Czeglédi Katalin Általános és alkalmazott nyelvészeti tanulmányok I ...

felbújt, tolakszik’ *těr- ‘(előre) tör’ + - t : igeképző, 2. csuv. tar- ‘elszaladni, elfutni’ + -ě:
deverbális noómenképző + š < csuv. šyv ‘víz’.
3.2.3.5. A folyó méretére, nagyságára utaló jelentés. A fiatal jelentést a forráshoz közel levőnek,
keskenynek, kicsinek kell felfognunk, pl.:
Ěne Śavalě ‘Fiatal Śavalě’ f. Ašm.IV.117.: csuv. Ěne-Śavalě, az or. M(alyj) Civil' mellékfolyója, a
csuv. Šură-Xăjărlă folyóval együtt alkotják az or. Mal(yj) Civil' folyót a Kir-i erdőség-ben (or.
Kirskoje lesničestvo), NAP:-, Ar.:-. < csuv. Ěne vö. csuv. ěne, magy. ünő ‘fiatal tehén’,
amely a koráról, fiatalságáról kapta az elnevezést + Śavalě ‘forrás’: folyónév.
3.3. Az eredetileg vizes helyet jelölő szó a jelentésének fejlődése során később meghonosodott
jelentése szerepel a földrajzi névben: Pl.:
Ěne śăvi ‘Tehén temetője’ d. Ašm.IV.117.: csuv. Ěne śăvi Jau., tehén temetője, NAP:-, Ar.: csuv.
Ěne csuv. ěne ‘ünő, fiatal nőstény tehén’ + csuv. śăva ‘temető’ + csuv. -i: bírtokos
személyjel. A csuv. ěne ‘ünő, fiatal nőstény tehén’ a születéséhez közel lévő.
3.4. Előfordul, hogy nehéz eldönteni, a víznévi eredetű egyéb földrajzi név állóvízről vagy
folyóvízről kapta-e a nevét. Egyelőre csak következtetni tudunk a jelentésre. Pl.:
Tor külli var ‘Tor tava árok’ d. Ašm.XIV.150: csuv. Tor külli var, árok, patak neve, NAP:-, Ar.:-. <
csuv. Tor: 1. folyónév 2. tor hanti, mansi tor ‘tó, áradás, ár’ + csuv. külě ‘tó’ + csuv. -i:
bírtokos személyjel + csuv. var ‘árok, patak’.
4. Tulajdonnévi és köznévi párhuzamok a Kárpát-medencében. 79
5. Összegzés
A földrajzi nevek összehasonlító jelentéstani vizsgálatai hozzásegítenek ahhoz, hogy a
megfejthető nevek jelentését finomítsuk, a megfejthetetlennek tűnőket pedig elemeikre bontva
közelebb kerüljünk a jelentések felismeréséhez, miközben sor kerülhet számos uráli, altáji és
indoeurópai nyelvekben meglévő tulajdonnév és közszó etimológiájának tisztázására. Megtudjuk,
hogy az embert körülvevő természet olyan, mint maga az ember. Születik, él, táplálkozik,
szaporodik, meghal, de a halálban újabb élet születik. A holt vízből kiömlő víz folyóvá, élővé válik,
egy másik folyóval alkotott torkolatában megszűnik s az elágazás után új folyóként tengerbe, tóba
torkollva ismét állóvízzé, mozdulatlanná, holttá válik. A mozgást, az életet a melegedés, a tavasz
indítja el az áradással. A természet jelenségei s az emberi élet jelenségei ugyanazok. A megismerési
folyamatban az első elnevezések minden bizonnyal az embert körülvevő természetre vonatkoztak.
Ezek lehettek az első, a víz munkáját megtestesítő hangutánzó szavak. Idővel alapjaivá váltak olyan
közszóknak, amelyek a természeti és az emberi életjelenségek közös megnevezéseivé váltak.
Kezdetben tehát az ember magát hasonlította a körülötte levő természethez. A folyamat későbbi
fázisában ez megfordult s az ember bizonyos esetekben saját tulajdonságaival ruházta fel a
természetet.
Róna-Tas András bevezetőben írt gondolatainak nem igazolódtak. Nem állja meg a helyét,
tudományosan nem igazolt az az állítás, mely szerint a Csuvas ASzK mai területén finnugor nyelvet
beszélő népek laktak. A vita - mely szerint ezek volgai finn, nevezetesen cseremisz vagy pedig
permi jellegű nyelvet beszéltek - értelmetlen. A terület neveinek a tudományos feldolgozása
értelmében a legrégibb szálak nem a finnugor, nem a török nyelvekhez, hanem máshova, a jelek
szerint olyan nép nyelvéhez vezetnek, amelynek egyaránt köze van a törökhöz és a magyarhoz.
6. Rövidítések
A. Alikovszkij rajon
Ar. ld. NIKITIN
79 Bár tematikailag szorosan idetartozik, bemutatására másik dolgozatban kerítünk sort.
© Copyright Mikes International 2001-2013, Czeglédi Katalin 2013 62