Ašm. - ASMARIN, N.I. (1828-1850) Theasurus linguae Tschuwaschorum I-XVII. Kazan- Čeboksary. Dr. FOKOS FUCHS, D. Syrjänisches wörterbuch I-II. Budapest 1959. JEGOROV (1964) - JEGOROV, V.G. (1964) Etimologicseszkij szlovar csuvasszkovo jazyka, Csebokszary. MÉK - Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. (1985) Akadémiai Kiadó, Budapest. NAP. - Naszeljonnyje punkty Csuvasszkoj ASzSzR, Csebokszary 1974. NIKITIN - NIKITIN, I. D. Toponyimika (Nazvanyija urocsis, ovragov, leszov i drugih punktov szelenyij (Csuvasszkoj ASzSzR. Naucsnij Arhiv CNII, knyizsnoje posztuplenyije N. 72. Kézirat. SIROTKIN (1961) - SIROTKIN, M.Ja (1961) Csuvasszko-Russzkij Szlovar, Moszkva. TB. - Szlovar Toponyimov Baskirszkoj ASzSzR, Ufa 1980. TESz - A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. TSK. - TURKIN, A.I. (1986) Toponyimicseszkij szlovar komi ASzSzR, Szyktyvkar. 8. Irodalom FEDOTOV, M. R. (1975) Szravnyityelnaja grammatika tyurkszkih jazykov, Csebokszary, 1975. LEVICKAJA, L.Sz. ( 1976) Isztoricseszkaja morfologija csuvasszkogo jazyka. Moszkva. LIGETI Lajos (1986) A magyar nyel török kapcsolatai a honfoglalás előtt <strong>és</strong> az Árpád-korban, Akadémiai Kiadó, Budapest. RÓNA-TAS (1978) - RÓNA-TAS András (1978) Bevezet<strong>és</strong> a csuvas nyelv ismeretébe, Budapest. © Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 64
3.7. Jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> a földrajzi nevekben 1. A földrajzi névi kutatások során a jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> viszonyának egyr<strong>és</strong>zt sajátosan megmutatkozó kölcsönösségére derült fény, másr<strong>és</strong>zt – s éppen ezért – e viszony figyelembe vétele kikerülhetetlen nemcsak a földrajzi nevek, hanem a neveket közvetlenül <strong>és</strong> közvetve érintő nyelvekben is. A földrajzi nevekből kiolvasható, hogy a jel <strong>és</strong> a jelent<strong>és</strong> egymást feltételezők lehettek már a megnevez<strong>és</strong> kezdetének pillanatában. Következ<strong>és</strong>képp – minthogy a földrajzi nevek a nyelv r<strong>és</strong>zét képezik – kulcsfontosságuk van a földrajzi nevek ez irányú kutatásainak a kérd<strong>és</strong> eldönt<strong>és</strong>ében, nevezetesen van-e köze a jelnek ahhoz, amit jelöl, vagy a megnevez<strong>és</strong> csupán megegyez<strong>és</strong>en alapul. A nagy kérd<strong>és</strong>re, hogy ma a nyelvben a jel <strong>és</strong> a jelent<strong>és</strong> között ok-okozati összefügg<strong>és</strong> felismerhető-e, csakis az lehet a válasz, hogy nem. Egyetlen kivétel van, mégpedig a hangutánzó szavak, amelyekben ez az oksági viszony felsejlik, a nyomai megtalálhatók. Nyitva maradt azonban két kérd<strong>és</strong>. Az egyik, megállja-e a helyét <strong>és</strong> eléggé pontos megfogalmazás-e az a ma általánosan elfogadott állítás, mely szerint a jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> közötti kapcsolat formális. Vajon ez mindig így lehetett? Mi volt a helyzet az emberi nyelv teremt<strong>és</strong>ekor? Melyek lehettek az első kommunikációs egységek <strong>és</strong> hogyan, milyen gondolkodás alapján, milyen motivációs tényező hatására születtek? A válasz megtalálásában a víz szó <strong>és</strong> a földrajzi nevek kapcsolatának tanulmányozása nagyban hozzásegített. Ismeretes, hogy az első jelzőrendszer jellemzője az állati ösztönös hangadás. A második jelzőrendszer jellemzője a tudatos emberi közl<strong>és</strong> (hangadás, rajz stb.) A kettő közötti átmenetet a tudat kialakulása tette lehetővé. A tudat fejlőd<strong>és</strong>ének függvénye a tudatos emberi közl<strong>és</strong>, azaz a kommunikáció alakulásának módja <strong>és</strong> tempója, amelyet alapvetően befolyásol a term<strong>és</strong>zeti környezet a maga változó tulajdonságaival. Ez utóbbi pedig hatással van a hangképző szervek működ<strong>és</strong>ére is. Miután a földrajzi nevek a term<strong>és</strong>zet egyes darabjainak a nevei, azok vizsgálata az emberi kommunikáció kialakulásának, fejlőd<strong>és</strong>ének a megismer<strong>és</strong>ében segíthet. Amíg a létfenntartás (ev<strong>és</strong>-ivás, fajfenntartás, biztonság, azaz a védelem, a veszélyek elhárítása) az állatoknál ösztönösen működik, az embereknél ez kezdett tudatossá válni. Ugyanakkor, a fontossági sorrend ezután sem változhatott, hiszen a létfenntartást szolgálta minden egyes megnyilvánulásuk. Ehhez pedig az anyagot a term<strong>és</strong>zetben találták meg, amit egyr<strong>és</strong>zt változtatás nélkül elvettek, másr<strong>és</strong>zt a term<strong>és</strong>zet lemásolásával azt megteremtették. Különösen ez utóbbi a term<strong>és</strong>zet egyre jobb megismer<strong>és</strong>ét tette szükségessé. Már az első lépcső, a term<strong>és</strong>zet javainak az elvétele, fogyasztása elindíthatta az emberi kommunikációt. Meglátásom szerint a term<strong>és</strong>zeti jelenségek hangját, alakját <strong>és</strong> mozgását utánozhatták elsőként. A víz hangját utánozva az ember a társainak a tudomására hozhatta, hogy enni, inni lehet. A víznek mozgását utánozva azt eltáncolhatták, a víz nyomát utánozva a földbe, a barlang falára, fába, kőbe stb., rajzolhattak. Ez azt is jelenti, hogy a víz alkalmas volt a hangutánzó szavak megalkotására a víz hangjának utánzásával s a hangutánzó szavak alapul szolgálhattak az emberi beszédnek. A víz nyomának a lemásolása pedig őse az írásnak. Igy válhatott a beszéd <strong>és</strong> az írás az emberi nyelv legalapvetőbb jelrendszerévé, amely nem véletlenül mutat kapcsolatot a vízzel, annak minden egyes tulajdonságával. Term<strong>és</strong>zetesen az emberi nyelv r<strong>és</strong>zét képezi számos megnyilvánulási forma, amelyhez a mintát maga a víz szolgáltatta. A jel szerepének a bővül<strong>és</strong>e, gazdagodása nem állt meg, a mai napig is tart. A fentiekből számomra az következik, hogy a földrajzi neveknek, közülük is a vízneveknek alapvető fontosságú szerepük van, ezért azokat tanulmányozni elkerülhetetlen az emberi kommunikáció szület<strong>és</strong>e, kialakulása <strong>és</strong> fejlőd<strong>és</strong>e valamint a jel <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong> viszonyának a megismer<strong>és</strong>ében. (vö.: CZEGLÉDI 2004-6, 2007) A vízneveknek alapul szolgált szavak keres<strong>és</strong>ekor derült ki, jelentősége van annak, hogy a víznek nagy víz esetén mély, dübörgő, kis víz esetén kongó, csengő hangja van. Ez a kettősség alapjaiban két csoporthoz tartozó hangutánzó szavak keletkez<strong>és</strong>ét tette lehetővé, amelyek az emberi © Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 65
- Page 1 and 2:
Czeglédi Katalin Általános és a
- Page 3 and 4:
1. Előszó Jelen gyűjteményes k
- Page 5 and 6:
nevezetesen van-e köze a jelnek ah
- Page 7 and 8:
indoeurópai nyelvi kapcsolatokat s
- Page 9 and 10:
A tavasz megnevezésére a csuvasba
- Page 11 and 12:
hogy azokban az esetekben, ha más
- Page 13 and 14: 3.2. Múltunkról a nyelv tükrébe
- Page 15 and 16: Magyar mi - orosz my (мы 'mi'); m
- Page 17 and 18: egy < e: abszolút szótő + -gy; o
- Page 19 and 20: Magyar írni Alanyi ragozás: szót
- Page 21 and 22: -szuk, T/2. -szátok, T/3. -szák.
- Page 23 and 24: szám jele) 'eszünk, esszük,' 2.
- Page 25 and 26: altáji nyelvek - mint a szkíta é
- Page 27 and 28: őstörténete. Hangtan. Farkas Lő
- Page 29 and 30: emutatásával. 2.1. A magy. isten
- Page 31 and 32: elemek (vu-, o-, u-) az abszolút s
- Page 33 and 34: 8. század körül. (TESz) A magyar
- Page 35 and 36: összetartozik a magy. úr szó -r
- Page 37 and 38: megjegyzéseket írta Z. - M. Auezo
- Page 39 and 40: igazoláshoz pedig nagyban hozzáj
- Page 41 and 42: Ami a velem szót - az eszköz- és
- Page 43 and 44: 3.5. Nyelvhasználat és nyelvi ere
- Page 45 and 46: azonban az eredmény az alakváltoz
- Page 47 and 48: vágja, löki, nyomja, ugyanakkor t
- Page 49 and 50: 2.1.5. Közszói párhuzamok az ind
- Page 51 and 52: teljes’) stb. Figyelemre méltó,
- Page 53 and 54: 6. Irodalom BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR
- Page 55 and 56: Donn'urty ‘Don-mocsár-tó/Forrá
- Page 57 and 58: NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaška
- Page 59 and 60: értelmezésénél, mindig az adott
- Page 61 and 62: epedésen keresztül felbugyogó v
- Page 63: Ask. Aszkinszkij rajon Aur. Aurgazi
- Page 67 and 68: 2.1. A tankönyvek kritikai elemzé
- Page 69 and 70: szimbólum, bélyeg’ szó. Hangta
- Page 71 and 72: mintára keletkezett tükörszók,
- Page 73 and 74: szó Punk tövével tartozik össze
- Page 75 and 76: etűnek, a jelnek, jegynek, tamgán
- Page 77 and 78: zürj. zürjén 5. Források Ašm.
- Page 79 and 80: magyarázatát az érintett nyelvek
- Page 81 and 82: variálhatóság megnőtt, újabb n
- Page 83 and 84: A nevek egymáshoz való kapcsolat
- Page 85 and 86: 2.4.3.1.4. A Volga-Urál vidéke ny
- Page 87 and 88: 4. Összegzés Megerősíthetjük,
- Page 89 and 90: iportja 1993. április 25-én hangz
- Page 91 and 92: azonosító funkció a víz és a t
- Page 93 and 94: 2.1. Poliszemantikus kapcsolat muta
- Page 95 and 96: közel maradtak egymáshoz. 2.1.11.
- Page 97 and 98: A magy. Edelényi személynév ezze
- Page 99 and 100: számolni. Ezt őrzi számos földr
- Page 101 and 102: Kézirat. TB. - Szlovar Toponimov B
- Page 103 and 104: helységtől észak-keletre. < mar.
- Page 105 and 106: jelentéstartalomban, a szerkezeti
- Page 107 and 108: t-) másik irányú változás sor
- Page 109 and 110: apró, meghajlott, ferde fenyves a
- Page 111 and 112: szóvégi -ś a második elem (Těk
- Page 113 and 114: magánhangzó -á- párhuzamai pedi
- Page 115 and 116:
követett. A csuvas Těkěrlě szer
- Page 117 and 118:
ask. Sokor, bask: Sogor or. Sungur,
- Page 119 and 120:
5. Források ANDREJEV - ANDREJEV, N
- Page 121 and 122:
elvont dolgok, jelenségek neveit,
- Page 123 and 124:
valamint az ezeket tartalmazó szá
- Page 125 and 126:
szó szolgálhatott, amelynek előz
- Page 127 and 128:
Ajryk d. TB.20.: bask. Ajryk or. Aj
- Page 129 and 130:
Rokonuk a magyar szeg, dugó, dug-.
- Page 131 and 132:
Ennek igazolására sorra vettük a
- Page 133 and 134:
is ismert a szólásainkban, közmo
- Page 135 and 136:
3.4.4.4. A tíz 30-90 számnevekben
- Page 137 and 138:
utótagjának a kezdő mássalhangz
- Page 139 and 140:
d. domb Davl. dial. dialektus f. f
- Page 141 and 142:
3.12. Szintaxis és szemantika a f
- Page 143 and 144:
o- + -z, ujg. …mu- + -z, alt. pu-
- Page 145 and 146:
ismétlésével keletkeztek, jelent
- Page 147 and 148:
Tăn pusnă var d. Ašm.:-, NAP:-,
- Page 149 and 150:
ember reprodukálta a természet eg
- Page 151 and 152:
ősmondatai. Ősmondatok, gyökök.
- Page 153 and 154:
víz hangját. A hangutánzást nyi
- Page 155 and 156:
magy. szú, szuh, szó, szuj, szúj
- Page 157 and 158:
mongol szóhoz. A magyarba került
- Page 159 and 160:
A magy. szóval közös gyökerű a
- Page 161 and 162:
’kopogtatni, kopogni’, koputuks
- Page 163 and 164:
6. Rövidítések alt. altaji azerb
- Page 165 and 166:
3.14. Kettő az egyben (Nyelvünk l
- Page 167 and 168:
prímhegedű ’első hegedű’, p
- Page 169 and 170:
ikernek az egyike. Az iker egy útt
- Page 171 and 172:
śĕnĕ ’új’ + Čuračăk < Č
- Page 173 and 174:
Xora Pyry h. Ašm.XVI.: or. Xora-Py
- Page 175 and 176:
Előszállás ’helység Fejér me
- Page 177 and 178:
iker szó és a két, kettő számn
- Page 179 and 180:
Ar.:-. < csuv. Jěkěr csuv. jěk
- Page 181 and 182:
’1. csődör, mén 2. nagy’ + t
- Page 183 and 184:
Măn Šĕvĕš h. Ašm.VIII.311.: c
- Page 185 and 186:
A fenti szavak jelentésfejlődése
- Page 187 and 188:
használatos közszók is, vö.: cs
- Page 189 and 190:
A Kárpát medencében, pl.: Vis
- Page 191 and 192:
Minden nyelv visszavezethető a saj
- Page 193 and 194:
Išim. Ja. Jadrinszkij rajon jak. j
- Page 195 and 196:
3.15. Számjelölés a Volga vidék
- Page 197 and 198:
Uraliz d. TSK.:119. ko. Uraliz / Iz
- Page 199 and 200:
or. Bol'šije or. bol'šije ’na
- Page 201 and 202:
Xěrlě Čutaj h. Ašm.XV.250.: csu
- Page 203 and 204:
Kr. Krasznocsetajszkij rajon Kra. K
- Page 205 and 206:
3.16. A birtoklás jelölése a Vol
- Page 207 and 208:
meg. Lapri Čărăškassi h. Ašm.:
- Page 209 and 210:
csuv. śyrma ’árok, patak, szaka
- Page 211 and 212:
még akkor sem, ha a nyelvérzék m
- Page 213 and 214:
melléknévképzőről és mikor a
- Page 215 and 216:
Orba + Pavlova 1. Pavl: személyn
- Page 217 and 218:
-ovyje: Xuramalăx h. Ašm.XVI.215.
- Page 219 and 220:
Entěrej + or. -ev: birtokos mellé
- Page 221 and 222:
utóbbi alapján lett a szónak oly
- Page 223 and 224:
Kěrše h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kěr
- Page 225 and 226:
A párhuzamos adatok összehasonlí
- Page 227 and 228:
3. Összegzés Az orosz eredetű va
- Page 229 and 230:
t. tó tat. tatár Tet.u. Tetyusszk
Change language