval összeköti'.
3.2.3.2. Hajlással, kanyarral, görbeséggel, forgással kapcsolatos jelentés, amelynek többszörös
szerepe van. Utalhat pl. a folyó forrására és a folyó valamely szakaszán lévő kanyarulatra, hajlatra.
A víz gyors haladását tekerésnek, hengeredésnek fogták fel, ezért maga a folyó neve a folyás
módjára is utalhat.
Čol avăr kokri ‘Čol örvény kanyarulata’ d. Ašm.XV.221.: csuv. Čol avăr kokri, az or. Civil' folyó
kanyarulatának a neve, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Čol: folyó neve (< čol vö. śul ‘forrás’) + avăr
csuv. avăr ‘örvény’ + csuv. kokri ld. csuv. kukăr ‘kanyarulat’ + csuv. -i: bírtokos személyjel.
Xăma śapnă kukkăr ‘Xăma vágta kanyar’ f. Ašm.:-, NAP:-, Ar.: csuv. Xăma śapnă kukkăr? patak,
szakadék. < csuv. Xăma: folyónév + śapnă csuv. śap- ‘csap, üt, vág’ + -nă: múlt idejű
melléknévi igenév képző + kukkăr csuv. kukkăr ‘ferde, kanyar’.
3.2.3.3. Szűkület magában hordja a keskeny, vékony jelentést, ezért szerepelhet forrás, folyó
kezdete jelentésben, de utalhat arra, hogy a folyó egy bizonyos szakasza összeszűkült, tömörödött,
elkeskenyedett valami miatt. Vö. magyar Dömörkapu, Vaskapu. 78
Timerse ‘Timer-forrás’ f. TB.142.: bask. Timerse / Aktaš or. Timerse Zil., az or. Krepostnoj Zilair
baloldali mellékfolyója. < bask. Timer: folyó neve < vö. timer ‘szoros, keskeny’ + se < vö. ko. sin
‘forrás’.
Vasjylga ‘Vas-folyó’ f. TB.41.: bask. Vasjylga or. Vas-jelga Belokat., az or. Bol’šoj Ik jobboldali
mellékfolyója. < bask. Vas vas 1. hanti vas ‘kacsa’ vö. magy vas fém neve, amely a
következő jelentésfejlődés útján született: az eredeti jelentése ‘szűk, keskeny’ > ‘tömör’ > ‘kemény’
> ‘kemény kőzet’ > ‘vas’ + jylga bask. jylga ‘folyó’, or. Vas + jelga tat. jelga ‘folyó’.
3.2.3.4. Az áradással, törtetéssel kapcsolatos jelentést tartalmazó folyók.
Sikter(ě)š ‘Vízesés’ f. Ašm.XI.138.: csuv. Sikter(ě)š A., vízesés or. Siner' falutól 3 km-re keletre, a
vízesés magassága kb. 6 m., NAP:-, Ar.:-. < Sikter(ě)š csuv. sikter(ě)š dial. ‘vízesés’ < csuv.
sikter ‘ugrásra serkent’ csuv. sik ‘ugrani’ + ter vö. csuv. 1. těrt- ‘lökdös, biztat, serkent,
78 A dömör és alakváltozatai, valamint a vas és alakváltozatai hangtanilag is összefüggnek, amelynek bemutatása
másik dolgozat feladata.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 61