ak(kecske), tuv. dege ’vad bakkecske,…mong. tex ’vad, hegyi kecske’, burj.mong. texe, kalm. tek ’bakkecske’. (JEGOROV 1964) tăk ’önteni, kiönteni’, MK., ujg., kirg., kazah, azerb., alt., hakasz, tuv., kum., k.kalp., tök, üzb. tuk, tat., bask. tük, oszm., türkm. dök, jak. tox ’önteni, kiönteni’. (JEGOROV 1964) těk ’madártoll, háziállatok szőre, szőr a testen’, …ojr., hakasz tűk ’szőr’, kirg., kazah tűk ’szőr a testen’, ujg. tűk ’szőr, pehely 57 ’, üzb. tuk ’haj, pehely’, jak. tűű ’pehely’, tuv. dűk ’szőr’, tuv., hakasz čűg ’madártoll’. (JEGOROV 1964) těk ’csendesen, zajtalanul, nyugodtan, bék<strong>és</strong>en’, MK dik, …XII-XII. sz. täk, MNX, kirg., oszm. tek, üzb. tuk, tok ’csendesen, nyugodtan, bék<strong>és</strong>en’, türkm. dek ’csendes, bék<strong>és</strong>, csendesen, bék<strong>és</strong>en’, tat. tik: tik tor! ’hallgass’, tik utyr ’ülj bék<strong>és</strong>en’, bask. tik ’nyugodtan’, MNX tek ’mozdulatlanul’. (JEGOROV 1964) těk ’érinteni, megfogni, hozzányúlni, zavarni, nyugtalanítani, megindítani, megragadni, lökdösni, bökdösni, taszítani, biztatni, serkenteni, bujtatni, bujtogatni, felöklelni, bökni, döfni’, ujg. teg, türkm., oszm. deg, üzb. teg, alt., kazah tij, MNX tek, bask. tej ’érinteni, megérinteni’, bask. töke ’felöklelni, bökni, döfni’, vö.: mar. tűk(aš) ’érinteni, megindítani, felöklelni…’, tűkö 58 ’szarv’. (JEGOROV 1964) A török nyelvi adatok sok más mellett arra is figyelmeztetnek, hogy nélkülük számos orosz szó etimológiája nem írható meg. A török orosz nyelvi kapcsolatok vizsgálata derített fényt arra, pl. hogy az or. tixij ’csendes’ szó előzménye a tat. tik volt. A csuvasban is vannak szavak, ahol a –k már tovább változott fejleménye található, ám vannak török nyelvek, amelyekben a –k zöng<strong>és</strong> változata használatos, pl.: tu, tăv ’hegy, halom, kiemelked<strong>és</strong>’, ÓT., ujg., hakasz tag, oszm., azerb. dag, türkm., tuv. dag, üzb. tog, kirg. too (dial. tov), nog., kumük, karaim tav, ojr. tuu, kazah, k.kalp., karacs., tat., bask. tau ’hegy’,…mong. tabagan, dabaa ’hegy, (hegy)szoros, hágó’. (JEGOROV 1964) tu, tăv ’szülni, születni, csinálni, létrehozni, alkotni, hozni, tojást elhelyezni’, ÓT….tog ’szülni, születni’, …oszm. dog, azerb., türkm. dog, …nog. tuv, tat. tu ’születni’, …azerb. dog, ujg., üzb. tug, k.kalp., alt. tu, kirg., kazah tuu ’szülni’, hakasz tug ’megborjazni’,…néhány nyelvben ’tojást rakni’, ’felkelni (nap)’ jelent<strong>és</strong>e ismert, vö.: mong. togurbi ’szülni’. (JEGOROV 1964) tux ’kimenni, feljönni (nap),…ÓT. tog ’felemelkedni, feljönni (nap), azerb., oszm. dog, türkm. dog ’felemelkedni, feljönni’…ujg. čik, oszm., tat. čyk, azerb. čyx, kazah, nog. tyk, bask. syk ’ua.’ … (JEGOROV 1964) A fenti három szó alapvetően a ’hegy, halom, kiemelked<strong>és</strong>’, a ’szülni, születni, csinálni, létrehozni, alkotni, hozni, tojást elhelyezni’ <strong>és</strong> a ’kimenni (víz), feljönni (nap)’ jelent<strong>és</strong>e a ’teremt<strong>és</strong>’ szálon tartozik össze. 2.1.4.2. Baskír: tübän ’alsó’, tübänge ’alsó’ (BRS 1958). Mindkét baskír változat a magyar tő, töv-, tőke, tönkő formáknak rokona <strong>és</strong> az ’alap’ jelent<strong>és</strong>en keresztül tartozik a vizsgált szócsaládba. A hangtani megfelel<strong>és</strong> vizsgálatakor figyelembe kell venni a -t- <strong>és</strong> a -k- fejleményeit, amelyben a szónak az elemeire bontása segít, vö.: bask. tü-: abaszolút szótő + -bän: képző, tü-: abszolút szótő + -bänge: képző. tüηäräk ’kerek’ (BRS 1958) < tüηä- + -räk. A baskír ’kerek’ jelent<strong>és</strong>ű szónak a magyarban ismert az igei, pl. a teker (teke + -r) formája, de idetartozik a főnévi szekér (szeké + -r) is, amelynek a ’kerek’ jelent<strong>és</strong>e korábban a kerékre vonatkozott. Mindezek figyelembe vétele nélkül nem írható meg, pl. a magyar szekér szó etimológiája. (vö.: CZEGLÉDI 2001) Ez utóbbi az alakja miatt tartozik ide. 57 A szó (pehe + -ly) töve a pehe összetartozik a magyar pihe, az or. pux ’pehely’ stb. szóval. 58 Az oroszban ismert rog ’szarv’ (vö.: rogatyj skot ’szarvas marha’) ennek fejleménye. © Copyright Mikes International 2001-2013, <strong>Czeglédi</strong> <strong>Katalin</strong> 2013 48
2.1.5. Közszói párhuzamok az indoeurópai nyelvekben: 2.1.5.1. Orosz: teč’, tekú < tek + -ti: főnévi igenév képző. Vö.: litv. tekēti ’folyni, futni’, óind. takati, tykat’ ’beleszúr, -bök, -döf,’. < tyka + -t’: főnévi igenév képző. (SIS) Ezeknek a szavaknak a vizsgálata azért is fontos, mert a kutató számára egyértelművé válik, hogy pl. a k > č változás a szláv nyelvekben jellemző, a földrajzi nevekben is csak a szláv nyelvi használatúakban mutatkozik. 2.1.5.2. Angol: take ’fog, vesz, tesz stb.’ (ORSZÁGH 1981) 2.1.5.3. Latin: tegō ’befed, beborít, eltakar, elrejt stb.’, toga ’tóga’ (a rómaiak nemzeti ruhája, a bék<strong>és</strong>, polgári élet jelképe)… (GYÖRKÖSY 1986) A fenti példák csak jelz<strong>és</strong> értékűek, hangtani, alaktani <strong>és</strong> jelent<strong>és</strong>tani összetartozásuk azonban egyértelmű. Az angol take <strong>és</strong> a magyar fog egymásnak olyan alakváltozatai, ahol az angol őrzi az ősibb formát. A latin tegō a magyar dug szóval van közelebbi kapcsolatban. 2.2. tVn(V) / dVn(V) hangtani felépít<strong>és</strong>ű földrajzi nevek: A Tok, Täkä földrajzi neveknek további idetartozó párhuzamos alakváltozatai vannak, pl.: Duna Európa második legnagyobb folyójának az elnevez<strong>és</strong>e is, hiszen az ie. danu- ’folyó’, osz. don ’víz, folyó’ jelent<strong>és</strong>ű. (KISS 1980) Tun f. Ašm.XIV.132: csuv. Tun or. Don, folyó neve, NAP:-, Ar.:-, KISS 1980.: Don ’folyó a Szovjetúnióban’…Az or. Don átvétele. Ez iráni eredetű, vö.: av. dānu- ’folyó, áradat’, osz. don ’víz, folyó’. < csuv. Tun < tuvan or. Don. D'vina f. SW.165b.: ko. D'vina or. Dvina, folyó, KISS 1980.: Dvina ’a Rigai-öbölbe torkolló folyó, …ősi indoeurópai folyónév, s az ie. *dheu 59 - ’fut, folyik’ tő származéka. < ko. D'vina or. Dvina nem orosz *Divine. Těvenek śučě d. Ašm.XV.14.: csuv. Těvenek śučě, patak hajlatának a neve csuv. Malti Ăntav㚨 települ<strong>és</strong> mellett, NAP:-, Ar.:-. < csuv. Těvenek: folyó neve (
- Page 1 and 2: Czeglédi Katalin Általános és a
- Page 3 and 4: 1. Előszó Jelen gyűjteményes k
- Page 5 and 6: nevezetesen van-e köze a jelnek ah
- Page 7 and 8: indoeurópai nyelvi kapcsolatokat s
- Page 9 and 10: A tavasz megnevezésére a csuvasba
- Page 11 and 12: hogy azokban az esetekben, ha más
- Page 13 and 14: 3.2. Múltunkról a nyelv tükrébe
- Page 15 and 16: Magyar mi - orosz my (мы 'mi'); m
- Page 17 and 18: egy < e: abszolút szótő + -gy; o
- Page 19 and 20: Magyar írni Alanyi ragozás: szót
- Page 21 and 22: -szuk, T/2. -szátok, T/3. -szák.
- Page 23 and 24: szám jele) 'eszünk, esszük,' 2.
- Page 25 and 26: altáji nyelvek - mint a szkíta é
- Page 27 and 28: őstörténete. Hangtan. Farkas Lő
- Page 29 and 30: emutatásával. 2.1. A magy. isten
- Page 31 and 32: elemek (vu-, o-, u-) az abszolút s
- Page 33 and 34: 8. század körül. (TESz) A magyar
- Page 35 and 36: összetartozik a magy. úr szó -r
- Page 37 and 38: megjegyzéseket írta Z. - M. Auezo
- Page 39 and 40: igazoláshoz pedig nagyban hozzáj
- Page 41 and 42: Ami a velem szót - az eszköz- és
- Page 43 and 44: 3.5. Nyelvhasználat és nyelvi ere
- Page 45 and 46: azonban az eredmény az alakváltoz
- Page 47: vágja, löki, nyomja, ugyanakkor t
- Page 51 and 52: teljes’) stb. Figyelemre méltó,
- Page 53 and 54: 6. Irodalom BÁRCZI-BENKŐ-BERRÁR
- Page 55 and 56: Donn'urty ‘Don-mocsár-tó/Forrá
- Page 57 and 58: NAP:-, Ar.:-. < vö.: or. Tumbaška
- Page 59 and 60: értelmezésénél, mindig az adott
- Page 61 and 62: epedésen keresztül felbugyogó v
- Page 63 and 64: Ask. Aszkinszkij rajon Aur. Aurgazi
- Page 65 and 66: 3.7. Jel és jelentés a földrajzi
- Page 67 and 68: 2.1. A tankönyvek kritikai elemzé
- Page 69 and 70: szimbólum, bélyeg’ szó. Hangta
- Page 71 and 72: mintára keletkezett tükörszók,
- Page 73 and 74: szó Punk tövével tartozik össze
- Page 75 and 76: etűnek, a jelnek, jegynek, tamgán
- Page 77 and 78: zürj. zürjén 5. Források Ašm.
- Page 79 and 80: magyarázatát az érintett nyelvek
- Page 81 and 82: variálhatóság megnőtt, újabb n
- Page 83 and 84: A nevek egymáshoz való kapcsolat
- Page 85 and 86: 2.4.3.1.4. A Volga-Urál vidéke ny
- Page 87 and 88: 4. Összegzés Megerősíthetjük,
- Page 89 and 90: iportja 1993. április 25-én hangz
- Page 91 and 92: azonosító funkció a víz és a t
- Page 93 and 94: 2.1. Poliszemantikus kapcsolat muta
- Page 95 and 96: közel maradtak egymáshoz. 2.1.11.
- Page 97 and 98: A magy. Edelényi személynév ezze
- Page 99 and 100:
számolni. Ezt őrzi számos földr
- Page 101 and 102:
Kézirat. TB. - Szlovar Toponimov B
- Page 103 and 104:
helységtől észak-keletre. < mar.
- Page 105 and 106:
jelentéstartalomban, a szerkezeti
- Page 107 and 108:
t-) másik irányú változás sor
- Page 109 and 110:
apró, meghajlott, ferde fenyves a
- Page 111 and 112:
szóvégi -ś a második elem (Těk
- Page 113 and 114:
magánhangzó -á- párhuzamai pedi
- Page 115 and 116:
követett. A csuvas Těkěrlě szer
- Page 117 and 118:
ask. Sokor, bask: Sogor or. Sungur,
- Page 119 and 120:
5. Források ANDREJEV - ANDREJEV, N
- Page 121 and 122:
elvont dolgok, jelenségek neveit,
- Page 123 and 124:
valamint az ezeket tartalmazó szá
- Page 125 and 126:
szó szolgálhatott, amelynek előz
- Page 127 and 128:
Ajryk d. TB.20.: bask. Ajryk or. Aj
- Page 129 and 130:
Rokonuk a magyar szeg, dugó, dug-.
- Page 131 and 132:
Ennek igazolására sorra vettük a
- Page 133 and 134:
is ismert a szólásainkban, közmo
- Page 135 and 136:
3.4.4.4. A tíz 30-90 számnevekben
- Page 137 and 138:
utótagjának a kezdő mássalhangz
- Page 139 and 140:
d. domb Davl. dial. dialektus f. f
- Page 141 and 142:
3.12. Szintaxis és szemantika a f
- Page 143 and 144:
o- + -z, ujg. …mu- + -z, alt. pu-
- Page 145 and 146:
ismétlésével keletkeztek, jelent
- Page 147 and 148:
Tăn pusnă var d. Ašm.:-, NAP:-,
- Page 149 and 150:
ember reprodukálta a természet eg
- Page 151 and 152:
ősmondatai. Ősmondatok, gyökök.
- Page 153 and 154:
víz hangját. A hangutánzást nyi
- Page 155 and 156:
magy. szú, szuh, szó, szuj, szúj
- Page 157 and 158:
mongol szóhoz. A magyarba került
- Page 159 and 160:
A magy. szóval közös gyökerű a
- Page 161 and 162:
’kopogtatni, kopogni’, koputuks
- Page 163 and 164:
6. Rövidítések alt. altaji azerb
- Page 165 and 166:
3.14. Kettő az egyben (Nyelvünk l
- Page 167 and 168:
prímhegedű ’első hegedű’, p
- Page 169 and 170:
ikernek az egyike. Az iker egy útt
- Page 171 and 172:
śĕnĕ ’új’ + Čuračăk < Č
- Page 173 and 174:
Xora Pyry h. Ašm.XVI.: or. Xora-Py
- Page 175 and 176:
Előszállás ’helység Fejér me
- Page 177 and 178:
iker szó és a két, kettő számn
- Page 179 and 180:
Ar.:-. < csuv. Jěkěr csuv. jěk
- Page 181 and 182:
’1. csődör, mén 2. nagy’ + t
- Page 183 and 184:
Măn Šĕvĕš h. Ašm.VIII.311.: c
- Page 185 and 186:
A fenti szavak jelentésfejlődése
- Page 187 and 188:
használatos közszók is, vö.: cs
- Page 189 and 190:
A Kárpát medencében, pl.: Vis
- Page 191 and 192:
Minden nyelv visszavezethető a saj
- Page 193 and 194:
Išim. Ja. Jadrinszkij rajon jak. j
- Page 195 and 196:
3.15. Számjelölés a Volga vidék
- Page 197 and 198:
Uraliz d. TSK.:119. ko. Uraliz / Iz
- Page 199 and 200:
or. Bol'šije or. bol'šije ’na
- Page 201 and 202:
Xěrlě Čutaj h. Ašm.XV.250.: csu
- Page 203 and 204:
Kr. Krasznocsetajszkij rajon Kra. K
- Page 205 and 206:
3.16. A birtoklás jelölése a Vol
- Page 207 and 208:
meg. Lapri Čărăškassi h. Ašm.:
- Page 209 and 210:
csuv. śyrma ’árok, patak, szaka
- Page 211 and 212:
még akkor sem, ha a nyelvérzék m
- Page 213 and 214:
melléknévképzőről és mikor a
- Page 215 and 216:
Orba + Pavlova 1. Pavl: személyn
- Page 217 and 218:
-ovyje: Xuramalăx h. Ašm.XVI.215.
- Page 219 and 220:
Entěrej + or. -ev: birtokos mellé
- Page 221 and 222:
utóbbi alapján lett a szónak oly
- Page 223 and 224:
Kěrše h. Ašm.:-, NAP: csuv. Kěr
- Page 225 and 226:
A párhuzamos adatok összehasonlí
- Page 227 and 228:
3. Összegzés Az orosz eredetű va
- Page 229 and 230:
t. tó tat. tatár Tet.u. Tetyusszk